Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Húszéves csúcson az árak emelkedését legjobban előre jelző maginfláció


Érdemes lesz alaposabban figyelni az árcédulára, idén is gyakran fog változni (Képünk illusztráció)

Hiába fagyasztotta be a kormány az üzemanyagok árát, nem sikerült megtörni az inflációs folyamatokat, a fogyasztói árak emelkedése töretlen. A kampányüzemmódba kapcsoló kormány annyi pénzt szór ki a választások előtt, amire nem volt még példa a rendszerváltás óta. Ez megágyaz a fogyasztói árak további emelkedésének.

Nem hiába jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán, hogy hét élelmiszer esetében árstopot vezet be a kormány február 1-jétől. Akkora az infláció Magyarországon, hogy a kormánynak valamilyen látszatintézkedést kell hoznia a fogyasztói árak emelkedése ellen.

Kilőttek az árak

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, az év egészében pedig átlagosan 5,1 százalékkal nőttek 2020-hoz képest. Azért nevezhető látszatintézkedésnek a kormányzati árszabályozás, mert nincs érdemi hatása az infláció megfékezésére. Ahogy korábban beszámoltunk róla, az, hogy a kormányzat 480 forinton rögzítette az alapüzemanyagok felső árát, nem segített érdemben az infláció megfékezésében.

A Szabad Európa többször foglalkozott már az inflációval, amely Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi alelnöke szerint „a legégetőbb gazdasági probléma jelenleg”. Surányi György, az MNB volt elnöke szerint a hazai infláció kétharmadának belföldi okai vannak, nagyrészt a hazai fiskális és monetáris politika felelős érte.

Surányi az uniós pénzekről: évente kapunk egy Marshall-segélynyi összeget
please wait

No media source currently available

0:00 0:30:45 0:00

A közgazdász ezzel arra utalt, hogy a kormány és a jegybank számolatlanul önti a pénzt a gazdaságba, termelékenység feletti béremelést erőltet, ami mind az inflációt erősíti. A fogyasztóiár-emelkedés fékezéséhez elsősorban a kormányzati és jegybanki pénzszórásnak, az értelmetlen költekezésnek kellene gátat szabnia.

Ezt azonban nem hagyhatja abba a kormány a választásokig, ahogy Zsiday Viktor befektetési szakember fogalmazott: „a kormánypárti politikusoknak most az a lényeg, hogy megnyerjék a választást, ahhoz pedig az kell, hogy a lehető legjobban pörögjön a gazdaság és növekedjenek a bérek”.

Idén tovább drágul az élet

Így jutottunk el oda, hogy éves átlagban tavaly 5,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Úgy tűnik, januárban is folytatódik az áremelkedés. „Nagyon aggasztó, hogy a gyakran változó tételektől megtisztított maginflációs mutató decemberben 6,4 százalékon állt a KSH legfrissebb jelentése alapján. Legutoljára 2002 elején, vagyis gyakorlatilag húsz évvel ezelőtt volt hasonlóan magas az inflációs alapfolyamat” – fogalmazott Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.

A szakember szerint az inflációs nyomás továbbra is rendkívül széles bázisúnak tekinthető, hiszen a KSH által számszerűsített fogyasztási fő csoportok szinte mindegyikében havi alapon emelkedtek az árak. „A decemberi adatok alapján az is egyértelműen látszik, hogy az üzemanyagárstop nem volt effektív, hiszen egy hónap alatt az üzemanyagok ára 5,3 százalékkal mérséklődött a világpiaci folyamatok következtében. Mindez önmagában 0,3 százalékponttal mérsékelte a havi alapú fő inflációs mutatót” – tette hozzá.

Ebből szerinte az következik, hogy a miniszterelnök által bejelentett élelmiszerárstoppal érintett termékek nagyjából 0,1-0,2 százalékponttal mérsékelhetik majd az inflációs mutatót. „Ezzel tehát még mindig hét százalék felett maradna az infláció. Annál is inkább csekély ez a hatás, mert közben más tételek esetében egyre inkább élénkül az áremelkedési ütem” – tette hozzá.

