Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Számlát küld a Mol, ha a benzinkutak a hatósági ár felett adtak el üzemanyagot


Egy Mol-benzinkút Balatonfüreden 2022. június 26-án

A Mol benyújtja a számlát a benzinkutaknak a piaci áron értékesített üzemanyagra. Munkavállalási igazolást állítottak ki Svájcban Orbán Viktor nevére. A magyar kormány egyelőre nem akadályozza az orosz oligarchák elleni szankciók meghosszabbítását. Tízszeresére is emelkedhetnek a hazai szállodák rezsiköltségei. Ha lesz is megegyezés az uniós pénzekről, maradhat a jogállamisági eljárás. A hét cikkeiből válogattunk.

Eddig azért panaszkodtak a kis benzinkutak, hogy nem zárhatnak be, és kénytelenek veszteségesen értékesíteni az üzemanyagot, most viszont azért elégedetlenkednek, mert kevés benzint és gázolajat szállít nekik az egyetlen talpon maradó nagykereskedő, a Mol.

Az alapüzemanyagok nagykereskedelmi ára továbbra is 480 forint, de ha céges autó vagy külföldi tankol, piaci áron adják a kutak. Vagyis most már ismét megéri üzemanyagot eladni egy bizonyos vendégkörnek.

A piaci értékesítés mennyiségét jelenteni kell a Molnak, amely kiszámlázza a kútnak. Egy kormányrendelet szabályozza, hogyan kell elszámolni a hatósági áron megvásárolt, de piaci áron értékesített üzemanyaggal.

A rendelet szerint amennyiben az üzemanyagtöltő állomás üzemeltetője a piaci áron értékesített üzemanyagot hatósági áron szerezte be, az értékesítés hónapját követő hónap 5. napjáig napi bontásban bevallást küld a beszállítónak és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak erről a mennyiségről.

A különbözetet a benzinkútnak a következő hónap 15. napjáig meg kell fizetnie a beszállítónak, vagyis lényegében a Molnak. A rendelet arra kötelezi a beszállítót, hogy folyamatosan tájékoztassa a benzinkutat arról a nagykereskedelmi árról, amelyet hatósági ár hiányában alkalmazna.

Ebből az következik, hogy a kis kutak a piaci árú értékesítéskor rátehetik azt a jellemzően 20-25 forintos marzsot, amelyet a hatósági ár tavaly novemberi bevezetése óta nem alkalmazhattak.

A kis benzinkutakhoz eközben nem jönnek vissza az ügyfelek, pedig ismét elindult egyfajta verseny a piaci árú üzemanyagoknál. A független benzinkutak szerint komoly feladat lesz visszaállítani az egyensúlyt. Megkerestük a Molt is, de másfél hete nem válaszol a feltett kérdéseinkre.

Így nem lett meg Orbán svájci bankszámlája

Orbán Viktor miniszterelnök állítólagos svájci bankszámlája után ment kollégánk. Bár a kontót nem sikerült megtalálni, egy Orbán nevére kiállított munkavállalási engedélyt azonban igen.

Kérdés, hogy kinek állt ez érdekében, mert az biztosnak látszik, hogy Orbánt megkerülve vitték be az adatokat a svájci rendszerbe. Érdekes történet arról, mennyi munka van egy olyan sztori felgöngyölítése mögött is, amelynek végén az derül ki, hogy nincs is mit leleplezni.

A Szabad Európa cikkéből megtudhatják, hogyan zajlik az oknyomozás, lépésről lépésre végigkövethetik azt a munkát, amelyet egy újságíró végez annak érdekében, hogy bebizonyítson vagy cáfoljon egy történetet.

Az oknyomozó cikkek mögött jellemzően sok munka van, ám az eredmény általában egy fontos és közérdekű tény feltárása, egy valaki által eltitkolni kívánt esemény leleplezése. Arról már kevesebbet beszélünk, hogy ugyanilyen sok munkával jár egy olyan sztori felgöngyölítése, amelynek a végén az derül ki, hogy nincs is mit leleplezni.

Orosz oligarchák

Magyarország végül támogatni fogja az Oroszországgal szembeni EU-s szankciók meghosszabbítását, miután ejtette fenyegetését, hogy megvétózza, amennyiben nem törlik három orosz oligarcha nevét a feketelistáról – közölték diplomáciai források.

Névtelenséget kérő illetékesek szerint az európai uniós tagállamok nagyköveteinek szerdai brüsszeli értekezletén a magyar képviselő azt mondta, hogy készek kiterjeszteni a büntetőintézkedések hatályát hat hónappal, de a soron következő hosszabbításkor, jövő márciusban fel fogják vetni aggályaikat egyes személyek vonatkozásában a munkacsoportokban.

Ahogy a Szabad Európa korábban beszámolt róla, a kormány három orosz oligarchát, Aliser Uszmanovot, Pjotr Avent és Viktor Rasnyikovot szerette volna eltávolíttatni azon személyek listájáról, akik ellen vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el az Európai Unió.

Bezárhatnak a szállodák, drágulnak a nyelvtanfolyamok

Októbertől akár tízszeres rezsiköltséget fizethet a hazai szállodák többsége, amit nem lehet kigazdálkodni a szállodaszövetség elnöke szerint, ezért egyeztetéseket kezdtek a kormánnyal, hogy elkerüljék a drámát.

„Ha ez így marad, dráma lesz, nincs rá jobb szó” – mondta a Szabad Európának Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke. A szállodások többségénél október 1. lesz a fordulópont a gázszerződéseknél, ez sok helyen egybeesik az áramszerződéssel.

Eközben a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint akár harminc-negyven százalékkal is megdrágíthatja a nyelviskolák szolgáltatásait az infláció, a rezsiárak emelkedése és a katát, vagyis a kisadózó vállalkozók tételes adóját szigorító törvény.

Rozgonyi Zoltán szerint a nyelviskolákban oktatók döntő többsége katás egyéni vállalkozó volt, a többségüknek volt állása, amellett tanítottak. Ha áttérnek az átalányadózásra, az harmincszázalékos díjnövekedést jelent. Ennyivel kell emelni az óradíjat.

Nagy Zoltán, a Katedra nyelviskola igazgatója szerint az áremelés indokolt, de differenciáltabb lehet harminc-negyven százaléknál, mert minden nyelviskola más helyzetben van, függően attól, hogy mennyire meghatározó a költségszerkezetében az energiafelhasználás, illetve milyen mértékben érinti az energiaár-robbanás.

Pénz és korrupció

Sebes léptekkel közeleg az egy hónapos határidő vége, amikorra az Európai Bizottságnak döntést kell hoznia arról, hogy pénzügyi intézkedéseket javasol-e a tanácsnak a Magyarország ellen folyó jogállamimechanizmus-eljárás keretében.

A Szabad Európa által megkérdezett források többsége úgy látja, hogy az Európai Bizottság még abban az esetben sem szüntetheti be szeptember 21-i ülésén az eljárást, ha különben a magyar kormány nagyjából-egészében orvosolná a testület által jelzett problémákat.

Nevük mellőzését kérő források szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy a bizottság azt javasolja majd a tagállamokból álló tanácsnak, hogy a kormányzati ígéretek teljesítésére vonatkozó feltételekhez kösse a pénzügyi szankciók sorsát.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG