Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Németország több mint egymillió menekültnek igyekszik szállást találni


Ukrán menekültek a drezdai főpályaudvaron 2022. március 22-én

A német kormány azt ígérte, hogy nagyobb támogatást nyújt azoknak a településeknek, amelyek az országba idén érkező, több mint 1,1 millió menekült és migráns elszállásolásával küzdenek. Főleg a háború sújtotta Ukrajnából jöttek sokan, de más országokból is, például Szíriából és Afganisztánból.

Az állami és helyi tisztviselőkkel folytatott megbeszélést követően Nancy Faeser belügyminiszter közölte: bár a kormány már év elején szövetségi ingatlanokat biztosított több tízezer menekültnek, azonnal lakást juttat további mintegy négyezer menekültnek, hogy enyhítsen a mostani lakhatási válságon. Faeser pénzügyi támogatást is ígért, de konkrét számokat nem közölt.

Több városban sátrakat kezdtek felállítani a közelmúltban, ideiglenes szállásokká alakítottak át kongresszusi központokat, miután a rendes migránsközpontok túlzsúfolttá váltak.

Feszült a helyzet

„Nem szeretném elbagatellizálni a dolgot, feszült a helyzet – mondta Faeser újságíróknak Berlinben. – Ezért vitattuk ma meg, hogyan hangolhatjuk össze a legjobban a menekülteknek nyújtott segítségünket (…) tekintettel az előttünk álló téli hónapokra.”

Több mint egymillió ember érkezett Ukrajnából Németországba azóta, hogy Oroszország február 24-én megtámadta a kelet-európai országot. Körülbelül a harmaduk gyermek és tizenéves, a felnőttek több mint hetven százaléka nő.

„Nagy humanitárius erőfeszítés az Ukrajnából érkező menekültek megfelelő ellátása, hajlék, óvodák és iskolák, valamint szociális támogatás biztosítása” – mondta Faeser. Hozzátette, hogy Németország még több menekültre számít Ukrajnából, miután Oroszország fokozza Ukrajna elleni brutális támadásait, és az ottani emberek még többet küzdenek a túlélésért a hideg téli hónapokban.

Ukránok igen, balkáni útvonal nem

Miközben a belügyminiszter hangsúlyozta, hogy Németország a nehéz lakhatási helyzet ellenére kész még több ukrán befogadására, lényegesen más hangnemet ütött meg a más országokból érkező menedékkérők esetében – különösen azokéban, akik az úgynevezett balkáni migrációs útvonalon próbálnak eljutni Németországba.

„A menedékjog iránti kérelmek száma nőtt az elmúlt hónapokban, csakúgy, mint a jogosulatlan belépések száma. Nemcsak Németországban, hanem összességében az Európai Unió külső határai mentén nő most a nyomás – mondta Faeser. – Ezért is kell egyértelmű határt szabnunk.”

A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal adatai szerint szeptember végéig 134.908-an kértek menedékjogot Németországban idén, vagyis körülbelül harmadával többen, mint az előző év azonos időszakában. A 2015–16-os időszaktól azonban ez még mindig messze van, akkor több mint egymillió migráns kért menedékjogot Németországban olyan országokból, mint Szíria, Irak és Afganisztán.

A menedékkérelmek száma 2022-ben jóval alacsonyabb a menekültekénél, mivel az ukránok vízum nélkül léphetnek be Németországba, és nem kell menedékjogot kérniük.

Még hat hónap határellenőrzés

Hogy más migránsok ne léphessenek be az országba, a belügyminiszter közölte, hogy Németország további hat hónapra kiterjeszti és megerősíti határellenőrzését Ausztria felé, valamint fokozza az ellenőrzést Csehország felé is.

Ausztria és a Cseh Köztársaság múlt hónapban ideiglenes határellenőrzést vezetett be a szlovák határon, hogy megakadályozza a migránsok bejutását saját területére.

Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia az Európai Unió vízummentes schengeni övezetéhez tartozik, ahol a tagországok lakosai jellemzően útlevél vagy vízum bemutatása nélkül léphetik át a határokat. A schengeni országok azonban a múltban különböző okokból ideiglenes határellenőrzést vezettek be, többek között az illegális migráció visszaszorítása és a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében.

Szerbia vízumgyakorlata elfogadhatatlan

Németország élesen bírálta Szerbiát – amely az EU tagjelölt országa, de még nem a tagja – néhány nem uniós országgal szemben fennálló vízummentessége miatt. India állampolgárai például egyre gyakrabban repülnek Szerbiába, ahol az EU országaitól eltérően nincs szükségük vízumra, majd a balkáni útvonalon próbálnak átjutni a gazdagabb nyugat-európai országokba.

„Hogy világosan fogalmazzunk: Szerbia vízumgyakorlata elfogadhatatlan – mondta Faeser. – Ez is hozzájárul a vándorláshoz a balkáni útvonalon. Szerbiának hozzá kell igazítania vízumszabályait az Európai Unió szabályaihoz. Ez egyértelmű elvárás a német kormány részéről.”

Készült a Reuters tudósításának felhasználásával.
XS
SM
MD
LG