Megbetegíthet a vírus az oltás után? Mi értelme akkor a vakcinának? Mi a helyzet a vérrögképződéssel? Miért más a helyzet most, mint az influenza idején? Ezekre a kérdésekre is válaszol közösségi oldalán Kemenesi Gábor virológus, aki az oltásra buzdít a közelgő negyedik járványhullám előtt.
A szakember hangsúlyozza, hogy a rendkívül fertőző vírussal szemben a vakcina a legjobb fegyver. Elismeri ugyanakkor, hogy a gyorsan változó járványhelyzet közepette sok embert gyötörnek kétségek a védőoltásokat illetően, számos kérdés tűnik megválaszolatlannak. Ezekből gyűjtött össze egy csokorra valót, és próbál rájuk felelni a pécsi virológus.
El lehet kapni és terjeszteni is a vírust a teljes oltottság után?
A rövid válasz az, hogy igen. A gyakorlati tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy azok, akiket beoltottak, kisebb eséllyel fertőződnek meg és adják tovább a vírust, mint az oltatlanok. A virológus hangsúlyozza, hogy a jelenleg elérhető vakcinák a súlyos megbetegedés és halálos kimenetel esélyét hivatottak csökkenteni, így a kórházi kezelések számát és a korlátozások szükségességét is csökkentik.
Az oltottak esetében a kórházi kezelés esélye és a halálozás aránya jelentősen csökken. Ráadásul az oltottak nemcsak a fertőzés súlyos kimenetele ellen védettek jobban, hanem a vírust is kevésbé képesek továbbadni, így a járvány terjedését is fékezik.
Kemenesi arra is felhívja a figyelmet, hogy légúti fertőzésekre rendkívül nagy kihívás teljes védelmet biztosító vakcinát gyártani, sokszor nem is lehetséges.
Miért nem ér rá kivárni a végét?
A SARS-CoV-2 vírus extrém fertőzőképes, levegővel terjedő vírus, ráadásul teljesen új az emberiség számára, így az emberek többsége egyáltalán nem védett ellene – érvel a virológus, aki hangsúlyozza, hogy a vírus
„így rendkívül gyorsan és könnyen képes megdöbbentő méretű járványgócokat létrehozni”.
Minél hamarabb minél több ember oltatja be magát, ez a hatás annál inkább fékezhető.
Mi van a vérrögképződéssel?
A virológus szerint az elmúlt időszakban bizonyos vakcinák ritka mellékhatásaként megismert jelenségek annyira ritkák, hogy a tízezres nagyságrendű részvétel mellett végzett klinikai vizsgálatok során nem derülhettek ki.
Kemenesi Gábor több adattal alátámasztva hangsúlyozza, a rendkívül ritka mellékhatásoknál nagyságrendekkel kockázatosabb a vírussal való fertőződés, így továbbra is jóval biztonságosabb a vakcina biztosította védelem.
Mint a vérrögképződésről írja, a szakemberek jelenlegi ismeretei szerint a kórkép előfordulási gyakorisága 1:100 000, az ebből fakadó halálozás pedig 1: 1 000 000, míg ugyanezen ritka trombotikus kórkép megjelenése a Covid–19-megbetegedés során ennek tízszerese.
„A normál populációban megfigyelt vérrögképződési gyakoriság a vakcinával összefüggésbe hozott jelenségnél százszor gyakoribb.”
Az Egyesült Királyságban beadott 21,2 millió vakcinát követően 168 esetben (0,0008 százalék) találtak vérrögképződést, ebből 32 végződött halállal (0,000151 százalék). Ehhez képest a Covid–19-megbetegedés halálozása két százalék körül mozog – érvel a virológus.
Ez nem influenza
Kemenesi Gábor posztjában azoknak is próbál válaszolni, akik úgy gondolkodnak, hogy bár soha nem oltatták be magukat influenza ellen, mégis túlélték az influenzajárványokat.
A Covid–19 jóval fertőzőképesebb, „halálosabb az influenzánál, és semmiféle védelmünk nincs ellene, mivel új vírus”. A Coviddal kórházba kerülők esetében nagyjából háromszoros az esélye a halálos kimenetelű kórlefolyásnak – írja közösségi oldalán a pécsi virológus.
