Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Pénz kell az ukrán gazdaságnak a túléléshez – de jön-e a segély?

Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kezet ráz Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Davosban. Középen Antony Blinken külügyminiszter látható 2024. január 16-án
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó kezet ráz Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Davosban. Középen Antony Blinken külügyminiszter látható 2024. január 16-án

Ukrajna nehezen megszerzett gazdasági stabilitása ismét veszélyben forog, a kormány nagy költségvetési lyukkal szembesült, miközben két legnagyobb szövetségese és pénzügyi támogatója – az Egyesült Államok és az Európai Unió – mindeddig nem tudott dönteni a további segélyről.

Ha nem lesznek ígéretek a támogatásra február elejéig – amikor az EU vezetői összeülnek, hogy döntsenek a segélyekről –, és nem érkezik meg a pénz márciusig, veszélybe kerülhet az a haladás, amit Ukrajna elért az infláció megfékezése terén. Ez segített abban, hogy az emberek továbbra is tudják fizetni a lakbért, ételt tehessenek az asztalra, és ellen tudjanak állni Oroszország erőfeszítéseinek a társadalmi hangulat megrontására.

Ez a kérdés uralta Anthony Blinken amerikai külügyminiszter és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját kedden Svájcban, a davosi Világgazdasági Fórumon.

„Eltökélt szándékunk, hogy fenntartsuk a támogatásunkat – mondta Blinken. – Ennek érdekében nagyon szorosan együttműködünk a kongresszussal. Tudom, hogy európai kollégáink is ezt teszik.”

Ehhez kapcsolódóan: Zelenszkij Blinkennel és Stoltenberggel tárgyalt Davosban

Íme a legfontosabb tudnivalók Ukrajna gazdaságáról és arról, hogy miért kulcsfontosságú a szövetségesektől érkező pénz.

Hogyan teljesít az ukrán gazdaság?

A Nemzetközi Valutaalap szerint Ukrajna gazdasága „figyelemre méltóan rugalmasnak bizonyult”. 2022-ben, a háború első hónapjaiban az ország gazdasági teljesítményének harmadát veszítette el a megszállás és pusztítás miatt, Oroszország uralja ugyanis Ukrajna nehézipari hátországát.

Az infláció 26 százalékra szökött fel, mert a jegybanknak pénzt kellett nyomtatnia a hatalmas költségvetési lyukak áthidalására.

A helyzet azonban tavaly jelentősen javult, az infláció visszaesett 5,7 százalékra, a gazdaság pedig 4,9 százalékkal nőtt – nagyobb mértékben, mint például Németországé. Ukrajna bankrendszere működőképes maradt, az iskolák és az egészségügyi intézmények nyitva állnak, a nyugdíjakat folyósítják.

Egy év után hazajutott az Oroszországba hurcolt ukrán tinédzser
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:02:30 0:00

Miért kell Ukrajnának pénzügyi segítség?

Ukrajna szinte az összes adóbevételét a háború finanszírozására fordítja. Ez óriási hiányt hagy maga után, mert vannak más kiadásai is a társadalom működésének fenntartására, például a nyugdíjak vagy a tanárok, orvosok, nővérek, állami alkalmazottak bérének kifizetése.

A háború elején Ukrajna azt az opciót választotta, hogy jegybankja új pénzt nyomtatott, ami veszélyes átmeneti megoldás, mert felpörgetheti az inflációt és elértéktelenítheti a nemzeti valutát, a hrivnyát.

Amikor rendszeresebbé és kiszámíthatóbbá váltak az adományok, Ukrajna meg tudta állítani ezt a gyakorlatot, és a parlament által novemberben elfogadott költségvetés sem erre támaszkodik.

Az egyik legfontosabb eredmény az öregségi nyugdíjak inflációkövető korrekciója volt, ami átlagban körülbelül havi száz dollárnak felelhet meg – mondja Hlib Vislinszkij, egy kijevi politikai intézmény, a Centre for Economic Strategy ügyvezető igazgatója.

