Lengyelország arra figyelmeztetett: az orosz Wagner magáncég zsoldosainak növekvő jelenléte Belaruszban azt a célt szolgálja, hogy destabilizálják a NATO keleti szárnyát az ukrajnai háború közepette.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök Gitanas Nausėda litván elnökkel tartott augusztus 3-i találkozója után azt mondta, hogy a NATO-szövetségeseknek fokozniuk kell az éberséget, mert továbbra is nagyon nagy a provokációk valószínűsége.
Morawiecki két nappal azután beszélt erről, hogy a határ közelében tartott gyakorlórepülés során két belarusz katonai helikopter rövid időre megsértette Lengyelország légterét.
A minszki védelmi minisztérium tagadta ezt, és azzal vádolta Varsót, hogy csak kitalálta a légtérsértést.
„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a provokációk száma nőni fog” – mondta Morawiecki a Nausėdával közösen tartott sajtótájékoztatón.
„A Wagner-csoport rendkívül veszélyes, azért helyezik át a keleti szárnyhoz, hogy destabilizálják.”
Ehhez kapcsolódóan: Erősíti védelmét a NATO a Wagner fokozódó belarusz jelenléte miatt
A Suwałki-folyosó
Morawiecki és Nausėda a lengyel határvárosban, Suwałkiban találkozott, amely a mai Suwałki-folyosón található – azon a nyolcvan kilométer hosszú szakaszon, amely a NATO egyetlen szárazföldi összeköttetése balti tagországaival, Litvániával, Lettországgal és Észtországgal.
A Suwałki-folyosó választja el az orosz kalinyingrádi exklávét Belarusztól, és Moszkva potenciális célpontnak tekinti egy lehetséges konfliktus esetén a NATO-val, hogy elszigetelje a balti államokat.
„Vannak, akik azt mondják, hogy a NATO-csúcson Svédország jövőbeli tagságáról született megállapodás megváltoztatja a geopolitikai helyzetet, és a Suwałki-folyosó stratégiai jelentősége csökken” – mondta Nausėda, utalva a katonai szövetség múlt havi csúcstalálkozójára, amely közelebb vitte Svédországot a csatlakozáshoz.
„Nem értek egyet ezzel, úgy gondolom, hogy a Suwałki-folyosó továbbra is potenciális célpontja marad mind Oroszországnak, mind Belarusznak” – mondta, hozzátéve, hogy a Wagnernek több mint négyezer harcosa lehet már Belaruszban.
Ehhez kapcsolódóan: Miért támogatjuk sokkal jobban Ukrajnát, mint Orbán Viktor szavai alapján bárki gondolhatná?
Sebesültek Herszonban
Dél-Ukrajnában többen megsebesültek – egyikük súlyosan –, amikor az oroszok Herszont lőtték – közölték a város hatóságai augusztus 3-án, röviddel azután, hogy Oroszország az előző napi után újabb dróntámadást indított Kijev ellen.
Az orosz csapatok a délelőtti órákban kétszer is lőtték a herszoni Szent Katalin-székesegyházat és környéket – mondta Olekszandr Tolokonnyikov, a regionális katonai közigazgatás szóvivője a Szabad Európának.
Első alkalommal egy trolibuszt találtak el, akkor hárman megsérültek, egyikük, egy idős férfi válságos állapotban van – mondta Tolokonnyikov.
Az ukrán belügyminisztérium közleménye szerint annak a mentőcsapatnak négy tagja, amely az első támadás után a tüzet oltotta a katedrálisnál, szintén megsebesült a második ágyúzásnál.
Az ukrán csapatok által novemberben felszabadított Herszont többször is tűz alá vették az oroszok a Dnyeper folyó bal partjáról.
Augusztus 1-jén orosz rakétatámadás ért egy kórházat, egy orvos meghalt, több egészségügyi dolgozó megsebesült.
Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij: Kárpátalja a gazdasági és társadalmi növekedés egyik motorja lehet
Újabb drónok Kijev ellen
A Kijev elleni dróntámadást az első információk szerint károk vagy áldozatok nélkül sikerült visszaverni – közölte a terület kormányzója augusztus 3-án.
„Ma, akárcsak tegnap, óriási hullámban támadtak. Nyolc egymást követő dróntámadást indítottak Kijev ellen iráni gyártmányú Sahid drónokkal” – írta Szerhij Popko kormányzó Telegramon.
„Csaknem egy tucat, Kijevhez közeledő drónt észlelt és semmisített meg a légvédelem – közölte Popko, hozzátéve: – Jelenlegi információink szerint a fővárosban nem halt meg senki és nem esett kár semmiben."
Kijevben három órán át, hajnali 4-ig tartott a légiriadó – írta Popko, hozzátéve, hogy ez volt a 820. légiriadó a fővárosban a háború kezdete óta.
Augusztus 2-án több mint tíz drónt lőttek le Kijev felett, a roncsok a város egyes részein okoztak némi kárt.
Ehhez kapcsolódóan: Oroszország feltételei teljesítése esetén kész visszalépni a gabonamegállapodásba
Gabonatámadások, kikötői torlódások
Ugyancsak augusztus 2-án orosz drónok tettek kárt gabonatároló létesítményekben az ukrajnai Izmajil és Odessza kikötőjében.
Egy gabonasiló sérült meg Izmajilban, a két dunai kikötő egyikében, amelyeket Ukrajna gabonaexportjához használ, amióta Moszkva megtagadta annak a Törökország és az ENSZ közvetítésével létrejött megállapodásnak a meghosszabbítását, amely lehetővé tette az ukrán gabona és egyéb termékek tengeri exportját.
Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter szerint csaknem negyvenezer tonna gabona semmisült meg az izmajili raktárakban és tárolókban, ezt az afrikai országokba, Kínába és Izraelbe vitték volna.
Izmajil mintegy 15 kilométerre északra található Tulceától, a NATO-tag Románia egyik legnagyobb dunai kikötőjétől. Múlt héten orosz drónok csaptak le Renire, a másik, gabonaexporthoz használt ukrán kikötőre. Reni alig kétszáz méterre fekszik a Duna túlpartján elhelyezkedő Romániától.
A romániai Duna-hatóság közölte, hogy augusztus 4-ig harminc, az ukrán belső kikötőkből fekete-tengeri belépésre váró hajót takarítanak el az Izmajil elleni orosz támadást követően.
„Igyekszünk a lehető legjobban kezelni ezeket a rajokat, hogy enyhítsük a torlódásokat a Dunán – mondta Florin Uzumtoma, a kormány navigációs igazgatója a Reutersnek. – Körülbelül harminc hajót takarítunk el két nap alatt, ma tizenkettőt, ha nem tizennégyet, a többit pedig holnap.”
A harctéren az ukrán erők visszaverték az orosz csapatok ellentámadásait a Donyecki területen, Sztaromajorszke térségében – jelentette az Ukrán Fegyveres Erők médiaközpontja augusztus 3-án.
Sztaromajorszkét július 27-én foglalták vissza az ukrán erők.