A KSH adatai szerint ugyanis éves alapon gyorsult az infláció a szolgáltatások esetében (öt százalék), a tartós fogyasztási cikkek körében (7,5 százalék) és a ruhatermékek (2,8 százalék) esetében is.

Az ING jelenlegi előrejelzése szerint idén a tavalyinál is nagyobb lehet az áremelkedés üteme, meghaladhatja az 5,6 százalékot.

A Szabad Európa bevásárlólistáján is azt tapasztaltuk, hogy több termék ára is megugrott januárban decemberhez képest. A kenyér ára 6,4 százalékkal drágult, a tojás tíz százalékkal, 499 forintról 549-re. A csirkemell 8,7 százalékkal kerül többe januárban, mint decemberben. A vécépapír 4,8 százalékkal drágult az új évben, a mozijegy tíz százalékkal kerül többe.

Kamatemelés várható

A kormányközeli Századvég Konjunktúrakutató Zrt. elemzőjét is meglepte az, hogy az infláció decemberben a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult. Regős Gábor, az intézet makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a havi árindex a novemberi szinten stagnált, nem következett be a várt, kis mértékű csökkenés.

„A következő havi, azaz a januári adat kiemelkedő fontosságú lesz: ez mutatja majd meg, hogy az év elején mennyire árazták át termékeiket a kereskedők, így nagyon sok információt ad majd az adat a 2022-es inflációs folyamatokról, és jelentősen meghatározhatja a monetáris politika további lépéseit is” – fogalmazott az elemző.

A Századvég várakozása szerint az idei infláció mértéke is meghaladhatja az öt százalékot, ugyanakkor ahhoz, hogy az infláció megálljon, szükség van a kamatok korábbinál magasabb szinten tartására. „Van néhány tényező viszont, amely segíthet visszafogni az inflációt 2022-ben, ilyen például a dohánytermékek jövedékiadó-emelésének kifutása, illetve az alacsony bázisidőszaki árak eltűnése például az üzemanyag esetében” – tette hozzá Regős Gábor.

Az elemző szerint a magas infláció önmagában visszafogja a kiskereskedelmi forgalom bővülését a reálbérek csökkenése miatt, így lassítja a gazdasági növekedést, ugyanakkor – tekintettel arra, hogy idén két számjegyű, tehát az inflációt érdemben meghaladó átlagbérnövekedés történik, illetve jelentős kormányzati transzferek érkeznek – mégis a kiskereskedelmi forgalom bővülésére számíthatunk.

Kormányzati pénzszórás

Hogy mekkora kormányzati transzfer érkezik, jól jellemzi Nagy Mártonnak, a miniszterelnök gazdasági tanácsadójának Magyar Nemzetben megjelent interjúja. Ebben Nagy azt mondta, hogy a lakosság rendelkezésre álló jövedelme 30-35 százalékkal lesz magasabb 2022 első negyedévében 2021 azonos időszakához viszonyítva. „Az egész évet vizsgálva 15-20 százalék lehet a jövedelememelkedés, ami több mint duplája az előző évek dinamikájának” – tette hozzá.

Ebben benne van a fiatalok adókedvezménye, ami 280 ezer embernek jelent 140 milliárd forintot. Összesen hatszázmilliárd forint szja-visszatérítést kap 1,9 millió család, a nyugdíjasok idén már a teljes, négyheti plusznyugdíjat vehetik kézhez. Ezzel év elején 240 milliárd forinttal javul a nyugdíjasok helyzete. A minimálbér januártól bruttó kétszázezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nőtt, mintegy 1,1 millió embert érinthet, és 260 milliárd forintos javulást eredményez a legkevesebbért dolgozók bérében.

Ezek azok a tételek, amelyekről a szakértők azt állítják, hogy az infláció további gyorsulásához fognak vezetni, miután felmérések szerint egy átlagos háztartás esetében az egyszeri transzfer 60-65 százaléka fogyasztásra mehet el, azon belül is áruk vásárlására.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben.

XS
SM
MD
LG