Nagyon kicsi az esély arra, hogy július 1-jén országos szinten elindul az új hulladékgazdálkodási rendszer. A budapesti kommunálisszemét-szállításért felelős társaság, a Budapesti Közművek (BKM) például még nem szerződött le a Mollal. A BKM nemcsak Budapesten szállítja el a szemetet, hanem az agglomerációban is, a Mol régiókoordinátori feladatot szán neki. A kormány eközben már azon gondolkodik, milyen kártérítést kaphat a Mol, ha nem indul el időben a rendszer. A BKM reagált cikkünkre.
Két forrás is azt állította a Szabad Európának: egyre kisebb az esély arra, hogy július 1-jén országos szinten elindul a Mol vezetésével a hulladékgazdálkodási koncesszió. Az ügyre rálátó egyik szakember szerint szeptemberre, míg másik informátorunk szerint decemberre halaszthatják az indulást.
Nehéz volt elhinni ugyanakkor, hogy a kormány és a Mol meghozna egy ilyen döntést, hiszen azzal az egész koncessziós szerződést kockáztathatják, még az is elképzelhető, hogy új szerződést kell kiírni. Ennek ellentmondani látszik ugyanakkor, hogy a 24.hu által hétfőn kiszúrt törvénymódosítási javaslat szerint a Molt kártalanítani kell, ha a hulladékkoncesszió valamiért nem indul el július 1-jén, vagyis valós opció a kormány részéről is, hogy nem tud elindulni jövő szombaton az új hulladékgazdálkodási rendszer.
Ehhez kapcsolódóan: Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát
Ezt támasztja alá az is, hogy információnk szerint a közszolgáltatás, vagyis a lakossági, kommunális hulladékot szállító cégek átadás-átvétele nem a tervek szerint halad. Forrásaink szerint innen nézve is reális forgatókönyv lehet a határidő ilyen-olyan indokkal történő kitolása.
Mint ismert, a magyar állam tavaly júliusban kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a a MOL Magyar Olaj és Gázipari Nyrt.-vel (Mol). A kontraktus szerint a Mol, illetve az általa alapított MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot, neki kell gondoskodnia a hulladék felhasználásáról, illetve megsemmisítéséről.
A hazai hulladékpiac leegyszerűsítve két részből áll: a lakossági és az intézményi szegmensből. A lakossági, kommunális szolgáltatás 2013 óta rezsicsökkentett, a Mol itt átveszi a jelenlegi kukás vállalatokat.
A másik az intézményi, vagyis a céges szektor. Itt gyárra vagy szupermarketre kell gondolni, ahol napi szinten jelentős mennyiségű hulladék keletkezik. A műanyag-, fém- és papírhulladék értékkel bír, eddig magánvállalatok, vagyis hulladékkezelő vállalkozások versengtek. Amelyik a legjobb árat kérte, annak adta el a gyár vagy szolgáltató, kereskedő a hulladékot.
Ezek az eddig piaci körülmények között versengő hulladékos magáncégek július 1-jétől csak a MOHU alvállalkozói – kvázi bérmunkásai – lehetnek, és a Mol koncessziós cége veheti csak át a hulladékot az általa diktált feltételek alapján. A MOHU dönt arról is, mennyit fizet az alvállalkozóknak, egyáltalán kinek a szolgáltatásaira tart igényt.
A kommunális szolgáltatók átvételét törvény írja elő, vagyis át kell adni a nagyrészt köztulajdonban lévő szemétszállító és -hasznosító cégeket. Nem megy ugyanakkor flottul az átmenet. Ezt bizonyítja, hogy a MOHU-nak nem sikerült időben megszereznie a hulladékkezeléssel kapcsolatos engedélyeket, olyannyira nem, hogy a kormánynak kellett kisegítenie.
Múlt héten törvényt módosított a parlament, felmentette a Mol koncessziós cégét az engedélyek beszerzése alól. Az új szabályok szerint elég, ha a MOHU alvállalkozói rendelkeznek a hulladékkezeléshez szükséges engedélyekkel.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak
De még így is óriási csúszásban van a Mol-csoport. A budapesti hulladékkezelő cég átvétele jól példázza, milyen lemaradásban van a MOHU.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő Budapesti Közművek Zrt.-hez (BKM) tartozik a szemétszállítás, vagyis a fővárosban és bizonyos agglomerációs településeken a korábban FKF-nek nevezett társaság felelős a hulladékkezelésért. De van egy szemétégetője is, amelyet szintén át kell adnia a Molnak.
Bonyolítja a helyzetet, hogy az elmúlt években a BKM-ben vontak össze több fővárosi közszolgáltatást, így nemcsak a hulladékkezelés, de a köztisztasági divízió, a távhőszolgáltatás, a kertészet- és parkfenntartás, illetve a temetkezés is ebben a cégben van.
A BKM 2021. szeptember 1-jével alakult meg. Mint a cég honlapján olvasható: „Az európai városüzemeltetésben széles körben elterjedt és bevált úgynevezett Stadtwerke-modell szerint kezdte meg működését.”
A Molnak azonban csak a hulladékos részleget kell átadnia az alkalmazottakkal, gépparkkal és ingatlannal együtt. Ehhez azonban tudni kellene, mi mennyit ér, és milyen formában kerüljenek az ingó és ingatlan vagyonok átadásra: eladják vagy közös cégbe apportálják.
Információnk szerint a mai napig nem történt meg a tranzakció: nem alakult közös cég, és nem született megállapodás arról sem, milyen ingóságot vagy ingatlant mennyiért adnának el.
A Budapesti Közművek cikkünk megjelenését követően reagált. A BKM szerint a „jogszabályokban előírt szerződéseket már megkötötte a MOHU MOL Zrt.-vel annak érdekében, hogy július 1-jétől a szolgáltatás zavartalanul folytatódjon”. A két társaság megkötötte a régiókoordinátori szerződést, valamint a létesítményüzemeltetési szerződést.
„Ezen szerződések, valamint a meglévő jogszabályokra támaszkodó egyéb jogviszonyok biztosítják azt, hogy Budapesten a hulladékelszállítás és -kezelés az eddig megszokott módon, zavartalanul folytatódik 2023. július 1-je után is” – közölte a BKM. További kérdéseket küldtünk a Budapesti Közműveknek.
A Mol ugyanakkor alapított egy MOHU Budapest Zrt. nevű társaságot, amely információnk szerint a BKM-mel közös cég lenne. Erre utal ugyanis, hogy Mártha Imrének, a Budapesti Közművek vezérigazgatójának neve is szerepel a MOHU Budapest igazgatósági tagjai között.
A társaságot a Mol idén május 10-én alapította, a cégbíróság húsz nappal később, május 30-án jegyezte be. Mártha Imre megbízatása az alapítástól 2024. május 9-ig tart – legalábbis ez áll a céginformációs adatbázisban. A MOHU Budapestet száz darab egymillió forint értékű törzsrészvénnyel alapították meg, a MOL Nyrt. az egyedüli, százszázalékos tulajdonos.
Összeférhetetlenség?
Feltételezhető, hogy a MOHU Budapest lesz a BKM és a MOHU közös vállalata. Ennek ellenére jelenleg a jogi helyzet az, hogy a BKM vezérigazgatója, Mártha Imre a MOL tulajdonában álló cégnél kapott vezető beosztást. A Ptk. szerint „nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő”.
A MOHU főtevékenysége a „nem veszélyes hulladék gyűjtése”, míg a BKM-é a „gőzellátás, légkondicionálás”, itt tehát nincs ütközés. A köztulajdonban álló cégekre ugyanakkor szigorúbb szabályozások vonatkoznak, de hogy ezek közül pontosan mit alkalmaz a tulajdonos, vagyis a budapesti városvezetés, annak benne kell lennie a vezérigazgató szerződésében. Ezért kerestük meg a Fővárosi Önkormányzatot.
Egy későbbi cikkünkben az időközben összegyűjtött információk alapján pontosítottuk Mártha István jogállását és pozícióit.
A Szabad Európa úgy tudja, tavaly indultak el a tárgyalások a fővárosi cég és a Mol között. „Nekem úgy tűnt, mintha az ellenzéki vezetésű főváros nem harcolna a cég vagyonáért. A tárgyalások mindenféle előszerződés nélkül zajlanak” – mondta egy, az ügyre rálátó, de névtelenséget kérő forrásunk.
Ehhez kapcsolódóan: A Mol-koncesszió ára: egy monitor hulladékdíja közel ötször drágább lett, mint Ausztriában
Informátorunk szerint a vagyontárgyak egy része nem vagy csak korlátozottan forgalomképes, vannak olyan eszközök, amelyek átadásáról – hiába rendelkezik a törvény – a fővárosi közgyűlésnek is határoznia kell, vagyis be kell vinni szavazásra a fővárosi képviselő-testület elé. „Hatalmas vagyontárgyakról van szó, és a tulajdonos, Budapest vezetése mintha nem akarná megtartani a őket” – tette hozzá.
Úgy tudjuk, hogy a Mollal folyó tárgyalásokon a BKM részéről Mártha Imre vezérigazgatón kívül Mészáros János stratégiai és gazdasági vezérigazgató-helyettes, Szalmásy Miklós jogi, HR- és üzleti vezérigazgató-helyettes, Balla László jogi igazgató, illetve időnként Kiss Tibor, az FKF hulladékgazdálkodási főigazgatója vesz részt.
A Szabad Európa információi szerint sem vagyonleltár, sem vagyonértékelés nem készült a BKM eszközeiről. Emellett a XV. kerületi égetőmű minden engedélye a jelenlegi jogi helyzetre van kiadva, ha borul a céges struktúra, új engedélyt kell beszerezni.
Emellett sok kukásautót uniós pénzből vásároltak 2020-ban. Az EU-s szabályok szerint 2025-ig nem lehet eladni, sem apportálni az eszközöket. Nagy kérdés, mi lesz a kukásautókkal, hogyan fogják a MOHU-nak átadni vagy eladni.
Úgy tudjuk, hogy a Mol a BKM-mel nemcsak a fővárosi hulladékszállítást kívánja átvenni, hanem egyfajta régiós koordinátorként a budapesti agglomerációban is aktív lenne. Július 1-jén indulna a hulladékos koncesszió a Mol vezetésével, viszont kicsi az esély rá, hogy tíz nap alatt megoldás születik a nyitott kérdésekre.
Kerestük a BKM-et, kíváncsiak voltunk arra, hogy meg tudják-e kötni határidőre a szerződést, készült-e vagyonleltár. Megkerestük a Molt, illetve a Fővárosi Önkormányzatot is, hogy mi a véleményük a kialakult helyzetről. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket.
