Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mit tehetek, ha nem akarom iskolába küldeni a gyerekemet a járvány alatt?


Vegyvédelmi katonák fertőtlenítenek egy kőbányai óvodát 2020. december 1-jén

Hétfőtől a közoktatásban részt vevőknek újra be kell járniuk az általános iskolák alsó tagozatába és az óvodákba. Az elmúlt száz év legveszélyesebb járványának csúcsidőszakában ez sokakat aggodalommal tölt el. Vannak azonban lehetőségek, ha valaki kevésbé szeretné kockáztatni gyermeke egészségét, vagy pedagógusként félti őket, a kollégáit, a szülőket vagy saját magát.

A kormány március végén rendeletben szabta meg, hogy április 19-től a járványhelyzettől függetlenül újra be kell járni a köznevelési intézményekbe. Április 9-én Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár be is jelentette, hogy

minden készen áll az óvodák, iskolák április 19-i nyitására”.

A koronavírus-járvány ettől függetlenül erősödik Magyarországon. Az aktív fertőzöttek száma az állam szerint folyamatosan nő, a rendelet megjelenése óta 50 ezerrel, Maruzsa államtitkár bejelentése óta tízezerrel több aktív fertőzöttet tart nyilván az állam.

A kormány április 9-én először annyit változtatott, hogy a középiskoláknak elég lesz három héttel később, május 10-én kinyitniuk, most pedig, az utolsó forgatókönyv szerint az általános iskolák felsőseinek is csak május 10-én kezdődik a tantermi oktatás.

Gyerekekre is veszélyes

A járvány korábbi szakaszaiban is kerültek gyerekek kórházba a koronavírus-fertőzés következtében, de az utóbbi időben ez egyre gyakoribb. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója nemrég arról beszélt az ATV-nek, hogy kétszer-háromszor annyi gyermek van kórházban, mint a járvány korábbi szakaszaiban.

A tünettanuk változó, de már „nem ritkán” kerülnek intenzívre ők is, egyesek pedig már gépi lélegeztetésre is szorultak. Április 9-re a fertőzés miatt elhunyt egy 14 éves kislány is, akinek mindössze asztma volt az alapbetegsége. Póta György gyermekorvos azt mondta a Szabad Európának, hogy a gyermekeknél is minden korosztály érintett már. Emellett a harmadik hullámban nagyon gyorsan kerülnek nagyon rossz állapotba a gyerekek, ezért ilyenkor nem szabad várni a kórházzal.

Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet orvosigazgatója a Novekedes.hu kormányközeli portálnak adott interjúban beszélt arról, hogy míg az első hullámban alig volt néhány olyan gyermek, akit Covid-19 miatt kellett felvenniük, a második hullámban már több gyermek szorult a fertőzés következtében kórházi ápolásra, a harmadik hullámban pedig még erőteljesebb a kép.

Az előzetesen elérhető hírek alapján úgy tűnik, hogy bármekkora teher is az otthoni tanulás, a szülők jelentős része inkább nem kockáztatná a gyereke és a családja egészségét azzal, hogy beküldi a gyereket az iskolába. Sokan félnek viszont az elképzelt retorzióktól, és rengeteg tévhit terjeng arról is, hogy van-e mód legálisan otthon tartani a gyereket, ha a kormány az ellenkezőjét is írja elő.

Rovarirtási kifogással is próbálkoztak
Az ELTE Apáczai Csere János Gimnáziuma a 7-8. osztályosokat is otthon tartotta volna hétfőtől, arra hivatkozva, hogy pont akkor lesz fertőtlenítés és rovarirtás az épületben, jobb, ha nem jönnek be a gyerekek. Erre az ELTE kancellárja azonnali hatállyal elvette az iskolától az üzemeltetési jogok egy részét, és bejelentette, hogy április 19-re be fogják fejezni ezt a rovarirtást, illetve hogy „etikailag is megkérdőjelezhető”, hogy az iskola erre való hivatkozással akart volna „egy kormányzati döntést megkerülni”.

Egy hasonló ügyekben tapasztalt szervezetet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét (PDSZ) kérdeztük a szülők és a tanárok lehetőségeiről ebben a helyzetben.

Nem mérlegelhet az igazgató, bármit is mondjon

Alapjáraton abban az esetben nincs mérlegelésnek helye, ha a gyerek az iskolába bejárás kezdetekor épp beteg vagy karanténban kell lennie. De ha egészséges, akkor is egyszerűen otthon maradhat a szülő kérésére.

A szülő maga kérheti a gyerek hiányzásának igazolását, ha alapos indokra hivatkozik. Márpedig egy halálos veszéllyel járó világjárványnál kevés alaposabb indok létezik. Ilyenkor, a közhiedelemmel ellentétben, semmilyen mérlegelési jogköre nincs az igazgatónak. Még abban se, hogy hány napot fogadhat el

– mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.

A pontos szabály
A 20/2012-es Emmi rendelet 51. paragrafusának c. pontja kimondja, hogy a gyerek iskolai mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha „a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni”. Ugyanez igaz egyébként az óvodásokra is.

Ezt egyébként Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár is ugyanígy látja. Szerinte régóta ugyanaz a szabály, a szülő kikérheti a gyerekét a járvány alatt, de eddig nem igazán éltek vele a szülők.

...ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét aztán nem viszi be az iskolába, akkor egyébként ez igazolt hiányzásnak tekinthető. Tehát senkit azért ilyen jellegű hátrány nem ért, hogy ha a szülő nem engedte be

– nyilatkozta pár napja a Hír TV-nek. Külön hozzátéve, hogy óvodába se lesz kötelező bevinni a kisgyerekeket április 19-e után sem.

Arra kell ilyenkor figyelni, hogy meghatározott időtartam igazolását lehet csak kérvényezni, a TASZ honlapjáról ide kattintva le is tölthető egy formanyomtatvány erről.

A gyakorlatról Nagy Erzsébet elmondta, hogy nekik is számos olyan ügyben kellett segíteniük, ahol az iskolaigazgatók mégsem akarták elfogadni a kötelezően elfogadandó kérelmet.

Az igazgatók sokszor nem voltak tisztában a pontos szabállyal. Sokan azzal jöttek, hogy az ő házirendjükben 3 napot igazolhat a szülő”– mondta.

Ilyenkor a PDSZ a fenntartóhoz, vagy egészen a Hajnal Gabriella vezette „középirányító szervhez” fordult. Ők pedig rendre odaszóltak az igazgatóknak, hogy rosszul tudják a szabályt, a szülőnek van igaza, legyenek szívesek igazodni ehhez. „Egészen elképesztő, de óvodák esetében is volt hasonló példa, ott jellemzően a jegyzőkkel lehetett ezt hamar megbeszélni”​ tette még hozzá Nagy Erzsébet.

A tanárok is megtagadhatják, hogy a járványveszély alatt bemenjenek

Egy járvány alatt nemcsak a diákok, hanem a tanárok és a velük egy háztartásban élők is veszélynek teszik ki magukat, ha előbbiek elkezdenek bejárni a tömött osztálytermekbe. De ők is megtagadhatják, hogy veszélybe sodorják a környezetüket, ezt az Mt. 54. § (1) és (2) bekezdése írja nekik elő.

A munkavállaló ugyanis a törvény szerint „köteles megtagadni” azt az utasítást, amivel mások vagy a saját egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ilyenkor nem a tanítást tagadja meg a tanár, hanem csak azt, hogy bemenjen a veszélyes környezetbe. A PDSZ azt javasolja, hogy egy tantestületből többen írják alá ezt a bejelentést, és akkor kevésbé kell tartaniuk attól, hogy esetleg egyesével próbálna később retorziókat alkalmazni ellenük az állam.

Kásler Miklós egyébként a Facebook-oldalán árulta el kedden, hogy a pedagógusok jelentős hányada még egy oltást sem kapott. A miniszter adatai szerint az érintett dolgozók 88,7 százaléka kapott eddig legalább egy oltást, „​így csaknem 200 ezerre nőtt az érintett beoltottak száma”. A kormány saját számai szerint tehát 25 ezer regisztrált érintett alkalmazott még egy oltást sem kapott.

250 óra vagy a tantárgy óráinak 30 százaléka a korlát

Ha a gyerek többet hiányzik egy tanévben 250 tanóránál vagy egy adott tantárgy tanóráinak 30 százalékánál, akkor viszont már a nevelőtestületre van bízva, hogy osztályozhatónak tekinti-e a tanulót így is, osztályozóvizsgára rendeli vagy rögtön évfolyamot ismételtet vele (51.§/7).

„​Sok igazgató ezt egyből kötelező osztályozóvizsgaként fogja fel az érintett gyerek számára, pedig az csak azokra vonatkozik, akik érdemjegyekkel nem értékelhetők”– mondta Nagy Erzsébet.

Szerinte érdemes megnézni, hogy az adott intézményben van-e például pedagógiai előírás arra, hogy mennyi érdemjegynek kell lennie a tanulónak. Van ahol például havi egy érdemjegyet írnak elő egy tárgyból, de ennél lényegesen több jegyet kapnak a diákok. De általában szerinte a legtöbb gyerek tudását kellene tudni értékelnie az adott pedagógusnak. És ha a szaktanár tudja értékelni a diákot, akkor az osztályozóvizsga a tárgyból „szóba se fog kerülni”.

A 250 óra egyébként 30 órás hetekkel számolva több mint 2 hónapnyi teljes hiányzást jelent egy adott diákra nézve.

Budapesti iskola fertőtlenítéséhez öltöznek be a 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj katonái 2021. március 17-én
Budapesti iskola fertőtlenítéséhez öltöznek be a 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóalj katonái 2021. március 17-én

A PDSZ szerint egyébként nem jó megoldás az iskolák és az óvodák kinyitása a járványhelyzettől függetlenül. Szerintük az lenne a jobb út, ha az állam anyagi támogatást adna a gyerekekkel otthon maradó dolgozó szülőknek ebben a helyzetben. A szakszervezet egyébként itt vagy itt bővebben is kifejtette a tárgyalt témákat.

A szülők egy része örülhet most, hogy ezzel a lehetőséggel nem kell beküldeni a gyerekét a többiek közé. De ezzel az a baj, hogy a gyerek nem fogja megkapni még azt a korábbi típusú digitális oktatást sem, amit eddig. A szülők egyedül vannak hagyva ezzel a döntéssel. Illetve a tanároknak is dupla teher lesz egyszerre foglalkozni a beküldött gyerekekkel és az otthonlévőkkel is mondta el még Nagy Erzsébet.

XS
SM
MD
LG