Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az Európai Ügyészség vizsgálja a Von der Leyen és a Pfizer vezetője közti kommunikációt


Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben 2024. március 12-én
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben 2024. március 12-én

Korábban Belgiumban beperelték Ursula von der Leyent a járvány alatt a Pfizerrel folytatott oltóanyag-tárgyalásokon betöltött, túlzottnak vélt szerepe miatt. Az ügy átkerült az Európai Ügyészséghez, amely az uniós pénzek korrekt felhasználása felett őrködik. A Politico szerint Orbán külön is megpróbálta feljelenteni Von der Leyent.

2023-ban a belga hatóságok feljelentése nyomán eljárás indult az országban az úgynevezett Pfizergate-ügyben. A feljelentéshez később kapcsolódott a lengyel és a magyar kabinet, bár a lengyel kormányváltás után Lengyelország visszavonta a feljelentését.

A Pfizergate arra a gyanúra épül, hogy a járvány idején, 2021-ben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója között szorosabb volt a kommunikáció a megengedhetőnél, és így esetleg az EU túl sokat fizethetett ezért az oltóanyagért.

Pontosabban az uniós szövetség előre kifizetett a cégnek 2,5 milliárd eurót a kezdeti költségekre, de valójában utána keretszerződést kötöttek a kapacitásokra, azaz a legtöbb Covid–19-vakcináért végül a tagállamok fizettek, nem az EU, annak függvényében, hogy mennyi oltóanyagot rendeltek.

A Politico szerint ezt az egész ügyet átvette most a belga igazságszolgáltatástól az Európai Ügyészség, amelynek feladata, hogy nyomozzon az uniós pénzekkel kapcsolatos lehetséges visszaélések ügyében, Magyarország ezért nem kívánt csatlakozni hozzá.

Az Európai Ügyészség szakemberei különösen a Von der Leyen és Bourla közötti SMS-váltások alapján gondolják indokoltnak a nyomozást. A két vezető a legnagyobb, 2021-es Pfizer-megállapodás előtt kommunikált potenciálisan kifogásolhatóan SMS-ekben és telefonon a The New York Times cikke szerint.

Müller Cecíliáék Modernából vettek feleslegesen sokat
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a háborúra hivatkozva tavaly novemberben speciális eljárással költött el másfél milliárd forintot kifejezetten Moderna-oltásokra. Müller Cecíliáék nem tudták bizonyítani, hogy előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatók. Ezért állami bírságot kaptak, ennek határozata szerint pedig külön furcsa volt a háborús vészhelyzetre hivatkozni, amikor az a közbeszerzés novemberi megindításának idején már fél éve, 2023. május 12-e óta fennállt.

Az Európai Bizottság eddig nem volt hajlandó kiadni ezeket az SMS-eket, sőt a létezésüket sem akarta elismerni. Ez most megváltozhat az Európai Ügyészség fellépésével. A Politico szerint összesen végül négymilliárd eurónyi Pfizer-oltás romolhatott rá az uniós országokra a végül túlzottnak bizonyuló beszerzések révén.

Ettől különbözik egy másik magyar jogi vita oltásügyben. A Szabad Európa is beszámolt arról a vitáról, amely a Pfizer és a magyar állam között zajlik. A Pfizer partnerével, a BioNTechkel együtt 2023 januárjában indított eljárást a magyar kormány ellen a Covid–19-oltóanyag-szállítások miatt. Hárommillió adag Pfizer-vakcina kifizetéséréről van szó körülbelül hatvanmillió euró értékben.

A magyar kormány tavaly novemberben értesítette a Pfizert, hogy az ukrajnai konfliktusra hivatkozva nem kíván fizetni.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG