Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Nincs alapja a magyar–lengyel keresetnek, a jogállamisági eljárás megfelel az uniós jognak


Orbán Viktor miniszterelnök részt vesz a budapesti demográfiai csúcstalálkozón 2021. szeptember 23-án

Az Európai Bíróság főtanácsnoka egyértelműen kimondta, hogy a magyar és a lengyel kormány alaptalanul támadta meg az unió pénzügyi érdekeit védelmező jogállamisági rendeletet. Valamennyi érvről megállapította, hogy nem állja meg a helyét, a jogszabály pontosan, az uniós joggal összhangban fogalmaz.

A jogállamisági feltételrendszer 2021. január 1-jétől része az Európai Unió jogának, mégsem alkalmazták még a rendelkezéseit egyetlen alkalommal sem. A tagállamok ugyanis abban egyeztek meg, hogy arra kérik az Európai Bizottságot, várja meg, amíg kiderül, összefér-e a jogszabály az uniós joggal.

Ez pedig akkor derül ki, ha valaki pert indít ennek érdekében. Ezt a feladatot vállalta fel a magyar és a lengyel kormány. Természetesen nem pusztán segítő szándékkal, hanem mert ez a két kormány valóban azt gondolja, hogy a jogszabály szembemegy az uniós joggal.

A lé a tét

Maga a jogszabály egyébként arról szól, hogy ha a jogállamisági elvek sérülnek egy tagállamban, akkor az uniós pénzügyi érdekek védelmében lehetőség van az adott államot megillető közösségi források csökkentésére, felfüggesztésére vagy megvonására. Az eljárás a megindításától számított hét-kilenc hónapon belül véget érhet, persze erre vonatkozó gyakorlat még nincs. Sőt ha mindenhol a legrövidebb határidőkkel számolunk, akkor akár három hónap alatt is le lehet zárni egy ügyet. Az uniós eljárásokkal összevetve újdonságnak számít, hogy kifejezetten nagy az Európai Bizottság ráhatása az események menetére.

A bizottság ugyanis egyértelműen ura az ügynek, másképp fogalmazva nincs tagállami vétóra lehetőség. Ha valamelyik kormánnyal szemben szankciót javasol az Európai Bizottság, akkor számos tagállam támogatását kell megnyerni annak érdekében, hogy el lehessen kerülni a büntetőintézkedéseket.

A per tétje tehát hatalmas, az uniós források felhasználási feltételeiről van szó, ami jelenleg mintegy 1800 milliárd eurót érint. Ha lehet, még ennél is fontosabb a politikai üzenet: lehet-e pénzügyi konzekvenciája egy értékekről szóló elvi vitának, kap-e olyan eszközt az Európai Unió, amely alapjaiban módosítja a játékszabályokat és elveszi az illiberális vezetések mozgásterét.

Egyértelmű vélemény

Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok egyértelműen fogalmaz csütörtökön délelőtt kihirdetett véleményében: el kell utasítani Magyarország és Lengyelország azon keresetét, amelyet a jogállamiság elveinek megsértése esetén az uniós költségvetés védelmére szolgáló feltételrendszer ellen nyújtott be. A főtanácsok kijelentette, hogy e feltételrendszert a megfelelő jogalapon fogadták el, összeegyeztethető az uniós alapszerződés 7. cikkével, és tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét. Ezzel a magyar–lengyel páros minden jogi érvét megcáfolja a főtanácsnok. Irányt mutat például abban a gyakori vitában is, amely arról szól, hogy a jogállamiság fogalma nincs kellően pontosítva. Úgy véli, a rendelet szövege

„eleget tesz a jogbiztonság elve által támasztott, az egyértelműség, a pontosság és az előreláthatóság minimális követelményeinek. A tagállamok ugyanis kellő szintű ismeretekkel rendelkeznek az ezekből eredő kötelezettségekről, annál is inkább, mivel azok többségét a bíróság ítélkezési gyakorlata dolgozta ki.”

A véleményben olvasható az is, hogy a rendelet a jogállamiságot nem egy, az uniós alapszerződés 7. cikkében szereplőhöz hasonló szankcionáló mechanizmus útján törekszik megvédeni, hanem egy pénzügyi feltételrendszer-eszközt hoz létre ezen uniós érték védelmére. A főtanácsnok véleménye szerint ez a jogalkotói döntés az uniós intézmények mérlegelési jogkörébe tartozik, „amely döntés nem minősíthető nyilvánvalóan tévesnek, mivel a jogállamiság elveinek tiszteletben tartása alapvető fontosságú lehet az államháztartás megfelelő működése és az uniós költségvetés megfelelő végrehajtása szempontjából”.

A főtanácsnok ezenfelül rámutat, hogy a rendelet kellően közvetlen kapcsolatot követel meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között, ily módon nem a jogállamiság valamennyi megsértésére kell alkalmazni, hanem csak azokra, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak az uniós költségvetés végrehajtásával. Azt is hozzátette, hogy a jogszabály biztosítja azt is, hogy az esetleges szankciókat ne a végső felhasználók, hanem a jogsértő tagállam szenvedje el.

A főtanácsnoki vélemény nem kötelezi az eljáró bíróságot, azonban az esetek túlnyomó többségében megegyezik az ítélettel. A végső döntés időpontja egyelőre nem ismert.

Háttérben zajló események

Az Európai Bizottság egyébként ugrásra készen várja az ítéletet, bár már pert is indított ellene az Európai Parlament, mondván, a végrehajtó testület nem teszi a dolgát. A bizottság megpróbál egyensúlyozni a parlament és a tagállami kormányok között – ez nem könnyű. Azt mondják, hogy folyamatosan monitorozzák a gyanús ügyeket, és egyetlen ügy sem veszhet el. Ennek jegyében küldtek is nem sokkal ezelőtt egy-egy levelet a magyar és a lengyel kormánynak, amelyben konkrét ügyekkel kapcsolatban kérnek felvilágosítást. Ez azonban még nem része az eljárásnak, vagyis semmiféle határidős folyamat nem indult el.

Eltekintve attól, hogy két hónapot adtak a válaszadásra, és ennek a válasznak a birtokában indulhat az eljárás, feltehetőleg a bizottságban is úgy számolnak, hogy addigra már kihirdetik az ítéletet is. Annyi viszont ebből a levélből egyértelműen kiderült, hogy a magyar kormányzati kommunikációval ellentétben sem a gyermekvédelmi törvénnyel, sem a magyar migrációs politikával nem függnek össze a brüsszeli aggodalmak.

A kérdések ugyanis arra vonatkoznak, hogy Magyarországon milyen garanciák vannak arra, hogy korrupciómentesen használják fel az uniós forrásokat, garantált-e a független igazságszolgáltatás vagy milyen eszközöket tudnak felmutatni arra, hogy elkerüljék az irányított közbeszerzéseket és a túlárazásokat.

Az első reakció

Ujhelyi István szocialista EP-képviselő a vélemény kihirdetése után közleményben fejtette ki álláspontját, ebben többek között ezt írta: „A jogállamisági mechanizmust azért dolgoztuk ki, hogy a magyar embereknek járó uniós források ne váljanak többé a fideszes maffia martalékává, hogy megvédjük azokat a közpénzen luxuséletet élő Mészárosoktól, Tiborczoktól és a többi harácsoló családi baráttól. A jogállamisági mechanizmus a garancia arra, hogy tíz év – felelőtlenül tűrt – dúlás után végre európai szinten is érdemi gátat szabjunk a demokratikus értékek és elvek szisztematikus lerombolásának.”

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG