Nem másfél, hanem öt Celsius-fokos felmelegedést vetített előre az évszázad végére a tavalyi IPCC-jelentés, és hiába reméltek sokat a klímavédelmi szakemberek a 2021. október végi glasgow-i klímacsúcstól, nem túl biztatók a kilátások, ha az ott elfogadott vállalásokat és eddigi tetteket nézzük.
Tavaly került nyilvánosságra az egyik legborúlátóbb jelentés, amely szerint ha nem csökkentjük azonnal drasztikusan a károsanyag-kibocsátást, az évszázad végére nem másfél, hanem öt Celsius-fokos felmelegedés lesz. Ürge-Vorsatz Diana fizikus, klímakutató a Másfélfok sajtóklubjának vendégeként ezután arról beszélt, hogy „fizikailag lehetséges megállítani az éghajlatváltozást, politikai kérdés, hogy sikerül-e”. Erre aztán a glasgow-i klímacsúcs látszólag választ is adott.
Hiába kongatták a vészharangot a klímavédelmi szakemberek, hogy óriási tétje van az október 31-én kezdődő glasgow-i klímacsúcsnak – hogy miért, arról itt szedtük össze korábbi videóinkat, infografikáinkat és képgalériáinkat:
Az ENSZ-klímacsúcson ennek ellenére nem történt olyan vállalás, amely radikálisan és gyorsan visszafogná az üvegházhatású gázok kibocsátását. Azaz egyetlen ország sem tett olyan lépést, amely közelebb hozná a párizsi egyezményben elfogadott, maximum másfél Celsius-fokos globális felmelegedési küszöbértékhez a kibocsátás mértékét (például a két Celsius-fokos vagy a fentebb említett öt Celsius-fokos helyett).
Videónkban bemutattuk, hogy az országok korábbi vállalásai is súlyos ellentmondásban voltak az előrejelzések adataival. Jogosan adódott a kérdés a csúcs előtt, hogy mennyi szén-dioxidot bocsáthat még ki a világ, hogy teljesülhessenek a párizsi klímacélok.
Közben úgy emelkedett az üvegházhatású gázok kibocsátása, mintha nem lenne vészhelyzet.
Az, hogy több mint negyven ország vállalta az ENSZ klímakonferenciáján, hogy leáll a szénalapú energiatermeléssel, elsőre örvendetes hírnek tűnt. A hangzatos vállalásokat azonban beárnyékolhatja, hogy az egyezmény nem kötelezi az országokat semmire.
Videóban mutattuk be Koszovó két legnagyobb erőművét, amely széntüzelésű és egyben az ország legnagyobb környezetszennyezője. Egyes tisztviselők szerint az ország készen áll rá, hogy elmozduljon a megújuló energiaforrások felé. Környezetvédelmi csoportok azonban azt mondják, hogy Koszovó problémái túlmutatnak az erőműveken.
A szénalapú energiatermelés mellett abban is megállapodtak a klímacsúcson, hogy az országok 2030-ra felhagynak az erdőirtással. Némi pesszimizmusra adhat ugyanakkor okot, hogy már korábban is voltak hasonló ígéretek, amelyeket nem követtek tettek. Egyedül Brazíliában például csak a 2020-as évben két és félszer annyi erdőt vágtak ki, mint amekkora Borsod-Abaúj-Zemplén megye területe.
Azt már mindenki tudja, hogy a kérődző állatok, így a szarvasmarhák emésztésük közben metánt bocsátanak ki, ami nyolcvanszor jobban járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a szén-dioxid. Egyetlen szarvasmarha átlagosan annyi metánt bocsát ki évente, ami három tonna szén-dioxidnak felel meg. A világ összes marhájának éves kibocsátása majdnem akkora, mint Európáé. Ahelyett azonban, hogy kevesebb marhát tenyésztenénk és fogyasztanánk, speciális étrend-kiegészítőket kevernek a tápjukba, metánelnyelő maszkokat gyártanak nekik vagy kevesebbet böfögő fajtákat igyekeznek kitenyészteni. Sőt néhol megpróbálják vécére szoktatni az állatokat.
És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy a metán csak egy a húsfogyasztási szokásainkkal összeköthető károsanyag-kibocsátás tényezői közül.
Hogy mire számíthatunk ezek után klímafronton 2022-ben? Hasonlóan gyakori szélsőséges időjárási körülményekre és ezzel együtt járó természeti katasztrófákra, mint 2021-ben.
Harc az elemekkel
1/16Augusztus elején csaknem hatvan helyen pusztított tűzvész Görögországban. A legvészesebb helyzet Evia szigetén volt, ahol kétszázezer hektáron égett le a növényzet, és a tűz egész falvakat tett a földdel egyenlővé. Az erdőtüzek az attikai régióban is közel nyolcvanezer hektárt perzseltek fel, és eljutottak Athén északi külvárosáig, ahol már szinte elviselhetetlenné vált a füsttől a levegő
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
2/16Helyiek próbálják menteni állataikat a tűzvészben a görög Thrakomakedones külvárosában augusztus 7-én
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
3/16Szibériát sem kerülték el az erdőtüzek, ahol több tucat orosz város burkolózott füstbe nyáron. A tűzesetekért az extrém magas hőmérséklet és a tűzbiztonsági előírások figyelmen kívül hagyása lehetett a felelős. Ez volt sorozatban a harmadik olyan év, amikor hatalmas területeken pusztított erdőtűz Oroszország leghidegebb régiójában. Tudósok szerint Oroszország – és azon belül különösen Szibéria és a sarkvidék – a klímaváltozás hatásainak leginkább kitett területek közé tartozik
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
4/16Tűzvész tombolt július végén a török riviérához közel. A képen egy helyi lakos siratja a házát és az állatait, miután a tűz mindent felemésztett a török Manavgat városában
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
5/16A Kaliforniában pusztító bozóttüzeket is a klímaváltozás miatti extrém hőség és szárazság okozta a szakértők szerint. Ott több mint 81 ezer hektár erdő égett le
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
6/16Helikopterről próbálják oltani a tüzet Spanyolországban május 20-án. Dél-Európában gyakoriak a tűzvészek a nyári hónapokban, idén azonban különösen sok bozóttűz pusztított a Földközi-tenger térségében, amelyek oltását az augusztusi hőhullámok is nehezítették
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
7/16
Tűzvész tombolt a Sierra Nevadában található, óriás-mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban, ahol a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is él, amelyet tűzálló lepellel próbáltak megmenteni a tűztől. Az éghajlatváltozás miatt az elmúlt harminc évben a régió melegebbé és szárazabbá vált, gyakoribb lett a szélsőséges időjárás, pusztítóbbak az erdőtüzek
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
8/16Házak és utak semmisültek meg, miután víz öntött el több nyugat-németországi települést a heves esőzések miatt július 14-én. Az árvíznek több mint 150 halálos áldozata volt
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
9/16Más európai országokban, így Hollandiában, Belgiumban és Svájcban is áradások voltak. A kép a belga Verviers-ben készült július 15-én
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
10/16Nyáron a hőséggel és a tűzvésszel küszködtek, novemberben hatalmas árvíz pusztított Kanada nyugati részén. Brit Columbiában több helyen megbénította a közlekedést a hömpölygő víz, sokakat kellett evakuálni. Ez a férfi egy magatehetetlen tehenet próbál kihúzni a vízből egy jet-skivel
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
11/16
Legkevesebb harminc tornádó pusztított hat amerikai államban december második hétvégéjén. Kentuckyban ez volt a legpusztítóbb tornádó az állam történetében, mondta a kormányzó. Mayfield városában egy romba dőlt gyertyagyárban, Illinois államban pedig egy összeomlott Amazon-raktárban estek csapdába az ott dolgozók
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
12/16Több százan megsérültek abban a tornádóban, amely június 24-én az esti órákban söpört végig Csehország déli részén
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
13/16Ötven év szunnyadás után, szeptember 19-én tört ki a Cumbre Vieja-tűzhányó La Palma szigetén, amely helyi viszonylatban rekordot döntött csaknem három hónapig tartó aktivitásával
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
15/16Tengeri „takony” borította el a Márvány-tengert Isztambul partjainál a tengerbe ömlő szennyvíz és a tenger hőmérsékletének emelkedése miatt június elejére, ami potenciális veszélyforrás a tengeri élővilág, ezzel a halászat számára
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
16/16
A Jamtalferner-gleccser az Alpokban található, az osztrák–svájci határon. Egyelőre. Két tudós szerint, akik utazást tettek a klímaváltozás miatt olvadó gleccser alatt kialakult üregekben, már csak körülbelül tíz évig
Vagy inkább a bolygó harca az emberiséggel. A globális felmelegedés miatt 2021-re egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás és a nyomában fellépő tűzvész vagy áradás, ami sokszor emberéleteket követelt.
