Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Miért gondoljuk azt, hogy a cégek ki tudják termelni a 200 ezres minimálbért?”


Paprikát szed egy dolgozó az Árpád-Agrár Zrt. szegvári üvegházában 2019. április 11-én

A munkaadók szerint a választási kampány részévé tette a kormány a minimálbér emelését, amely közvetlenül több mint 800 ezer dolgozót érint. A munkaadók panaszkodnak, azt szeretnék elérni, hogy csökkenjenek a munkát terhelő járulékok, a szakszervezetek pedig elégedetlenek: magasabb emelést akarnak.

Nem örülnek a munkaadók annak, hogy a kormány közel 20 százalékkal, 200 ezer forintra emeli a minimálbért 2022-től. Ez sok vállalkozást hoz nehéz helyzetbe, mert egyik napról a másikra kell jelentős béremelést végrehajtania. Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 20-án írta ki a Facebook-oldalán, hogy jövőre 200 ezer forint lesz a minimálbér.

A cégek most heverik ki a járványt

„Ez most nem a gazdasági folyamatoknak megfelelő emelés, hanem életszínvonal-javító béremelés. A cégek nem tudják kitermelni a 200 ezer forintos minimálbért” – mondta a Szabad Európának Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A munkaadók képviselője szerint a gazdaság teljesítménye még csak most érte el a 2019. év végi állapotot, vagyis a koronavírus-járvány előtti időszakét. Azt mondta, hogy a jelenlegi bruttó 167 ezer forintos minimálbér reálszinten eleve 5 százalékkal magasabb, mint a járvány kitörésekor.

„Ugyanazon gazdasági teljesítményhez már most is magasabb bérköltség kapcsolódik, vagyis ugyanakkora bevételből már most is nagyobb fizetést kell a cégeknek fizetniük. Erre kell most ráépíteni egy 19,5 százalékos emelést” – mondta Rolek Ferenc. Szerinte sok vállalkozás nem fogja tudni kitermelni a béremelést, ezért csődbe mehet.

A munkaadók oldaláról nézve: a jelenlegi, 167 400 forintos minimálbér mellett a foglalkoztató összes havi költsége 195 858 forint. 200 ezer forintos minimálbér esetén ez az összeg 234 ezer forintra emelkedne. Vagyis a tervezett minimálbér-emelés munkavállalónként havi 38 ezer forint költségnövekedéssel járna a munkaadóknak.

„Miért gondoljuk azt, hogy a vállalatok, amelyek túlélték a járványt, és talán most egyenesbe fognak jönni, hirtelen ki tudnák termelni a minimálbér-emelés költségeit?” – mondta Rolek Ferenc.

A kis magyar cégek fizetnek a legkevesebbet

A Portfolio birtokába jutott az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) egyik háttérdokumentuma, amely szerint leginkább a kis magyar cégeket érinti a minimálbér-emelés. Az ITM anyaga szerint a mikrovállalkozásoknál (5 fő alatt) az emberek 63 százaléka kapja a legkisebb bért, miközben a több mint 250 főt foglalkoztató cégeknél már csak 24 százalékos az arányuk.

A külföldi cégek hazai leányvállalatainál van a legkevesebb minimálbéres, mert ezeknek a cégeknek a termelékenysége sokkal magasabb. Ez azt jelenti, hogy egy munkaóra alatt nagyobb értéket állítanak elő, mint a magyar kis- és közepes vállalatok. Persze nem példa nélküli, hogy a hazai kis cégek hónap végén egy borítékot is átnyújtanak a dolgozóiknak, így kerülik meg a magyar fizetéseket terhelő mintegy 45 százalékos adófizetési kötelezettségüket.

Rolek Ferenc szerint a koronavírus-járvány eltérő módon érintette a vállalatokat. A külföldi idegenforgalomból élő ágazatok padlóra kerültek, és még mindig nem álltak fel, nehéz lesz nekik kigazdálkodniuk a minimálbér-emelést. Igaz, a legtöbb minimálbéres nem a turizmusban van, de ezt az ágazatot érintette leginkább, hogy az utazási korlátozások miatt elmaradtak a külföldi vendégek.

Szintén az ITM dokumentumából derült ki, hogy a legnagyobb arányban a bányászat, a kőfejtés, valamint a textília-, ruhagyártásban jellemző a minimálbéres foglalkoztatás, itt a dolgozók több mint 35 százaléka a legkisebb bérre van bejelentve. Itt a legalacsonyabb a termelékenység, vagyis a legkisebb a hozzáadott érték. De a szezonális munkákat is beleszámítva a mezőgazdaságban, az építőiparban, a vendéglátásban, a szociális ellátásban is sokan minimálbérre vannak bejelentve.

