Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Human Rights Watch: Oroszország nyilvánvaló háborús bűnöket követ el a megszállt Dél-Ukrajnában

Helyi lakosok ukrán zászlókkal sétálnak az orosz hadsereg teherautói felé a megszállás elleni tüntetésen Herszonban 2022. március 20-án
Helyi lakosok ukrán zászlókkal sétálnak az orosz hadsereg teherautói felé a megszállás elleni tüntetésen Herszonban 2022. március 20-án

Oroszország kínzásokat, jogellenes fogva tartásokat és civilek erőszakos elhurcolását követi el a megszállt dél-ukrajnai területeken, Herszon és Zaporizzsja régiókban – közölte a Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet.

A New York-i székhelyű civil szervezet pénteken közzétett jelentésében azt állítja, hogy az orosz erők által elkövetett állítólagos jogsértések, például az ukrán hadifoglyok kínzása, háborús bűncselekményeknek minősülnek.

„Az orosz erők a félelem és a törvénytelenség alvilágává változtatták Dél-Ukrajna megszállt területeit” – mondta Julija Gorbunova, a HRW munkatársa.

„A kínzás, az embertelen bánásmód, valamint a civilek önkényes fogva tartása és törvénytelen bebörtönzése az általunk dokumentált nyilvánvaló háborús bűnök közé tartozik, és az orosz hatóságoknak azonnal véget kell vetniük az ilyen visszaéléseknek, és meg kell érteniük, hogy felelősségre lehet, és felelősségre is fogják vonni őket” – fogalmazott.

A HRW közölte, hogy 71 emberrel beszéltek Herszon, Melitopol, Berdjanszk, Szkadovszk, valamint Herszon és Zaporizzsja régió tíz másik városából és településéről.

A tanúk 42 olyan esetről számoltak be, amikor az orosz csapatok önkényesen tartottak fogva civileket, sokakat közülük megkínoztak, és a fogvatartottak közül néhányan eltűntek. Az Ukrán Területvédelmi Erők három hadifogoly státuszú katonáját is megkínozták. Közülük ketten meghaltak közölte a HRW.

A megkérdezettek által leírt kínzási módszerek között szerepelt a hosszan tartó verés, néha baseballütőkkel, és az áramütés, amely gyakran borda- és csonttöréseket, súlyos égési sérüléseket, agyrázkódást, szemen belüli érszakadást és zúzódásokat okoz.

Az orosz csapatok brutalitásának áldozatai, akiket végül szabadon engedtek, hosszú időt voltak kórházban, és néhányan járni is alig tudtak.

A jogvédő csoport szerint a visszaélések célja nyilvánvalóan nemcsak az információszerzés, hanem a félelemkeltés is, hogy az emberek elfogadják az orosz megszállást.

Tamila Tasheva, az ukrán elnök krími állandó képviselője a HRW-nek elmondta, hogy az emberi jogi megfigyelők becslése szerint legalább hatszáz ember tűnt el azóta, hogy Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát.

Az önkényes fogva tartás, a jogellenes bebörtönzés és az erőszakos elhurcolás mind tiltottak a nemzetközi humanitárius jog szerint, és többszörös háborús bűncselekménynek minősülhetnek.

„A megszállt területeken élő ukránok pokoli megpróbáltatásokat élnek át” - mondta a HRW munkatársa, Gorbunova. „Az orosz hatóságoknak haladéktalanul ki kell vizsgálniuk a háborús bűnöket és az erőik által elkövetett egyéb visszaéléseket, akárcsak a nemzetközi nyomozó szerveknek, hogy büntetőeljárást indíthassanak” – tette hozzá.

„Gyerekek” – ez volt olvasható a magasból, mégis lebombázták a mariupoli színházat

A színház középső része teljesen megsemmisült
1/6 A színház középső része teljesen megsemmisült
Civilek százai használták óvóhelyként a hetek óta ostrom alatt álló város történelmi múltú színházát, amelyet március 16-án orosz bombatámadás ért – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A mariupoli hatóságok szerint orosz repülőről dobták le a bombát
2/6 A mariupoli hatóságok szerint orosz repülőről dobták le a bombát
Civilek százai használták óvóhelyként a hetek óta ostrom alatt álló város történelmi múltú színházát, amelyet március 16-án orosz bombatámadás ért – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Szabad Európa fényképésze, Amos Chapple is megörökítette korábban, 2022. február 1-jén a történelmi jelentőségű, 1887-ben épült színházat
3/6 A Szabad Európa fényképésze, Amos Chapple is megörökítette korábban, 2022. február 1-jén a történelmi jelentőségű, 1887-ben épült színházat
Civilek százai használták óvóhelyként a hetek óta ostrom alatt álló város történelmi múltú színházát, amelyet március 16-án orosz bombatámadás ért – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
„Oroszország tudatosan rombolta le a színházat, ahol több száz ember rejtőzött” – közölték a városi hatóságok március 16-án Telegramon. A kép február 6-án készült
4/6 „Oroszország tudatosan rombolta le a színházat, ahol több száz ember rejtőzött” – közölték a városi hatóságok március 16-án Telegramon. A kép február 6-án készült
Civilek százai használták óvóhelyként a hetek óta ostrom alatt álló város történelmi múltú színházát, amelyet március 16-án orosz bombatámadás ért – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
„Nem találunk szavakat arra a cinizmusra és kegyetlenségre, amellyel az orosz megszállók ölik meg a tengerparti ukrán város békés lakóit” – áll a hivatalos közleményben. Február 6-án még így nézett ki a színház
5/6 „Nem találunk szavakat arra a cinizmusra és kegyetlenségre, amellyel az orosz megszállók ölik meg a tengerparti ukrán város békés lakóit” – áll a hivatalos közleményben. Február 6-án még így nézett ki a színház
Civilek százai használták óvóhelyként a hetek óta ostrom alatt álló város történelmi múltú színházát, amelyet március 16-án orosz bombatámadás ért – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A színházról március 14-én készült műholdfelvételen olvasható az épület előtt és mögött nagy fehér betűkkel, oroszul írt <i>gyerekek</i> szó
6/6 A színházról március 14-én készült műholdfelvételen olvasható az épület előtt és mögött nagy fehér betűkkel, oroszul írt gyerekek szó
Civilek százai használták óvóhelyként a hetek óta ostrom alatt álló város történelmi múltú színházát, amelyet március 16-án orosz bombatámadás ért – közölte Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Previous slide
Next slide

This item is part of
XS
SM
MD
LG