Previous slide
Next slide
Arra is számíthatunk, hogy eltűnik az örök fagy birodalma, azaz a permafroszt Szibériában. Kétszer olyan gyorsan melegszik ugyanis az Északi-sarkvidék környéke, beleértve a szibériai Jakutföldet is, mint a Föld többi része. Ennek hatására a permafroszt elkezdett olvadni. Ha viszont elolvad a jég, hatalmas mennyiségű metán szabadulhat fel, ami – mint fentebb is említettük – még inkább gyorsítja a globális felmelegedést. Vagyis a folyamat ördögi körré válik.
Végképp eltűnhet a Holt-tenger, ahol a nyolcvanas években fedezték fel az első lyukakat és repedéseket a tó medrében, amelyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Persze az sem tett jót a víz szintjének, hogy a vizét tápláló folyót, a Jordánt egyre nagyobb mértékben használja a mezőgazdaság öntözésre, a tó ásványait pedig a kozmetikai ipar.
Képeken a Holt-tenger haldoklása
1/8A nyolcvanas években még csak negyven víznyelő lyukat találtak a tengerfenéken, most már több mint 6500 a számuk. A jelenség okának az édesvíz sóoldó hatását sejtik kutatók: a földfelszín alatti édesvízrétegek elemésztik a sós talajt, emiatt üreg keletkezik, amely idővel beszakad
A nyolcvanas években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a tó medrében, amelyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Az sem tett jót a víz szintjének, hogy a vizét tápláló folyót, a Jordánt egyre nagyobb mértékben használta fel a mezőgazdaság öntözésre, a tó ásványait pedig a kozmetikai ipar.
2/8 A legnagyobb lyukak akár huszonöt méter mélyek és negyven méter átmérőjűek lehetnek
A nyolcvanas években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a tó medrében, amelyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Az sem tett jót a víz szintjének, hogy a vizét tápláló folyót, a Jordánt egyre nagyobb mértékben használta fel a mezőgazdaság öntözésre, a tó ásványait pedig a kozmetikai ipar.
3/8A turistákra is veszélyesek lehetnek, mert nehéz megmondani, legközelebb hol fog beomlani a föld. A képen egy figyelmeztető jelzés látható a turisták számára, hogy víznyelők miatt veszélyes a terület
A nyolcvanas években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a tó medrében, amelyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Az sem tett jót a víz szintjének, hogy a vizét tápláló folyót, a Jordánt egyre nagyobb mértékben használta fel a mezőgazdaság öntözésre, a tó ásványait pedig a kozmetikai ipar.
4/8Egy régi nyaralófalu is kiüresedett az óriási víznyelők miatt Ein Gedi közelében
A nyolcvanas években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a tó medrében, amelyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Az sem tett jót a víz szintjének, hogy a vizét tápláló folyót, a Jordánt egyre nagyobb mértékben használta fel a mezőgazdaság öntözésre, a tó ásványait pedig a kozmetikai ipar.
5/8A Holt-tenger vize rendkívül sós – 34 százalékos sótartalmú, ezért úszni nem, csak lebegni lehet benne
A nyolcvanas években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a tó medrében, amelyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Az sem tett jót a víz szintjének, hogy a vizét tápláló folyót, a Jordánt egyre nagyobb mértékben használta fel a mezőgazdaság öntözésre, a tó ásványait pedig a kozmetikai ipar.
6/8Itt található a Föld legalacsonyabb pontja is: 429 méterrel a tengerszint alatt. A képen különböző nagyságú víznyelők a Holt-tengerben
A nyolcvanas években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a tó medrében, amelyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Az sem tett jót a víz szintjének, hogy a vizét tápláló folyót, a Jordánt egyre nagyobb mértékben használta fel a mezőgazdaság öntözésre, a tó ásványait pedig a kozmetikai ipar.
7/8Fürdőzők a Holt-tengerben Ein Bokekben 2021. október 30-án
A nyolcvanas években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a tó medrében, amelyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Az sem tett jót a víz szintjének, hogy a vizét tápláló folyót, a Jordánt egyre nagyobb mértékben használta fel a mezőgazdaság öntözésre, a tó ásványait pedig a kozmetikai ipar.
8/8Légi felvételen, ahogy kiszárad a tó. Korábban víz borította itt az egész területet Jerikó közelében
A nyolcvanas években lyukakat és repedéseket fedeztek fel a tó medrében, amelyeken keresztül a víz szivárgásnak indult. Az sem tett jót a víz szintjének, hogy a vizét tápláló folyót, a Jordánt egyre nagyobb mértékben használta fel a mezőgazdaság öntözésre, a tó ásványait pedig a kozmetikai ipar.
Previous slide
Next slide
Ugyanígy köddé válhatnak a gleccserek is. A himalájai gleccserek elolvadása esetén fellépő vízhiány miatt akár éleződhet a konfliktus Pakisztán és India között, és több millió menekült indulhat el abból a térségből is ivóvizet keresve a nagyvilágban.
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
„A gleccsereket már nem menthetjük meg”
1/8Sokkal gyorsabban és látványosabban olvadnak a gleccserek a klímaváltozás miatt, mint ahogy arra a tudósok korábban számítottak. Ennek testamentuma az a kék föld, azaz jég alatti világ, amelyben Andra Fischer és Martin Stocker-Waldhuber gleccserkutató tett utazást a múlt hétvégén
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
2/8A melegebb levegő, az olvadékvíz és a jég kölcsönhatásba lép egymással, üreg képződik a gleccserben, amely egészen addig nő, amíg a gleccser teljesen össze nem omlik
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
3/8„Szemtanúi vagyunk egy gleccser pusztulásának” – mondta út közben Fischer
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
4/8Az osztrák tudományos akadémia munkatársa, Fischer szerint csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, ha korlátozni akarjuk a klímaváltozás pusztításának mértékét
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
5/8Fischerék évről évre méréseket készítettek a gleccserekben a klímaváltozás hatásairól
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
6/8Bár azt mondják, az Alpok gleccserei már nem menthetők meg, kutatási eredményeiket felhasználhatnák olyan gleccserek megmentésére, amelyeken például a mezőgazdaság, azaz emberi életek múlthatnak, mint például a Himalájában
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
7/8Nem csak az Alpok gleccserei vannak veszélyben a klímaváltozás miatt
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
8/8Az ENSZ klímaügynökségének héten kiadott előrejelzése szerint a Kelet-Afrikában található utolsó három hegyi gleccser is el fog tűnni két évtizeden belül
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
Previous slide
Next slide
Tavaly júliusban félig kiszáradt a nagy aszálytól a török Tuz-tó, több ezer pelikánfióka vesztét okozva. Itt minden évben tízezer flamingó kel ki a tojásokból. A 2021. évi halálos aszályt a klímaváltozás mellett az okozhatta a környezetvédők szerint, hogy a tavat tápláló csatornát mezőgazdasági célokra – öntözésre – használják. Annak ellenére hogy a tavat 2000-ben védelem alá vették biológiai sokfélesége, természeti és kulturális értékeinek megőrzése miatt.
Hírt adtunk arról, hogy 2021 júniusában kigyulladt és elsüllyedt az MV X-Press Pearl nevű konténerhajó Srí Lanka partjaihoz közel. A szingapúri hajó olajat, mérgező vegyi anyagokat és több tonna műanyag granulátumot szállított, ami ellepte a partot is. A környezetvédelmi hatóságok szerint ez volt a szigetország történetének legsúlyosabb ökológiai katasztrófája. Nyolcvan kilométeres körzetben betiltották a halászatot, mert az óceán a hajó környékén mérgező lehetett a szakemberek szerint. A tenger hal- és teknőstetemeket sodort partra a katasztrófa után.
Patagóniában rózsaszínre festett egy lagúnát a veszélyes hulladék. „A közeli halászfarmokon használt tartósítószer, a nátrium-szulfit okozta a lagúna vizének elszíneződését. Ezt elsősorban az exportra szánt garnélarákok tartósítására használják, de bejut Trelew város és a Chubut folyó vizébe is, szennyezve azokat” – nyilatkozta az AFP-nek Federico Restrepo környezetvédő mérnök. A törvény szerint ezek az anyagok veszélyes hulladékok lévén nem engedhetők csak úgy egyszerűen a vízbe, de a gyakorlat sokszor mást mutat.
