A Kreml szerint jogosan utasították ki több EU-ország diplomatáját, mert szerinte azok részt vettek a börtönbe küldött ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij melletti tüntetéseken.
Az orosz külügyminisztérium múlt pénteken jelentette be, hogy kiutasít öt személyt, svéd, lengyel és német diplomatákat. Az orosz kormány azzal vádolja őket, hogy január 23-án részt vettek a Kremlt hevesen bíráló Navalnij támogatására szervezett tiltakozásokon.
Az érintett kormányok tagadták a vádat. Az orosz kormány épp akkor tette a bejelentést, amikor az orosz fővárosba látogatott Josep Borrell, az Európai Unió vezető diplomatája. Borell és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megbeszélése feszült hangulatú volt, utána pedig Lavrov azt mondta, hogy „az EU megbízhatatlan partner”.
Borrell szerint az oroszok nem akartak tárgyalni
Lavrov Borrell katalán származását felhasználva megjegyezte, hogy a spanyol tartományban „három politikust tíz év börtönre ítéltek, mert a függetlenségi népszavazás mellett érveltek”, Oroszország esetében pedig „az emberi jogokra hivatkozva avatkoznak be az ország belügyeibe".
„Az orosz oldal világossá tette, hogy nem tűr el semmi ilyesmit” – utalt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfői sajtótájékoztatóján Lavrov állításra.
Borrell vasárnap vonta meg a moszkvai út mérlegét blogjában. Szerinte Oroszország egyre inkább távolodni akar Európától. Azt is írta, hogy „egy agresszív módon megrendezett sajtótájékoztató és három uniós diplomata látogatásom során történt kiutasítása azt jelzi, hogy az orosz hatóságok nem akarják megragadni a lehetőséget az EU-val folytatott konstruktívabb párbeszédre”.
Peszkov meg volt hajlandó kommentálni Borrell bejegyzését és talányosan úgy fogalmazott: „nem akarok ítélkezni arról, mi befolyásolhatta, hogy így értékelje” a helyzetet.
Borellt az EU-n belül is bírálják
Josep Borrellt közben európai oldalról is heves támadás érte. Egy észt európai parlamenti képviselő a lemondását követelte, mert szerinte Moszkvában „aláásta az EU és a hivatala tekintélyét”.
Riho Terras, az Európai Néppártba tartozó képviselő és egykori észt hadseregparancsnok azt mondta, hogy ha Borrell nem hajlandó önként távozni, akkor az Európai Bizottságnak kell menesztenie.
Baltikumi, lengyel, de néhány olasz és román EU képviselő is úgy ítélte meg, hogy Borrellnek vagy nem lett volna szabad Moszkvába mennie, vagy ragaszkodnia kellett volna, hogy meglátogathassa Navalnijt. Ő azzal érvelt, hogy fent kell tartani a párbeszédet, Navalnij ügyét pedig ugyan felhozta, de a börtönlátogatás elmaradt.
Az EU vezető diplomatája kellemetlen kérdésekre számíthat kedden az Európai Parlamentben, ha elmegy az uniós-orosz viszonyról szóló vitára.
Már a Navalnij-ügy előtt is feszült volt az EU-orosz viszony
Navalnijt február 2-án 2 év 8 hónap fegyházra ítélte egy orosz bíróság, mert szerinte megsértette felfüggesztett börtönbüntetése feltételeit és rendszeresen nem jelent meg rapporton.
A 44 éves ellenzéki vezetőt január 17-én tartóztatták le. Szinte azonnal azután, hogy a novicsok-mérgezéséből felépülve visszatért hazájába. Navalnij szerint Vlagyimir Putyin elnök rendelte el meggyilkolását.
A Kreml tagadja német és más szakértők megállapítását, hogy Navalnijt tiltott fegyvernek minősülő idegméreggel akarták volna megölni.
A Navalnij ítélete elleni tiltakozás idején a rendőrség több, mint 1400 embert tartóztatott le Moszkvában, Szent-Péterváron és más orosz városokban. Ezt megelőzően már több mint tízezer embert vettek őrizetbe a több mint száz orosz városban két hétvégén át tartó tüntetéssorozaton.
A kormányellenes tömegdemonstrációk miatt ingerültebb hangnemre váltó orosz kormány hisztérikus viselkedéssel és kettős mérce alkalmazásával vádolta meg a nyugati világot. És ennek kapcsán is úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok és mások beavatkoznak a belügyeibe.
Az EU és Oroszország kapcsolatai már a Navalnij-ügy előtt elmérgesedtek, azt követően, hogy Moszkva 2014-ben annektálta a Krím-félszigetet. Emellett pedig támogatta az ukrán kormány ellen fellázadt, két önkényesen megalakult kelet-ukrajnai szeparatista „köztársaságot”.
Az Unió bírálta a széles körben elcsaltnak tartott belarusz elnökválasztást is, ahogy az utána indult tiltakozás brutális letörését is. Bár Lukasenka belarusz vezető viszonya korántsem felhőtlen a Kremllel, az orosz kormány nem kérte számon rajta a választás tisztasága és az emberi jogok tiszteletben tartását úgy, ahogy azt a nyugati országok tették.
A TASSZ és az Interfax tudósításainak felhasználásával.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.
