Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Sokkal jobban visszaüthet a háziorvosok kórházakba rendelése, mint amekkora haszna lehet


Plavecz János háziorvos oltást ad be tatabányai rendelőjében, 2021. március 17-én

Nagy a baj, ha a kormány az egészségügyi ellátás szakmai minimumfeltételeinek csökkentésében gondolkozik. A háziorvosok sokkal hasznosabbak lehetnek jelenleg a saját praxisukban, mint ha berendelik őket a kórházakba. Szabad Zoltánnal, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) sebész és háziorvos végzettségű elnökével beszélgettünk.

Kedd este váratlanul komoly szabályozási változások jelentek meg a a Magyar Közlönyben. A két, csütörtöktől hatályos legfőbb változtatás:

  • A megyei kórházak, illetve az országos kórház-főigazgató alá rendelték az önkormányzati szakrendelők és a háziorvosok irányítását. Ez kimondottan azzal is jár, hogy a szakrendelők dolgozóit és a háziorvosok jó részét berendelhetik a kórházakba dolgozni.
  • Bármelyik egészségügyi intézmény felmentést kaphat az eddigi egészségügyi szakmai minimumfeltételek alól.

Azokat a háziorvosokat küldheti az állam a kórházakba dolgozni, akiknek a háziorvosi mellett más szakképesítésük is van. De ez meglehetősen gyakori lehet, ráadásul idéntől a háziorvosi szakvizsga sem feltétlenül szükséges egy háziorvos számára.

A minimumfeltételek elengedésénél pontosabban meghatározva, hogy milyen minimum színvonalból lehet lejjebb adni, ezt a megyei kórházak igazgatói és Jenei Zoltán Okfő-igazgató dönthetik el belátásuk szerint. Ilyenkor viszont új minimálisan elvárt ellátási feltételeket is megadnak majd az adott intézménynek.

Döntően a háziorvosokra bízták eddig az oltások megszervezését

Az eddig beoltottak 75-80 százalékát a háziorvosok szervezték be a saját rendelőjükbe vagy az oltópontokra. A beoltottak több mint felét ők maguk is oltották be

– válaszolta kérdésünkre Szabad Zoltán háziorvos, a Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöke. Elmondása szerint itt maga az oltás beadása a legegyszerűbb, lényegében bárki képes lehet beleszúrni egy tűt egy másik ember vállába.

Azért kell a háziorvosi tudás, mert ők ismerik a legjobban pácienseik egészségügyi helyzetét. Így a vakcinák alkalmazási előirata ismeretében meg tudják ítélni, hogy kinek mit lehet adni.

Az oltások szervezése mellett közben ugyanúgy a háziorvosok feladata az alapellátó munka, és döntően az ő feladatuk a Covid-gyanús betegek észlelése és a tesztpontokra irányítása is. Az időben felismert betegeket szintén ők kezdik el favipiravirral kezelni.

Az időben észlelt és favipiravirral kezelt betegek a kórházakról vesznek le terhet. A betegek oltása is nyilvánvalóan a kórházak terheit csökkentik. Viszont ha a nagyjából ötezer háziorvosból mondjuk ötszázat beküldenek a kórházakba – ahol dolgozik már 25 ezer orvos –, az egy csepp lesz a tengerben” ​ mondta Szabad Zoltán.

Szerinte ráadásul a berendelt háziorvosok munkájának értéke töredéke lesz egy kórházban, még akkor is, ha a háziorvos esetleg 10-20 éve tett kapcsolódó szakvizsgát is. Szabad Zoltán szerint a háziorvosok legnagyobb hozzáadott értéke most abban van, ha praxisukban intézik a betegek tesztelését és kezelését, illetve szervezik az oltások beadását.

„A kórházak nem tudják megállítani a járványt. Ők a járvány áldozatait tudják kezelni. Az oltások és/vagy a lezárások tudják megállítani a járványt”​mondta a háziorvos.