Ha újból pénzt nyomtatnának, az ebből fakadó infláció „sok embert valódi szegénységbe sodorna” – tette hozzá.

Ennek elkerülésére érdekében Ukrajnának „február elejére döntésre, március elejére pedig pénzre van szüksége” – közölte Vislinszkij.

Ehhez kapcsolódóan: Az ENSZ 4,2 milliárd dollárt kér az ukrán menekültek megsegítésére erre az évre

Milyen hatással van mindez a hétköznapi ukránokra?

Ukrajna lényegesen szegényebb Európa többi részénél. Emberek milliói csak úgy engedhetik meg maguknak az olyan dolgokat, mint a ruha vagy cipő, ha az élelmiszeren és gyógyszeren spórolnak.

A gazdaság javulása segített fenntartani az olyan vállalkozásokat, mint például Dmitro Felikszov koncert.ua című weboldala, amely Ukrajnában az egyik leggyakrabban használt felület színház- és koncertjegyek vásárlására. Tulajdonosa több válságot is túlélt, köztük a Krím félsziget 2014-es orosz elfoglalását.

Szerinte a háború „egyfajta kulturális reneszánszhoz” vezetett, és felkeltette az érdeklődést az ukrán kultúra iránt. Úgy véli, hogy 2025 körül térhet vissza a cég a háború előtti profitszintre, és azt mondja: „A vállalkozásunk talpon marad.”

Még a gyakori rakétatámadások sem befolyásolják jelentősen Felikszov üzletét. A december 29-i, rekordszámú rakéta- és dróntámadások idején húsz százalékkal csökkent a jegyeladás, de másnap visszaállt a normál szintre – mondja.

Míg korábban az emberek kikapcsolódni jártak az előadásokra, most azért, hogy csökkentsék a rájuk nehezedő nyomást, „gyógyulni mennek koncertre” – teszi hozzá.