Írtunk róla, hogy felére csökkent a korallzátonyok száma, és bár lehet, hogy az óceánok világa innen, Magyarországról távolinak tűnik, de függünk tőle és az is tőlünk. A Föld felszínének hetven százalékát teszik ki az óceánok, amelyek az általunk belélegzett oxigén felét termelik és a kibocsátott szén-dioxid negyedét nyelik el. A korallok a tengeri fajok negyedének biztosítanak remek táplálkozó- és szaporodóhelyet – amíg tudnak. A korallzátonyok felét már elvesztettük a globális felmelegedés miatt. De nemcsak a klímaváltozás jelent óriási veszélyt az óceánokra és azok élővilágára, hanem az azokban lebegő 150 millió tonna (!) szemét is.
Emellett évente több száz kilométernyi halászháló veszik el a tengerekben, és mivel ezek többsége műanyagból készül, nem bomlik le, és súlyos veszélyt jelent a tengeri élővilágra – mind az állatokra, mind a korallokra. Ez a helyzet Thaiföldön is, ahol 2021-ben önkéntes búvárok szabadították meg a Ko Losin-sziget természetvédett környékének korallvilágát a hálóktól, összesen 2750 m2-nyitől.
Nemcsak Thaiföldön, hanem a Fülöp-szigeteken, Manilában is próbálják megtisztítani a szeméttől a vizet: a Pasig folyót. A folyó harcosai nevű, önkéntesekből álló csapat tíz éve jött létre, és bár munkájuk sokszor szálmalomharcnak tűnik, a tagok elszántak, hogy megmentsék a folyó és ezzel – közvetve – a tengerek és óceánok élővilágát a műanyag hulladéktól. Egy kutatás szerint bár a Pasig folyó csak 25 kilométer hosszú, a világ folyóiból a tengerekbe ömlő összes szemét 6,43 százaléka innen származik. A Fülöp-szigeteken nincs hulladákgazdálkodás, ami azt jelenti, hogy a szemetet nyílt hulladéklerakó telepeken hagyják, ahonnan viszont az eső könnyedén belemossa a közeli folyókba ezeket. A tanulmány szerint a Fülöp-szigeteki műanyag hulladék hét százalék valószínűséggel az óceánban végzi.
Rióban a négyéves Nina Gomes édesapjával, a tengerbiológus Ricardo Gomesszal vív szélmalomharcot a műanyag szemét ellen. A kislány és édesapja rendszeresen merül alá a tengerben, hogy valamelyest kitisztítsák. A kislányt a város köztisztaságáért felelős társasága legfiatalabb természetvédő ügynökének nevezte ki.
És végül egy(etlen) jó hírt is bejelenthettünk tavaly: körülbelül 1800-ra nőtt a vadon élő óriáspandák száma, ezért lekerültek a veszélyeztetett fajok listájáról – jelentették be a kínai természetvédelmi hatóságok. A Természetvédelmi Világszövetség már 2016-ban átsorolta az óriáspandákat a veszélyeztetettből a sebezhető kategóriába, mert a kínai állam fajvédelemre tett intézkedései hatásosnak bizonyultak. Arra viszont már akkor is felhívták a figyelmet, hogy az óriáspanda természetes élőhelyének, a bambuszerdőknek több mint egyharmada ki fog pusztulni a klímaváltozás miatt az elkövetkező nyolcvan évben, és akkor újra csökkenni fog a pandák száma.
Legvégül, ha mindezek után még egy kis szórakozásra vágyna, tesztelje, mennyit tud a klímavédelmi kérdésekről kvízünkkel, amelyet a glasgow-i klímacsúcs előtt írtunk.
Aponyi Noémi a Népszabadság Magazin külsős munkatársaként kezdte pályáját, később a Kortárs Online-on, az Irodalmi Jelenben és a Drótban lehetett az írásait olvasni. A Szabad Európa előtt az Érd Médiacentrum újságírója, szerkesztője és rádiós műsorvezetője volt.