Azt pedig az állam is láthatja Szabad Zoltán szerint, hogy a mostani rendszerből „​nem lehet csak úgy embereket kivenni”. Akár onnét is, hogy a háziorvosok jelentős része már rendszeresen este jelenti a kötelező adminisztrációs feladatait az állami rendszereknek.

Jó lenne látni, hova kerülnek majd a feladatok

Rákérdeztünk arra is, hogy ha a kórházba rendelik mondjuk egy rendelőintézet egyik részlegéből a dolgozók többségét, akkor ki veheti át az addigi feladataikat.

„​Egy kistérségi rendelőintézetben mondjuk van többek közt kardiológia, reumatológia, fül-orr-gégészet. A háziorvos azért küldi oda a betegeit, mert nem tud jól belenézni a fülükbe, vagy nem tudja ultrahanggal megnézi a szívüket, nincs hozzá eszköze és szaktudása se. Ha viszont őket is a kórházba kell küldeni, akkor újabb várólisták lesznek, ami sokaknál tartós egészségkárosodáshoz vezethet” – érvelt a MOSZ elnöke.

Hozzátette még, hogy egyelőre csak a lehetőséget nyitották ki, még semmi nem valósult meg. De minden átirányítás előtt alapos költség-haszon elemzésre lenne szükség, mert azok a betegek is épp ugyanannyira kell, hogy számítsanak, akik nem koronavírusosak. Most pedig különösen fontos szerepe van az alapellátásban dolgozóknak.

Arra a felvetésre, miért nem lehet akkor jóval messzebb elküldeni a betegeket szakorvosokhoz, azt mondta, hogy akkor nő az esélye, hogy nem fognak elmenni. Szabad Zoltán szerint 30-40 kilométernél többet nem nagyon utaznak majd a betegek egy szakrendelésért, esetleg megtesznek 50-et is egy nagy, egyetemi központ tudásáért.

„​Vannak olyan kórképek, amik nem jelentenek azonnal komoly gondot. Ha azt mondom egy betegemnek, hogy ezzel el kéne mennie egy kardiológushoz, attól ő lehet, hogy nem érez még semmi különösebb változást, és nem fog elutazni 80 kilométerre. Amikor viszont már nagy a baj, akkor lehet, hogy a mentő jön érte. A járóbeteg szakellátók nem véletlenül vannak a betegekhez viszonylag közel”​mondta.

Eddig is titkoltuk, hogy mi zajlik a kórházakban

A rendeletből nem derül ki, hogy a lakosság hogyan tudja majd követni a minimumfeltételek egyedi csökkentését. A pácienseknek sem mindegy ugyanis, ha mondjuk a városi kórházban esetleg úgy döntenek, hogy sátorba költöztetik a gyereksebészetet. De még az se, ha egymás mellé fektetnek mondjuk 10-10 szülésre és vetélésre váró nőt.

„A lakosság számára kívülről eddig sem volt követhető, hogy mi zajlik a kórházakban. Az emberek jelentős része azért is akarhat mielőbbi nyitást, mert fogalmuk sincs arról, hogy mi történik benn” ‒ mondta erről Szabad Zoltán.

Nekik nem indokolták ezt a változtatást, de szerinte ez nem a háziorvosokat érintheti, leginkább azt a célt szolgálhatja, hogy olyan körülményekkel bíró helyeket is intenzív osztályoknak lehessen hívni, amiket egy hete még tilos lett volna. Az orvos szerint legkésőbb a gyakorlatból fogjuk megtudni, hogy az új szabályt hol akarják használni.

„​De ez azt jelenti, hogy nagyon nagy a baj. Ezek a minimumfeltételek az ellátás minőségbiztosítása miatt szükségesek, és Magyarországon már korábban is meglehetősen fel lettek puhítva. Ha ezeket fel akarják lazítani, az nyilvánvalóan az ellátás minőségének rovására mehet” ‒ magyarázta a MOSZ elnöke.

"Óvatosan duhajkodunk"
please wait
BEÁGYAZÁS

No media source currently available

0:00 0:02:55 0:00

XS
SM
MD
LG