Ég és föld a különbség a lengyelek és a magyarok valóságérzékelésében, ha a putyini Oroszország kockázatairól vagy az ellenük hozott szankciókról van szó – derült ki egy friss felmérésből. Nehezen lehetne nagyobb a különbség az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij megítélésében is. Szintén totálisan eltérően látja a két ország lakossága Biden elnök vagy általában az USA szerepét.
Amíg Lengyelország az ukrán védekezési erőfeszítések egyik legnagyobb támogatója, addig Magyarország többek között jelenleg is az EU-t próbálja zsarolni az Ukrajnának szánt közös uniós segélyek megvétózásával.
Ide tartozik: A szankciók kapcsán a magyar kormány a valóságban leginkább egyes orosz oligarchák és rokonaik levétele érdekében lobbizik
A Pew Research két országot összevető felmérése hasonló ellentétre mutatott rá nemrég, a választók is totálisan ellenkezően érzékelik a helyzetet. Igaz, a nagymintás, reprezentatív felmérés még tavasszal készült, a térségbeli gabonaárak körüli viták előtt.
Azt is hozzá kell tenni, hogy a két országban teljesen eltérő az orosz propaganda szintje: Magyarországon állami és közmédiás közreműködéssel tulajdonképpen a csapból is a legkeményebb putyini propaganda-jelmondatok ömlenek. Itt kaphat erről némi betekintést az is, aki az elmúlt években nem Magyarországon élt.
Mindenesetre idén tavaszra a lengyelek több mint kétharmada tartotta a putyini Oroszországot veszélyesnek a szomszédos országokra, Magyarországon viszont csak az emberek harmada gondolta így.
Sőt, a magyar válaszadók több mint negyede állította, hogy nem jelent veszélyt. Csak emlékeztetőül: Oroszország akkor már bő egy éve a második világháború óta a legnagyobb háborút robbantotta ki azért, hogy területet foglaljon, és annihilálja a helyeiket.
„A nácimentesítés szükségszerűen magában fogja foglalni az ukránmentesítést” – áll például a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség által 2022. április 4-én kiadott elemzésben.
Még erősebb különbség, hogy a válaszadók közül ki melyik országhoz kívánná közelebb vonni a saját országát. A lengyeleknél nullaszázaléknyi szavazó kívánná az USA helyett egyértelmű előnyben részesíteni az Oroszország felé közeledést.
Magyarországon viszont a negyvenévnyi szovjet megszállás dacára a népesség több mint tizede ismét az orosz világban látná a fényesebb jövőt.
Pár évre visszanézve egészen különleges, hogy a magyar lakosság számára Ukrajna orosz lerohanása inkább az utóbbi iránt növelte a szimpátiát az USA és Oroszország közti választás esetén.
Így már kevéssé meglepő, hogy Magyarországon a népesség fele enyhítené az agresszor Oroszországra kirótt európai gazdasági szankciókat. Azt sajnos nem kérdezték meg, hogy a válaszadók miért enyhítenék, vagy milyen hatást várnának tőle.
Ide kapcsolódik: Kerüljön képbe az olajembargóról, és hogy hogyan keres ezen korábban elképzelhetetlen mennyiségű pénzt a Mol!
A lengyel válaszadóknál lényegében senki nem enyhítené a szankciókat, kétharmaduk pedig további szankciók mellett foglalt állást.
Szintén extrém különbségek jöttek elő Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megítélésében. Az Orbán Viktor által egyik fő ellenségének megjelölt ukrán vezetőben a magyarok több mint háromnegyede nem bízik, a lengyeleknél csaknem fordítva van.
Ezzel együtt Oroszországot önmagában csak a magyarok negyede tartja inkább vonzó országnak, Lengyelországban voltaképp senki.
Hasonló a helyzet Vlagyimir Putyin megítélésében. A lengyelek között gyakorlatilag senkinek nincs kedvező véleménye róla, Magyarországon viszont hatból egy embernek igen.
Az Amerikai Egyesült Államokról és Joe Biden elnökről is homlokegyenest fordított kép él a két ország lakóinak fejében.
A magyarok háromnegyedének kedvezőtlen a véleménye az amerikai elnökről, a lengyeleknél fordítva van.
Az USA egészének megítélésben már nem ennyire ellentétes a véleményük, de a magyarok több mint felének mára kedvezőtlen képe van az egész országról, a lengyeleknél viszont lényegében senki nem gondolja így.
Az USA külpolitikájának megítélése szintén teljesen más a lengyeleknél, mint a magyaroknál. Külön érdekes volt, hogy a magyarok kétharmada szerint az USA tevékenysége a béke és a stabilitás ellen hat a világban, míg a lengyelek 85 százaléka szerint épp azt erősíti.
A világ megítélésében mutatkozó különbségek hasonló mértékűek voltak annál a külpolitikai kérdésnél is, hogy a válaszadó szerint az USA mennyire veszi figyelembe más országok érdekeit.
A NATO értékelésében is igen komoly eltérést lehetett látni, még ha nem is pont fordítottat. A magyarok többsége tavasszal is kedvező véleménnyel volt általában a katonai védelmi szövetségről, Lengyelországban viszont ez a kérdés is gyakorlatilag teljesen egyértelmű az egész társadalomban.