Kijevnek ítélte a krími kincseket a holland bíróság

A szkíta király Tovszta Mohila mellvértjének részlete. A holland bíróság úgy ítélte meg, hogy a Kr. e. IV. századi lelet Ukrajna nemzeti öröksége, nem tartozik az Oroszországhoz csatolt Krímbe
1/12 A szkíta király Tovszta Mohila mellvértjének részlete. A holland bíróság úgy ítélte meg, hogy a Kr. e. IV. századi lelet Ukrajna nemzeti öröksége, nem tartozik az Oroszországhoz csatolt Krímbe
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
Az Ukrán Nemzeti Történeti Múzeum szakértője Kijevben kicsomagolja a Krímből származó ősi leleteket tartalmazó dobozt november 28-án. A szkíta aranyként ismert több száz lelet átadásával véget ért az Ukrajna és a Moszkva által ellenőrzött területen található múzeumok között a tulajdonjogokért folytatott hosszas jogi vita
2/12 Az Ukrán Nemzeti Történeti Múzeum szakértője Kijevben kicsomagolja a Krímből származó ősi leleteket tartalmazó dobozt november 28-án. A szkíta aranyként ismert több száz lelet átadásával véget ért az Ukrajna és a Moszkva által ellenőrzött területen található múzeumok között a tulajdonjogokért folytatott hosszas jogi vita
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
Egy múzeumi szakértő ősi aranyleleteket mutat be. A <em>Krím: arany és titkok a Fekete-tengerről</em> címmel 2014-ben az amszterdami Allard Pierson Múzeumban rendezett kiállításról a műtárgyakat a holland legfelsőbb bíróság 2023. júniusi döntése alapján Kijevbe szállították
3/12 Egy múzeumi szakértő ősi aranyleleteket mutat be. A Krím: arany és titkok a Fekete-tengerről címmel 2014-ben az amszterdami Allard Pierson Múzeumban rendezett kiállításról a műtárgyakat a holland legfelsőbb bíróság 2023. júniusi döntése alapján Kijevbe szállították
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
A leletek között található ez a kard és hüvely, amelyet a nomád szkíták hagytak hátra a félsziget görög gyarmatosítása során. A szkíták szakértő kézművesek voltak, akik különféle módszereket alkalmaztak, többek között kovácsolást, intarziát és öntést
4/12 A leletek között található ez a kard és hüvely, amelyet a nomád szkíták hagytak hátra a félsziget görög gyarmatosítása során. A szkíták szakértő kézművesek voltak, akik különféle módszereket alkalmaztak, többek között kovácsolást, intarziát és öntést
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
Díszes mellvért.&nbsp;Az ősi kincsek éppen külföldön voltak kiállítva, amikor Oroszország 2014 márciusában erőszakkal elcsatolta Ukrajnától a Krímet
5/12 Díszes mellvért. Az ősi kincsek éppen külföldön voltak kiállítva, amikor Oroszország 2014 márciusában erőszakkal elcsatolta Ukrajnától a Krímet
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
Aranysisak a Kr. e. IV. századból.&nbsp;Moszkva közel egy évtizede vitatja Ukrajna követelését a holland bíróságokon, azzal érvelve, hogy a négy krími intézményből származó műtárgyak visszaszolgáltatásának elmulasztása sérti a kölcsönszerződést
6/12 Aranysisak a Kr. e. IV. századból. Moszkva közel egy évtizede vitatja Ukrajna követelését a holland bíróságokon, azzal érvelve, hogy a négy krími intézményből származó műtárgyak visszaszolgáltatásának elmulasztása sérti a kölcsönszerződést
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
Kiállított tárgyak Amszterdamban 2014 augusztusában.&nbsp;A szkíta arany, ahogy gyakran nevezik, <em>&bdquo;a Krímhez tartozik, és ott kell lennie&rdquo;</em> &ndash; mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője november 27-i sajtótájékoztatóján az Interfax orosz média szerint
7/12 Kiállított tárgyak Amszterdamban 2014 augusztusában. A szkíta arany, ahogy gyakran nevezik, „a Krímhez tartozik, és ott kell lennie” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője november 27-i sajtótájékoztatóján az Interfax orosz média szerint
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
A műtárgyak körüli vita a két nemzet közötti területi viták jelképévé vált, amelyek 2022-ben drámaian kiéleződtek, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen
8/12 A műtárgyak körüli vita a két nemzet közötti területi viták jelképévé vált, amelyek 2022-ben drámaian kiéleződtek, amikor Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
A kiállítás 2014-es bezárását követően az amszterdami múzeum nem tudta, hová küldje vissza a kölcsönzött tárgyakat, ezért a holland bírósághoz fordult
9/12 A kiállítás 2014-es bezárását követően az amszterdami múzeum nem tudta, hová küldje vissza a kölcsönzött tárgyakat, ezért a holland bírósághoz fordult
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
Az&nbsp;<a href="https://allardpierson.nl/en/" target="_blank">Allard Pierson Múzeum</a> fotója a 2014-es kiállításról.&nbsp;Az Allard Pierson Múzeum az Amszterdami Egyetem régészeti múzeuma. A múzeumban az ókori Egyiptomból, az antik Görögországból és a Római Birodalomból&nbsp;származó leletek vannak kiállítva
10/12 Az Allard Pierson Múzeum fotója a 2014-es kiállításról. Az Allard Pierson Múzeum az Amszterdami Egyetem régészeti múzeuma. A múzeumban az ókori Egyiptomból, az antik Görögországból és a Római Birodalomból származó leletek vannak kiállítva
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
A műtárgyak <em>&bdquo;nyilvánvaló okból nem adhatók vissza a Krímbe, nem lehet a megszállónak, a rablónak adni őket&rdquo;</em>&nbsp;&ndash; írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a bíróság júniusi döntését üdvözlő bejegyzésében
11/12 A műtárgyak „nyilvánvaló okból nem adhatók vissza a Krímbe, nem lehet a megszállónak, a rablónak adni őket” – írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a bíróság júniusi döntését üdvözlő bejegyzésében
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
​​<em>&bdquo;Természetesen a Krímbe kerül, miután az ukrán zászló is oda kerül&rdquo;</em> &ndash; tette hozzá az ukrán elnök
12/12 ​​„Természetesen a Krímbe kerül, miután az ukrán zászló is oda kerül” – tette hozzá az ukrán elnök
Az Oroszország által megszállt Krím félszigeten található múzeumokból származó ősi szkíta leletek, amelyeket az ukrán félsziget 2014-es oroszországi elfoglalása idején egy holland múzeumnak adtak kölcsön, hosszú jogi vitát követően, majd egy évtizeddel később Kijevbe kerültek vissza.
Previous slide
Next slide

