Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

„Ha túl nagy a cég, az felkelti a NER-esek érdeklődését” – Űr és NER, 2. rész


Míg 2018-ban még csak 2,2 milliárd forint ment el közvetlenül űrkutatásra és űrtevékenységre a központi költségvetésből, 2021-ben már majdnem tízmilliárd. 35-40 milliárd forintba kerül, hogy ismét legyen magyar űrhajós, és elindult egy tőkealap is, amelybe húszmilliárd forintot tesz a magyar állam. E pénzek legnagyobb kedvezményeztetettjét a kormány közelében kell keresni. Hallottunk olyan vállalkozóról is, aki inkább külföldre menekítette fejlesztését, mert csak így tudta megtartani.

Ahogy az űrágazatról szóló cikksorozatunk első részében bemutattuk, az űrtevékenység komoly nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés, emellett az űripar igen komoly üzleti lehetőségekkel is kecsegtet. (A cikksorozat harmadik részét itt találja.) Ma még felfoghatatlan méretű üzleti potenciál van az ágazatban, és a piac most van kialakulóban: még lehet befolyásolni, kik legyenek a főszereplők, és ebben az államok (a világon mindenhol) komoly szerepet vállalnak.

Magyarországon – a sokszor világszínvonalú kutatóhelyeken túl – mintegy harminc cég foglalkozik legalább részben űripari fejlesztésekkel, ezek közül három-négy olyan van, amely jelentős bevétellel és külföldön is értelmezhető méretben működik. Közülük is kiemelkedik azonban egy üzleti kör, amely nemcsak az űriparban, de a kiemelt kormányzati programoknál, stratégiai projektekben, a HUNOR űrhajósprogramnál vagy a kapcsolódó oktatási programoknál is felbukkan.

Több mint fél tucat, a magyar űrágazat különböző területeire rálátó szakértővel beszéltünk ahhoz, hogy felmérjük, hogy áll a magyar űrágazat. Forrásaink az erős állami kontrolltól tartva névtelenül nyilatkoztak, miközben sokan még név nélkül sem akarták megosztani velünk tapasztalataikat.

Külpolitika és űrfelelős miniszteri biztos

Az ESA-csatlakozás után, 2018-ban kapott újabb lendületet az űripar, amikor megszűnt Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az űrkutatás és -ipar a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került, és Szijjártó Péter miniszter űrkutatásért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Ferencz Orsolyát, aki villamosmérnök és űrkutató, az MTA tudományos főmunkatársa.

Emellett 2010 óta fideszes önkormányzati képviselő volt a Józsefvárosban, közéleti kérdésekben is gyakran nyilatkozik, maximálisan a kormány álláspontját képviselve, júniustól pedig bekerült a parlamentbe. Arra a kérdésünkre, hogy országgyűlési képviselőként is marad-e miniszteri biztos, Ferencz azt válaszolta, hogy „a hatályos jogszabályok értelmében nem összeférhetetlen a két tisztség egyidejű betöltése”.

Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos

Jó szakember, csak politikus lett, rég gyakorolta a szakmáját – fogalmazott vele kapcsolatban szinte az összes forrásunk.

„A szakmai közösség folyamatosan jelezte különböző fórumokon, hogy fontos lenne foglalkozni ezzel a területtel, és hogy kell űrstratégia” – mondta Ferencz Orsolya a Szabad Európának, hozzátéve, hogy ezek a kérések találtak meghallgatásra a kormánynál 2015-ben (ESA-csatlakozás) és 2018-ban, amikor a külügyhöz került a terület. A miniszteri biztos szerint azért oda, mert jelentős részben diplomáciai területről van szó. „Szijjártó miniszter úr ráadásul látja a terület fontosságát, hiszen az űrszektor fejlesztésében komoly gazdasági potenciál van.”

Akinek a neve mindenhol felbukkan

Bármelyik leágazását is nézzük a hazai űrprogramnak, egy név mindig visszaköszön: Sárhegyi Istváné. Legyen szó a HUNOR űrhajósprogramról, az űripari startupokat felkaroló kezdeményezésről, nagy állami programokról, a magyar műholdról vagy akár az űrrel kapcsolatos oktatásról, rendre Sárhegyi érdekeltségeibe ütközünk.

Nemcsak állami tízmilliárdok landolnak a közelében, de olyan lehetőségekhez fér hozzá, amelyekhez kevesen mások. Egy űripari forrásunk szerint „mintha évekre előre látná, mi fog itthon történni [az űrrel kapcsolatos ügyekben], a többiek meg küzdenek, mint malac a jégen”.

Szoros kormányzati kapcsolat

Sárhegyi szülei szorosan kötődnek a Fideszhez: édesanyja, Bártfai Beatrix ügyvédként részt vett Habony Árpád médiacégeinek alapításában, édesapja, Sárhegyi Zoltán jogász pedig a Fidesz delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban. A családi ügyvédi iroda százmilliós megbízásokat nyert el a Fidesztől, különféle állami szereplőktől, az állammal kötött egy majdnem kétmilliárd forintos keretszerződést is konzorciumban. A Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda közbeszerzéseket is nyert, és támogatója a Békemeneteket szervező CÖF-nek is. Korábban Sárhegyi István dolgozott szülei ügyvédi irodájában, pályáját pedig gyakornokként a Miniszterelnökségen kezdte 2013-ban.

Sárhegyi tagja volt az Axióma nevű csoportnak, amelynek egyik emlékezetes videójában Novák Katalin még miniszterként arról beszél, hogy a nők fogadják el, hogy kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Az Axiómát Orbán Gáspár barátai alapították és működtetik magánadományokból. Kezdeményezésük célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a konzervatív értékeket – összhangban a kormányzati kommunikációval (róluk részletesen itt írtunk).

Sárhegyi Istvánnak 2017 elején még semmi köze sem volt az űrhöz, az elmúlt években azonban a hazai űripar egyik meghatározó alakja lett
Sárhegyi Istvánnak 2017 elején még semmi köze sem volt az űrhöz, az elmúlt években azonban a hazai űripar egyik meghatározó alakja lett

Bizonytalan alapokon a gyorsan bővülő cégbirodalom

Sárhegyi István még mindig csak 29 éves, de már nemcsak űrjogászként, hanem űripari befektetőként is nyilatkozik, és mára valóban tekintélyes cégbirodalmat tudhat magáénak. Ezek a cégek rendre felbukkannak az állami űrprogram közelében. Üzleti vállalkozásai részben összefonódnak a magyar kommunikációs szektor egyre nagyobb részét birtokló, állami megrendelésekkel felhizlalt 4iG-vel; benne van a vezetésében is: ő Jászai Gellért kabinetvezetője és „űrtechnológiai tanácsadója”.

Abban, hogy a 4iG kezében központosul a vezetékes, a mobil- és immár a műholdas kommunikáció, műsorszórás is Magyarországon, minden forrásunk komoly kockázatot lát – még azok is, akik egyébként szimpatizálnak a kormány űrpolitikájával.

„Amikor először találkoztam Ferencz Orsolyával, már akkor láttam benne a víziót. Az övé egy kicsit államibb, az enyém inkább piaci jellegű volt, de ez nem okozott problémát. Nagyon szimpatikus volt, már az elején megértettük egymást” – mondta Sárhegyi még 2021 elején arról, hogyan ismerkedett meg a miniszteri biztossal.

A Szabad Európa viszont több, egymástól független iparági forrástól is úgy értesült, hogy Ferencz Orsolyának „fentről meg lett mondva”, hogy a 4iG-vel és Sárhegyiékkel kell együtt dolgoznia. Forrásaink szerint ennek a miniszteri biztos egyáltalán nem örült, a kényszerű együttműködés okoz is feszültségeket a két fél között.

Ferencz Orsolya határozottan cáfolta több helyről származó értesülésünket. „A KKM és személy szerint én magam is mindenkivel együttműködünk, aki tenni kíván Magyarország űrképességeinek fejlesztéséért. A KKM-nek az űrszektor minden hazai szereplője egyformán fontos és támogatandó. A magyar szakma minden szereplőjével konstruktív munkakapcsolatot ápolunk” – mondta a miniszteri biztos.

Egy, az ágazatban jártas forrásunk felidézett egy három évvel ezelőtt a Groupama Arénában megrendezett eseményt, ahol az akkor még Nemzeti Űrstratégia néven futó projekt kapcsán hívták össze az ágazat szereplőit (az űrstratégiáról cikksorozatunk következő részében írunk). „Sárhegyiék már akkor ott voltak, látszott rajtuk, hogy sok pénzük van. Elmondták mindenkinek, hogy nem igazán értenek az ágazathoz és hogy úgy beszéljenek nekik a projektekről, mint akik még sosem hallottak róla.”

Cikkünk elkészüléséhez szerettünk volna beszélni Sárhegyi Istvánnal is, de elfoglaltságaira hivatkozva elutasította megkeresésünket.

Sárhegyi István még nem volt 17 éves, amikor már tulajdonos lett a turizmussal foglalkozó családi Zétavár Kft.-ben, amelyben ma már 49 százalékos részesedése van. Feltehetően e cég nyereségéből finanszírozza űripari üzleteit, mert az utóbbi években háromszáz–nyolcszázmillió forint közötti adózott eredményt ért el.

Az elmúlt két év pénzügyi adatai alapján azonban Sárhegyi érdekeltségei összesen mintegy nyolcmilliárd forint hitelt vettek fel:

csak a Zétavárnak 4,8 milliárdos rövid lejáratú kötelezettsége van, Sárhegyi űripari cégeinek pedig 865 millió a nyilvánosan elérhető cégadatok alapján. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy nagyon stabil alapokon állna a cégbirodalom.

Húszmilliárdos állami tőkealap

Sárhegyi űrportfóliójában van tőkealap is. Az állami Eximbank 2021 szeptemberében indította el a Herius-1 Magántőkealapot, amelyben ma már 53 millió euró (majdnem húszmilliárd forint) van. Ez nagyjából a fele annak az összegnek, amit a magyar kormány a HUNOR űrhajósprogramra költ. A Herius-1 indításakor még csak 9,8 millió eurót rakott bele az Exim, ez nőtt másfél év alatt az öt és félszeresére. Ezzel párhuzamosan a tervezett ügyletméret is megnőtt. A 2021-es induláskor még legfeljebb hárommillió eurós befektetésekkel számoltak, ez mára 16 millió euróra (mintegy hatmilliárd forintra) emelkedett. Ezt a pénzt Sárhegyi cége, a Herius Capital Alapkezelő Zrt. kezeli. Azt nem tudjuk, miért éppen Sárhegyit találták alkalmasnak a húszmilliárdos állami forrás kezelésére, mert az Exim egyáltalán nem válaszolt a tőkelappal kapcsolatos kérdéseinkre. A Herius-1 tőkelap célja elsődlegesen az lenne, hogy olyan hazai társaságokat segítsen, amelyek belépnének az űr- és a légiiparba.

Ehhez képest Sárhegyi külföldi űripari startupokba szállt be az állami pénzből: az OKAPI egy műholdirányítással foglalkozó német startup, ebbe 5,5 millió eurót tett a Herius, ezért tíz százalék alatti részesdést kaptak. A Leanspacnél egy hatmillió eurós befektetési körbe szállt be a Herius (a francia cég űripari vállalatoknak fejleszt digitális infrastruktúrát), a Föld-megfigyelési műholdakat gyártó Hedronnál pedig egy 16,3 millió eurós befektetési körhöz csatlakozott a tőkealap.

Űroktatás és űrkamara

2020-ban létrejött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Védelmi Ipari és Űrtechnológiai Szekciója, amelynek Ferencz Orsolya miniszteri biztos mellett Parragh Bianka is társelnöke, aki idén tavaszig tagja volt az MNB Monetáris Tanácsának, mellesleg Parragh László MKIK-elnök felesége.

2022 tavaszán alakult meg 17 egyetem közreműködésével az UniSpace, amelynek keretében több űrtudományi szakirányú továbbképzési program is elindult. Az UniSpace programigazgatója Parragh Bianka. Megkezdődött a BME Űrtechnológiai, az ELTE Űrtudományi és a Debreceni Egyetem Űregészségtudományi képzése. Ezeket a természettudományi műhelyeket elismert szakemberek vezetik: Bacsárdi László (BME), Lichtenberger János (ELTE), valamint Csernoch László (DE).