Ahol kifejezetten alacsony a legkisebb bért kapók aránya, az a kőolaj-feldolgozás, a távközlés, az infokommunikáció, a pénzügyi és biztosítási ágazat. Hatalmasak a területi különbségek is, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint az ország nyugati részén vagy Budapesten. A legtöbb minimálbérest Békés megyében foglalkoztatják.

A kereslet-kínálat határozza meg a béreket

Rolek Ferenc szerint miután a kormányzat eldöntötte, hogy 200 ezer forint lesz a minimálbér, a munkaadóknak nem maradt más lehetőség, mint az, hogy lobbizzanak a munkaadók által fizetett járulékokat csökkentéséért. Rolek szerint jelentős, 5-10 százalékos járulékcsökkentésre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások meg tudják valósítani a béremelést.

„A minimálbér emelése magával húzza a többi fizetést is. Nemcsak a kötelezően adható legkisebb bért keresőknek kell a fizetését megemelni, hanem azoknak is, akik a minimálbér felett keresnek, ezért a munkavállalók széles tömegét fogja érinteni a 2022-es minimálbér-emelés” – tette hozzá a szakember.

Rolek Ferenc szerint a minimálbér a gazdasági és a munkaerőpiaci helyzettől függ: ha munkaerőbőség van, vagyis kisebb a kereslet, akkor fontos a minimálbér. „Az elmúlt években azonban munkaerőhiány alakult ki Magyarországon. A cégek kénytelenek voltak bért emelni, mert egyébként nem találtak volna munkavállalót. Emiatt jelenleg sokkal kisebb a jelentősége a minimálbérnek, mint korábban volt” – hangsúlyozta.

Rolek Ferenc szerint éppen ezért nem is a szakszervezeteknek és a munkavállalóknak fontost a minimálbér-emelés témája, hanem a kormánynak. Ennek ugyanis a költségvetés az igazi nyertese, jelentősen nőnek az állami bevételei, a különböző adóknak és járulékoknak köszönhetően. „A húszszázalékos emelés csaknem felét el fogja vinni a költségvetés. Emellett gazdaságfehérítő hatása is van a minimálbér megemelésének” – mondta Rolek Ferenc.

Szerinte nagyon fontos lenne, hogy a gazdaság teljesítményét, a termelékenységet javítani, mert az magával húzná a fizetések emelkedését is.

Több mint 800 ezer a minimálbéresek száma

A minimálbér-emelés csaknem 400 ezer dolgozót érint, vagyis minden olyan munkakört, amely nem igényel szakképzettséget. A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimum, amit a szakképzett munkavállalók kapnak, pedig további 460 ezer fő keresetét befolyásolja.

„Az idei bérmegállapodás azért volt alacsony, hogy a 2022-es minimálbér-emelés még magasabbnak tűnjön. Ez egyértelműen a tavasszal esedékes választásoknak tudható be” – mondta a Szabad Európának Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. (Idén csak 4 százalékkal emelkedett a minimálbér.)

Székely szerint régiós összehasonlításban még mindig a magyar minimálbér az egyik legalacsonyabb, csak Bulgáriát előzzük meg a 27-tagú Európai Unióban. (Igaz, Románia csak havi néhány euróval jár előttünk.) „Csongrád megyéből sokan már inkább Romániába járnak át dolgozni, mert ott magasabbak a fizetések” – mondta Székely Tamás. A szakszervezeti vezető szerint még mindig nagyon fontos eszköz a minimálbér intézménye. Azokban a munkakörökben, ahol alacsonyak a fizetések, legalább a minimálbér-emelés mértékével nőnek minden évben.

Nem mindegy, mekkora a gyed

Emellett számos juttatás a minimálbérhez van kötve, ilyen a gyed, a nagyszülői gyed, a táppénz, az álláskeresési járadék vagy éppen bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény összege is.

A gyed például nem lehet magasabb, mint a minimálbér kétszeresének a hetven százaléka. Ha a minimálbér kétszázezer forint lesz, akkor a gyed összegének plafonja elérné a 280 ezer forintot, tehát több kisgyermekes szülő havonta akár ötvenezer forinttal is többől gazdálkodhatna.

Székely Tamás szerint egyes munkáltatók visszaélnek a minimálbérrel. Azok a cégek, amelyek nem tudják, vagy nem akarják kifizetni a magasabb bért, részmunkaidőben foglalkoztatják a munkavállalóikat – legalábbis papíron.

De a garantált bérminimummal is vissza szoktak élni. Egy étteremben például a szakács van pincérnek, s fordítva, a kiszolgáló van szakácsként bejelentve. „Ha a pincért pincérként és a szakács végzettségűt szakácsként alkalmazzák, akkor a magasabb összegű garantált bérminimumnál nem lehetne kevesebbet fizetni, hiszen a szakmájához megfelelő képesítéssel rendelkezik” – tette hozzá a szakszervezeti vezető.

Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban?
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
XS
SM
MD
LG