Hogy áll most a helyzet?

Ukrajna idei költségvetése 41 milliárd dollár adománnyal számol a hiány megszüntetése és a pénznyomtatás elkerülése érdekében. 8,5 milliárd dollárra számít az Egyesült Államoktól és 18 milliárdra az EU-tól, de ez még bizonytalan.

Az EU vezetői decemberben nem tudtak megegyezni egy négy évre szóló, 52 milliárd dolláros segélycsomagról. Magyarország gátolta a megállapodást, amelyhez mind a 27 EU-tag egyhangú szavazata szükséges. Az unió most módot próbál találni arra, hogy a többi 26 ország elő tudja teremteni a pénzt a február 1-jei csúcstalálkozó előtt.

Ennél is bizonytalanabb a helyzet Washingtonban, ahol a kongresszus republikánus tagjai határbiztonsági kérdésekhez kötötték az Ukrajnának szánt pénzt a migránsok illegális beutazásának megakadályozása érdekében. Döntés még nem született.

A Fehér Ház októberben 11,8 milliárd dollárt kért a kongresszustól a tizenkét hónapos költségvetési támogatáshoz. A pénz „biztosítaná, hogy Putyinnak ne sikerüljön romba döntenie az ukrán gazdaságot” – írta Shalanda D. Young, a költségvetési iroda igazgatója október 20-án levélben a kongresszusnak.

Zelenszkij kedden Davosban úgy vélekedett, hogy hetekbe telhet, amíg döntés születik az újabb segélyről az EU-ban és az Egyesült Államokban.

Ehhez kapcsolódóan: Kijevbe utazott a brit miniszterelnök, nagyobb támogatást nyújtanak Ukrajnának

Az IMF kulcsszerepet játszott a támogatás biztosításában, amikor 15,6 milliárd dolláros, négyéves hitelprogramot hagyott jóvá Ukrajna számára. Ez a pénz újabb 115 milliárd dollárt vonzott be más adományozóktól, mert a folyósítás feltételei jó gazdaságpolitika biztosításához vezethetnek, és megkövetelik Ukrajnától jogi és adórendszerének javítását, valamint a korrupció elleni küzdelmet.

Vita folyik az Ukrajnát támogató kormányok által befagyasztott, mintegy háromszázmilliárd dollárnyi, külföldön lévő orosz vagyon elkobzásáról. Ez a pénz elméletileg enyhíthetné azokat az aggályokat, amelyek az adófizetők pénzének elköltése miatt okoznak fennakadást Washingtonban és Brüsszelben, ám egy ilyen drasztikus lépés jogiprecedens-ereje és gazdasági hatása aggodalmakat keltene.

Légitámadást túlélő jákópapagájok és gazdáik találtak újra egymásra Kijevben
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:01:33 0:00
Készült az AP összefoglalójának felhasználásával.
This item is part of
XS
SM
MD
LG