Kölcsönösen felrúgták a tűzszünetet, és ismét harcokba kezdtek az örmény és az azerbajdzsáni erők Hegyi-Karabahban. Az összecsapások azután is folytatódtak, hogy több nemzetközi felszólítás is érkezett az oroszok által tető alá hozott humanitárius tűzszünet betartására.
Kölcsönös cáfolatok
Az azeri védelmi minisztérium október 13-án úgy nyilatkozott, hogy továbbra is feszült a helyzet a konfliktuszóna több területén is, és azzal vádolják az örmény erőket, hogy tüzérséggel lőtték a Hegyi-Karabah szélén fekvő Tartar régiót.
Az örmény védelmi tárca cáfolta a vádat, és ezzel szemben azt állította, hogy az azerbajdzsáni fél kezdte újra a hadi tevékenységeket, és rakéta, valamint tüzérségi erőt is bevetettek a frontvonalon. Az azeri minisztérium szóvivője kitartott amellett, hogy hadseregük nem indított offenzívát, országuk pedig teljes mértékben betartja a humanitárius tűzszünetet.
Az október 10-én Moszkvában létrejött tűzszüneti megállapodás lehetővé tenné az örmény és azeri erők számára, hogy elszállíthassák a harcokban meghalt katonák és civilek holttestét, és hadifoglyokat cseréljenek.
Nincs megállapodás a fogolycseréről
A humanitárius tűzszünet értelmében a feleknek lehetősége lenne kicserélni a hadifoglyokat és az elesett katonák holttestét, azonban a csere pontos részleteit még nem beszélték meg a felek.
"A mai napig intenzíven folytatjuk a vitát a felekkel ebben a témában. De még nem jött létre olyan értelmes megállapodás, amely lehetővé tenné számunkra a cserét” – mondta Martin Schuepp, a Vöröskereszt nemzetközi bizottságának regionális igazgatója.
A fegyverszüneti megállapodás azt is kimondja, hogy a felek közti vita békés rendezését az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Minszk-csoportjának segítségével kell megkezdeni. A Minszk-csoportot, ami még a 90-es években jött létre az azeri-örmény konfliktus rendezésére, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok közösen felügyeli.
Moszkva közvetít
Hétfőn hivatalában fogadta Zohrab Mnatszakaniján örmény külügyminisztert orosz kollégája, Szergej Lavrov, aki a találkozót követően azt mondta: "Arra számítunk, hogy az elfogadott döntéseket mindkét fél szigorúan betartja", majd hozzátette, hogy a fegyverszünet betartásának ellenőrzését célzó mechanizmus kidolgozása már folyamatban van.
Az örmény külügyminiszter hasonlóan nyilatkozott, a találkozó után kiemelte: „tűzszünetet akarunk, és azt, hogy ezt ellenőrizzék is”.
A térség erőviszonyai szempontjából is fontos az azeri-örmény szembenállás, hiszen Azerbajdzsán legközelebbi szövetségese Törökország, míg az örmények Oroszországgal kötöttek védelmi paktumot. Zohrab Mnatszakaniján azzal vádolta Azerbajdzsánt, hogy közreműködött a térségben a török befolyás kiépülésében, valamint azzal, hogy zsoldosokat alkalmaz a hegyi-karabahi konfliktusban. Ankara és Baku egyaránt visszautasították az örmény külügyminiszter állításait.
Hegyi-Karabahi konfliktus
Hegyi-Karabah és a környező régiók hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartoznak, 1991 óta viszont az örmény etnikumú erők fennhatósága alatt állnak (2017-től Arcahi Köztársaság néven). A területen 1994-ig véres háború folyt a felek között, és azóta is folyamatos a feszültség a régióban, az évtizedek alatt több százan haltak meg a határvillongásokban.
Legutoljára 2016-ban tört ki komolyabb harc, akkor több mint 200 áldozata volt az incidensnek. Sokak szerint a mostani összecsapás, amelynek már júliusban is voltak előzményei, a legsúlyosabb az 1994-es tűzszünet óta.