Az űrrel kapcsolatos társadalomtudományi képzések viszont már mind a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez (NKE) kerültek. A világűr-politikai tanácsadóképzés és a Világűrjog és -Politika Kutatóintézet vezetője Bartóki-Gönczy Balázs, a Médiatanács tagja. Ebben a kutatóműhelyben dolgozik mások mellett Darvas Tamás, a Sárhegyi és Társai Ügyvédi Iroda munkatársa, valamint a Médiahatóság több munkatársa is. A kutatóintézet rendszeresen szervez szimpóziumokat a témában, legutóbb május elején az űr biztonsági és védelmi kérdéseiről tartott nemzetközi konferenciát, ahol a kormány képviselői mellett a téma hazai és külföldi szakértői adtak elő.

Az NKE űrgazdasági kutatócsoportjában dolgozik Parragh Bianka, Kovács Árpád (volt számvevőszéki elnök, 2012-től a Költségvetési Tanács elnöke) és Lovászy László Gábor (miniszteri biztos 2020 és 2022 között).

A Spacebuzz program – amely gyerekek körében népszerűsíti az űrkutatást – ​ állami támogatásból és uniós pénzből is részesül. A Spacebuzz mögötti alapítvány élén a pécsi Zsolnay-botrányból ismerős Zentai István áll, a program fővédnöke Ferencz Orsolya. A program főszponzorai mind Sárhegyi érdekeltségei, eseményeikről rendre beszámol a kormányközeli média.

„Folyamatosan ​szkennelik a piacot”

A piacfelmérést és -támogatást segíti az elvileg évente megjelenő Hazai Űrkörkép című kiadvány, amely a magyarországi űrszektor szereplőit mutatja be, valamint az ESA-val közösen működtetett üzleti inkubátorprogram. A Business Incubation Centre (BIC) célja űripari startupok segítése. A program 2018-ban indult Magyarországon, eleinte hazai partnerszervezete a Wigner Fizikai Kutatóközpont volt. Forrásaink szerint azonban (főleg a koronavírus idején) a kutatói szemléletű vezetők nem menedzselték jól a programot, amely 2021-ben átkerült a kormányközeli Design Terminálhoz (DT). Sárhegyi István ezzel nagyjából egy időben bekerült a DT felügyelőbizottságába (és visszatérő vendége lett a Design Terminál szervezte Brain Barnak is: volt már előadó a fesztiválon és vendég a podcastban).

Space terminal: Az ESA és a Design Terminál közös Business Incubation Centre programjának plakátja
Space terminal: Az ESA és a Design Terminál közös Business Incubation Centre programjának plakátja

„A DT-nél megvan minden adottság ahhoz, hogy jól működjön az inkubátorprogram” – fogalmazott egy forrásunk. Míg induláskor csak négy támogatott programja volt a BIC-nek, mára 13 további startupot dotálnak.

Az ezekhez hasonló körképek, illetve inkubációs programok más országokban is működnek, bevett módjai a piacfejlesztésnek. Ugyanakkor több, egymástól független forrásunk is arról beszélt, hogy ezek Magyarországon nem a szektor, hanem egy üzleti kör fejlődését segítik: felmérik a piacot, hogy lássák, mit érdemes megvásárolni vagy milyen irányban érdemes fejleszteni. „Bizonyos szint alatt el lehet lenni, ha nem sért nagy érdekeket. De ha túl nagy egy cég, az már felkelti a NER-esek érdeklődését” – mesélte egy űripari cég vezetője a más szektorokból már ismerős tapasztalatot. Hallottunk olyan űripari cégről, amely külföldre vitte fejlesztését, különben a kormányközeli vállalkozók elvették volna tőle.

A magyar űrágazatot bemutató cikksorozatunk első részében az űripar jövőjéről írtunk, következő részében Magyarország űrstratégiájáról, a HUNOR űrhajósprogramról és a 4iG-hez kerülő izraeli műholdról lesz szó, ezt itt lehet elolvasni.

  • 16x9 Image

    Keller-Alánt Ákos

    Keller-Alánt Ákos a Szabad Európa újságírója. Korábban a Magyar Narancs munkatársa volt, emellett több külföldi lapban is megjelentek cikkei (többek között: Balkan Insight, Deutsche Welle, Internazionale). Oknyomozó munkájáért többször díjazták Magyarországon és külföldön is. 

XS
SM
MD
LG