Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Úgy érzem, vágóhídra küldöm a gyerekemet – szülők az áprilisi iskolanyitásról


Második osztályos gyerekek a németországi Dortmund egyik iskolájában 2021. február 22-én

Két és fél nap alatt több mint 85 ezren töltötték ki azt az online felmérést, amelyben a szülők véleményét kérdezték az általános iskolák és az óvodák április 19-re tervezett nyitásáról. Nem a kormány kérdezte a szülőket, a nemzeti konzultációban erről egy szó sem volt.

Egyre inkább arra hajlunk, hogy itthon tartjuk a kicsit, nem engedjük iskolába április 19-én ‒ mondja a Szabad Európának Bitskey Kata, amikor az iskolanyitásról kérdezzük. A családban két gyermek van, a 16 éves kapta el először a vírust, majd a család többi tagja, ezt a tünetek mellett a tesztek is igazolták. Az általános iskolás, 3. osztályos testvérét nem tesztelték, de Kata szerint a tünetek alapján vélhetően ő is megfertőződött. Ő nem lázasodott be, de voltak olyan napjai, amikor 12-13 órát aludt.

A közösséget is szeretnénk védeni, a kislányom pedagógusai közül az egyiket még egyszer sem oltották” – sorolja tovább döntésének indokait a szülő.

Egy érdi általános iskolába jár a kislánya, 29-en vannak az osztályában, azt mondja, náluk két szülő kivételével mindenki azt szeretné, ha online folytatódna a tanítás, és ebben partner az osztályfőnök is. Az igazgatóhoz fordulnak, hogy engedélyezze az otthoni tanulást a koronavírus-járványra való tekintettel. A szülők vállalják, hogy biztosítják gyermeküknek az otthontanulás feltételeit és lehetőségét, vállalják, hogy együtt tanulnak a gyermekkel és a felkészítésben együttműködnek a tanárral.

Kata tapasztalatai szerint a tanárok bizonytalanok a mostani helyzetben, a pedagógusok is szívesebben tanítanának otthon.

„Nekünk szerencsénk volt, de van, aki nem tudja megoldani”

Kata a közigazgatásban dolgozik. Azt mondja, az ő családja szerencsés, mert neki és a férjének is megmaradt a munkája, tudott online dolgozni, és eddig nem jelentett anyagi terhet a járvány.

Ugyanakkor, megérti azokat is, akik, bár félnek az egészségügyi következményektől, nem tudják tovább vállalni a home office-t, vagy mert nem olyan a munkájuk, vagy mert a munkáltatójuk elvárja, hogy ha már nyitnak az iskolák és az óvodák, és van hova vinni a gyereket, menjenek be dolgozni.

Kata azt mondja, ha nem járnak sikerrel a kérvényükkel az iskolaigazgatónál, még legalább két hétig otthon tartják a kicsit, konzultálnak a háziorvossal, kiaknáznak minden lehetőséget.

Szülőként a gyermeke és a közösség biztonságát tartja a legfontosabbnak. Mint mondja, a tanárok sem védettek, van aki még az első oltását sem kapta meg, ahogyan az óvodás és a kisiskolás gyerekek szülei sem éppen a legoltottabb korosztályba tartoznak. Egyre többet hallani arról is, hogy a harmadik hullámban súlyos állapotba kerülnek a gyerekek, ha megbetegszenek. Ebben a helyzetben nem gondolja azt, hogy egy hőmérőzés az iskola bejáratánál megoldást jelenthet a problémára.

„A szülők veszélyesnek tartják az intézmények újranyitását”

Egyebek között ez derül ki abból az online felmérésből, amit a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért (SZÖSZ) közösség végzett 2021. április 6. és 9. között a szülők körében az április 19-ére tervezett óvoda- és iskolanyitással kapcsolatban.

Burai Vera, a közösség kapcsolattartója a Szabad Európának elmondta, hogy alig két és fél nap alatt 85 181 választ kaptak, és ezek kiértékeléséből kiderült, hogy a válaszadók 76,3%-a inkább nem tartja biztonságosnak az intézmények újranyitását.

  • 29,4%-a bizonytalan abban, hogy visszaengedi-e a gyermekét az iskolába április 19-én,
  • mindössze 34,7% jelenti ki, hogy biztosan visszaengedi,
  • 33,5% azonban nem akarja visszaengedni.

Intézménytípusonként is magas azok aránya, akik egyáltalán nem tartják biztonságosnak a nyitást április 19-én:

  • az óvodáknál 44,8%,
  • az általános iskola alsó tagozatánál 50,6%,
  • az általános iskola felső tagozatánál 63,7% volt ez az arány.

A felmérés a szülők cselekvési tendenciáira is rákérdezett. A válaszokból kiderült, hogy a szülő cselekvési döntésében a biztonságérzete mellett olyan tényezők is szerepet játszanak, amelyek belső (családi) vagy külső (intézményi) következményekből fakadnak.

A családban jelentkező következmények jelentős mértékben elkerülhetők, ha a gyermek felügyelete valamilyen módon megoldható ‒ írják összegzésükben a felmérés készítői. Azonban a szülők kevesebb mint 10%-a (8,9%) venné igénybe az intézményi gyermekfelügyeletet. Egyedül az óvodában jelentősebb az intézményi felügyelet igénye, de még ott is csak 19,4%.

Nem a szülő szabad döntése

Burai Vera elmondta, hogy a válaszokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a betegségtől való félelemmel szemben egyedül a retorzióktól való félelem látszik ellentétes erőnek, ha a nyitásról van szó. Magyarországon ugyanis jelenleg nem a szülő szabad döntése az, hogy a veszélyhelyzetben is elküldi-e a gyereket az iskolába, vagy nem.

Kizárólag az iskolaigazgató kompetenciája eldönteni, hogy engedélyezi-e és igazolja a távolmaradást, vagy sem. A felmérés szerint, a szülők több mint fele (50,2%) bizonytalan abban, hogy esetükben ez járható út lenne-e. A válaszokból az is kiderült, hogy igen sok helyen (20,4%) tagadják meg ezt a lehetőséget az intézményvezetők.

Ugyanakkor, ha az igazgató engedélyezi is a hiányzást a járványhelyzetre hivatkozva, ha az meghaladja a még igazolható 250 órás határt, osztályozó vizsga, évismétlés lehet a retorzió. A teljes, részletes felmérés ide kattintva érhető el.

Burai Vera arról is beszélt, hogy a közösségi oldalukon olvasható kommentekből is kitűnik, milyen kétségbeesettek a szülők, akik már egy éve vannak ebben a helyzetben, és nem igazán kapnak segítséget. Az óvodások és az általános iskolás gyerekek szülei 30-40 éves emberek, kifejezetten veszélyeztetettek, nem kaptak még oltást. Féltik a gyermekeiket, hiszen egyre többet hallani arról, hogy a járvány most már a kicsiket is súlyos állapotba hozza. Volt olyan kommentelő, aki egyenesen azt írta, úgy érzi, hogy vágóhídra küldi a gyerekét, amikor visszaengedi az iskolába, de nem tud mit tenni.

Családok tízezrei kerültek kilátástalan helyzetbe, legalább az egyik szülőt támogatni kellene, például bérkiegészítés formájában – mondja a közösség kapcsolattartója, aki a segítség nélkül maradt gyászoló családok, árván maradt gyermekek helyzetére is figyelmeztet.

XS
SM
MD
LG