Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

IEA: Európa „példátlan kockázatokkal” néz szembe a földgázellátás terén


Képünk illusztráció

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss jelentése szerint a kontinens idén télen nehéz helyzetbe kerülhet az orosz gázszállítás szinte teljes leállítása miatt, és Ázsiával kell majd versenyeznie a már így is csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló és drága cseppfolyósított gázért (LNG).

Hétfőn kiadott negyedéves értékelésében a párizsi székhelyű szervezet közölte, hogy amennyiben Oroszország teljesen beszünteti a gázszállítást, az Európai Uniónak a fűtési szezonban nagyjából 13 százalékkal kell visszafognia a felhasználását.

Ez az ipari fogyasztókra is hatással lenne, de a háztartásoknak is változtatniuk kellene a szokásaikon, például azzal, hogy egy Celsius-fokkal lejjebb csavarják a termosztátot.

Az EU-tagállamok pénteken megállapodtak az áramfelhasználás legalább ötszázalékos, kötelező erejű csúcsidei csökkentéséről.

Az Oroszországot a Balti-tenger alatt Németországgal összekötő, nemrég megtámadott Északi Áramlat gázvezetéket teljesen leállították, ahogy a Belaruszon keresztül Lengyelországba vezető Jamalt is, az Északi Áramlat 2-t pedig soha nem is kapcsolták be. Így már csak az Ukrajnán át Szlovákiába érkező Testvériség, illetve a dél felől, Törökország, Bulgária és Szerbia érintésével Magyarországra befutó Török Áramlat van működésben.

Az IEA szerint a hideg idő elhúzódása is kockázatot jelent, mivel a föld alatti tározókból az alacsonyabb nyomás és a kisebb mennyiség miatt a tél vége felé már lassabban lehet csak kinyerni a földgázt. Az EU tározóinak töltöttsége jelenleg 88 százalékon áll. Noha ez meghaladja a nyolcvanszázalékos célkitűzést, az ügynökség szerint a szintet fontos lenne még feltornászni kilencven százalékra teljes leállás esetére.

Számos európai vállalat már belekezdett gázfelhasználása mérséklésébe, bizonyos esetekben ez csak az energiaintenzív tevékenységek, például a műtrágya- vagy acélgyártás teljes beszüntetésével volt lehetséges, de a kisebb cégek, például a pékségek is nagyon megérzik a meredek áremelkedés hatását.

A fűtéshez, áramtermeléshez és különböző ipari eljárásokhoz is használatos földgáz árának egekbe szökése rekordmagasságú, tízszázalékos inflációhoz vezetett az eurózóna tizenkilenc országában, ami közgazdászok szerint már az idei év végére recessziót eredményezhet.

A kormányok és a közműszolgáltatók tankerhajókkal érkező cseppfolyósított gázzal pótolják az orosz szállítást, valamint fokozták a csővezetékes ellátást Azerbajdzsánból és Norvégiából.

A cél az, hogy meg lehessen előzni a vállalkozások felhasználásának korlátozását. Ehhez a tározóknak legalább 33 százalékos töltöttség felett kell maradniuk az IEA szerint. Ráadásul ha ennél lejjebb megy a szint, nehezebb lesz 2023-ban az újabb betárolás.

A Nyugat szerint Oroszország a gázszállítás visszafogásával próbálja kizsarolni az Ukrajnának nyújtott támogatás visszafogását és a szankciók eltörlését.

Az Északi Áramlat és az Északi Áramlat 2 tenger alatti gázvezeték múlt héten szivárogni kezdett, az észlelt robbanások szabotázsakcióra mutatnak. A legtöbben Moszkvát sejtik a háttérben.

Ellátási problémák Ázsiában is

Az LNG iránti kereslet megugrása nyomán tovább nőttek az árak, a szegényebb ázsiai országok így kiszorultak a piacról. Bangladesben és Pakisztánban például az utóbbi hetekben egyre gyakoribbak az áramszünetek, sok üzlet és gyár csökkentett munkaidőben működik takarékossági megfontolásból.

„Az LNG-beszerzésekben megjelenő interregionális verseny további feszültségeket szülhet, az európai kereslet erősödése nyomás alá helyezhet más vásárlókat, különösen Ázsiában, és fordítva, az északkelet-ázsiai hideghullámok korlátozhatják Európa hozzáférését az LNG-hez” – írta az IEA.

A gázkrízis már így is nehéz helyzetbe hozta Délkelet-Ázsiát, ugyanis a rendkívül korlátozott számban elérhető úszó újragázosító terminálok közül tizenkettőt Európa kötött le, és ezt tervezi kilenc másikkal.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előző pénteken közölte: az orosz Gazprom biztosította Magyarországot afelől, hogy a szállítás zavartalan és az is marad a Török Áramlat vezetéken keresztül.

A tavaly aláírt, tizenöt évre szóló megállapodás értelmében Magyarország évi 3,5 milliárd köbméter földgázt kap ezen az útvonalon, valamint további egymilliárdot egy Ausztriából érkező vezetéken át. E szerződéses mennyiségen felül szeptember 1-jétől naponta maximum 5,8 millió köbméter pluszgázt szállít Magyarországra az orosz energetikai óriás.

XS
SM
MD
LG