Sok kérdés merült fel annak kapcsán, hogy ha az első két oltás bármilyen okból nem működött valakinél, akkor hogyan lehet elég egy harmadik, miért nem kell újra kettőt kapni ilyen esetben. A Szabad Európa utánajárt.
Ha valakinél nem működött megfelelően az első két oltás, annak lehet, hogy elég a harmadik, de ha nulla közeli immunválaszt adott a szervezete az első kettőre, könnyen lehet, hogy két újabbat kell kapnia – mondta a Szabad Európának Falus András immunológus. „Minél idősebb valaki, annál feledékenyebb az immunrendszer. Például egy ötvenéves, egészséges embernél érdemes antitestszintet mérni. Ha van is antitestje, de nem túl sok, akkor megfontolandó egy újabb oltás” – hívta fel a figyelmet a szakember.
Magas átoltottság mellett is a koronavírus újabb hulláma alakult ki több országban az új vírusvariációk miatt, amelyek elsősorban a még oltatlanokat fertőzik. Többek között az Egyesült Államokban és Szerbiában is romlani kezdtek a járványadatok, egy Belgrád melletti kórházban egy hét alatt háromszorosára nőtt a betegek száma. Gyakrabban találnak új esetet a népszerű nyaralóhelyek országaiban is – derül ki cikkünkből.
Tetoválás az elhunyt családtagok emlékére
A szentpétervári katonai kórház rehabilitációs osztályán kezelik azokat, akik – hiába gyógyultak ki a koronavírusból már hosszú ideje – még mindig tüneteket mutatnak. A Current Time fotósa, Artyom Lesko a helyszínen járt, hogy megörökítse a betegek harcát a vírus hosszú távú lelki és testi hatásaival.
Egyre többen készíttetnek tetoválást elhunyt hozzátartozójuk emlékére Új-Delhiben, miután a koronavírus-járvány második hullámában több tízezer indiai vesztette életét. Tetoválóművészek szerint a bőrön viselt emlék terápia: segíthet feldolgozni a gyász okozta fájdalmat. Nézze meg videónkat!
Konfliktus a norvégokkal: jár vagy nem jár a 77 milliárd forint?
Diplomáciai konfliktushoz vezetett a Norvég Alap körüli vita: először a magyar kormány határozatban rögzítette, hogy Norvégia tartozik a magyaroknak az elmaradt 77 milliárd forinttal, majd a norvég külügy jelezte, a támogatás nem jár automatikusan. Ajánlom figyelmébe cikkünket, melyben megmutatjuk az ügy hátterét is.
Nem tudni, összefügg-e a Pegasus kémprogram használatával, de az idei első félévben rekordmennyiségű megfigyelést engedélyezett a magyar kormány. Varga Judit igazságügyminiszter idén július 19-ig, azaz a Pegasus-botrány kirobbanásáig összesen 928 nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtést hagyott jóvá. Ez naponta 5 megfigyelés hivatalos engedélyezését jelenti, ami több, mint például 2015-ben egész évben.
A ”disszidáló olimpikonok” története
A hétvégén zárult a pekingi olimpia, ennek kapcsán arról olvashatnak a Szabad Európán, miként kapcsolódik össze sport és politika. Erre jó példával szolgálnak a nemzetközi diplomáciai feszültséget okozó helyzetek: több száz sportolóval történt már meg, hogy megérkezett az olimpiára, de már nem abba az országba tért vissza, amelyet a medencében, a szőnyegen vagy a pályán képviselt. Az elmúlt évtizedek történetének magyar vonatkozásai is vannak.
Cseh László a tokiói olimpiával befejezte a pályafutását. Mit tud a kétszeres világbajnok úszóról? Tudja például, hogy a tokiói hányadik olimpiája volt? Vagy hogy milyen úszósapkában úszott, és hogy mi köze van az éti csigákhoz? Tegye próbára tudását kvízünkkel!
Békés napot kíván
Csák Gyula
