Globálisan négyből három ember szerint a háború elől menekülőket be kell fogadnia egy másik országnak. Az elmúlt három évben folyamatosan és jelentősen erősödött az ezt támogatók aránya Magyarországon is. Ezzel párhuzamosan a magyar többség károsnak gondolja őket a befogadó ország szempontjából. A magyarok kiugróan elutasítók például azokkal, akiket a vallásuk miatt üldöznek.
Szerte a világon lényegesen megértőbbek lettek az emberek a háború elől menekülőkkel – derül ki az Ipsos 28 országot felölelő globális felméréséből. Különösen Japánban, Lengyelországban, Franciaországban vagy Magyarországon állnak már lényegesen másképp a kérdéshez az emberek, mint az elmúlt pár évben.
Arra a kérdésre, hogy a háború vagy üldöztetés elől menekülőknek oltalmat kell-e nyújtani egy másik országban, globálisan 78 százalék mondott igent. Ebbe hangsúlyosan beleértették a válaszadó saját országát is.
Magyarországon 2019-ben még az emberek kevesebb mint fele gondolta így, ám viszonylag egyeneltes emelkedéssel ez idén már 71 százalékon állt. Japánban három éve még a válaszadók kevesebb mint negyede válaszolt igennel erre a kérdésre, idén már több mint háromnegyedük.
Amikor viszont úgy tették fel a kérdést, hogy válaszadó elfogadna-e több menekültet a saját országába ugyanilyen okokból, már kevesebben válaszoltak igennel.
A keresztényüldözés ellen papíron küzdő magyar kormánynak, úgy tűnik, belföldön is bőven lenne dolga ez ügyben. A legnagyobb mértékben ugyanis abban tértek el a magyarok a világátlagtól, hogy
a vallásuk miatt üldözötteket lényegesen kevésbé szívesen fogadnák be.
Náluk még a szexuális irányultságuk miatt üldözötteket is előbb befogadnák a magyarok.
Önbevallásos alapon a magyarok csaknem fele egyébként valamilyen formában támogatott menekülteket az elmúlt egy év során.
A menekülőknek segítő magyarok több mint felét az ukrajnai agresszió motiválta a segítségnyújtásban.
Kevésbé meglepő módon minél közelebb van valaki az ukrajnai háborús zónához, annál inkább érez késztetést arra, hogy segítsen közeli szomszédainak.
Ez alól az általánosítás alól kivétel Japán és Dél-Korea. Bár személyesen sokkal kevesebben segítettek menekülteknek a világ másik végén, akik segítettek, azokat főleg az ukrajnai helyzet motiválta.
Emellett a már említett közgondolkodás is változásokon megy át mindkét országban, a menekültek befogadásának irányába.
A felmért országokban az emberek kicsit több mint fele gondolta azt, hogy az ő országában menekültkérelmet beadók többsége nem valódi menekülő, csak ki akarják használni az adott ország jóléti rendszerét, vagy más gazdasági okból települnének át.
Az eredmények szerint különösen a legszegényebb országok lakói gondolták, hogy az ő ellátórendszerükre utaznak az országukat elhagyó álmenekültek. Noha Perut, Törökországot, Indiát, Kolumbiát, Malajziát vagy Mexikót ritkán éri kritika a túlzásba vitt jóléti szolgáltatások miatt, az itt lakók mégis messze több mint fele válaszolt igennel erre a felvetésre.
Az európaiaknál komolyan visszaszorulóban van ez a nézet, különösen látványosan Lengyelországban. Magyarországon is három éve először most esett ötven százalék alá az így gondolkodók aránya.
Károsak a magyarok szerint
A felmért országokban 47 százalék mondta azt, hogy a menekültek pozitívan járulnak hozzá a befogadó országhoz, 41 százalék szerint viszont nem. Magyarország itt kiugróbb értéket mutatott, a lakossság kevesebb mint harmada tartotta pozitívnak a menekültek befogadását, 57 százalék szerint inkább kárt okoznak.
A magyar lakosság harmada annyira keményvonalas, hogy szerintük azonnal le is kellene zárni a határokat, hogy egy menekülő se jöhessen már át. Ezzel egyébként a középmezőnyben végzett az ország, az USA-ban vagy Németországban is ilyen arány jött ki.
