Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szerbia próbálna szorosabb viszonyt kialakítani az USA-val


Egy a Koszovóval fennálló kapcsolat rendezéséről szóló kerekasztal-beszélgetés Belgrádban, középen Marko Đurić.
Egy a Koszovóval fennálló kapcsolat rendezéséről szóló kerekasztal-beszélgetés Belgrádban, középen Marko Đurić.

Új rezidenciát kapott Washingtonban a szerb külképviselet vezetője, Marko Đurić, aki szerint ez jól jelképezi, hogy országa befektet az Egyesült Államokkal való viszonyának fejlesztésébe.

Ezen befektetés keretében Szerbia konzuli szolgálatot is ellátó kereskedelmi irodát akar nyitni a nyugati parton, ami serkentőleg hathat az együttműködésre az amerikai technológiai iparral.

Đurić arról számolt be a Szabad Európának, hogy a diaszpórával való jobb kapcsolattartás érdekében a New York-i és a chicagói mellett egy harmadik konzulátust is terveznek nyitni, csak még nem döntötték el, hogy melyik városban.

A szerb nagykövetség személyzetének létszámát az utóbbi néhány hónapban 50 százalékkal megemelték. „Rendkívül ambiciózus tervekkel érkeztünk a két ország közötti kapcsolat és a bizalmi szint javítása érdekében” – mondta a nagykövet.

„Meggyőződésem, hogy minél szorosabb a gazdasági együttműködés, annál szilárdabb az alapja a szorosabb politikai kapcsolatoknak. Ezt szeretnénk elérni, ez a stratégia” – szögezte le.

Belgrád egy nappal korábban megállapodást írt alá Washingtonnal az amerikai Nemzetközi Fejlesztésfinanszírozási Vállalat szerbiai tevékenységének megkezdéséről. Az állami irányítású intézmény a gazdaság kritikus fontosságú szektoraiban működő cégekbe fektet be, illetve politikai kockázatbiztosítást nyújt a beruházások bátorítása céljából.

Hadiipari együttműködésben bízik Szerbia

Đurić kiemelte, hogy a kétoldalú katonai együttműködést is fokozni szeretnék, például szerb cégek részt vehetnének amerikai hadiipari vállalatok gyártási tevékenységében.

Szerbia erős hadiipari bázist örökölt az egykori Jugoszláviától, és jelenleg is gyárt fegyvereket és lőszereket az amerikai piacra. Az Egyesült Államok hadserege decemberben bejelentette, hogy mások mellett a szerb Yugoimportot is felkérte a részvételre az önjáró tüzérségi ágyúk vásárlására kiírt nemzetközi közbeszerzésen.

„Egy kis országnak nem egyszerű versenyeznie a globális szereplőkkel, akik mindannyian a piaci részesedésért küzdenek. Ez az egyik oka annak, hogy a szerb védelmi ipar partnerségi kapcsolatra törekszik az amerikaival, hogy így esetleg közösen vehessünk részt bizonyos projektekben” – hangsúlyozta az új nagykövet.

A közeledésnek azonban gátja lehet a hírhedt szerb fegyverkereskedő, Slobodan Tešić, aki a vádak szerint fegyvereket csempészett több olyan országba, amelyekkel szemben embargó volt érvényben. A Balkán egyik legnagyobb fegyverkereskedőjeként számon tartott Tešićet és kilenc társát az Egyesült Államok feketelistára tette. A férfi ellen libériai fegyverüzletei miatt közel tíz éve utazási tilalmat rendelt el az ENSZ.

Ennek ellenére Tešić jelenleg is irányítója a Partizan Tech, a Technoglobal, a Grawit Limited és a Charso Limited szerb fegyvercégeknek – mutatott rá az amerikai pénzügyminisztérium.

Együttműködés a Biden-adminisztrációval

Szakértők szerint Đurićnak nehéz dolga lesz, különösen most, a Balkánt jól ismerő, demokrata párti Joe Biden elnökválasztási győzelme után. Az amerikai-szerb kapcsolatok jelentősen megromlottak Jugoszlávia felbomlását követően, habár azóta fokozatosan javultak.

Az Egyesült Államok egy NATO-misszió keretében légitámadásokat hajtott végre Szerbiában 1999-ben, hogy leállítsa a koszovói albánok elleni hadműveleteket, majd Washington 2008-ban nemzetközi kampányt indított Koszovó függetlenségének elismertetése érdekében.

Épp ez a kérdés, az ország egykori déli tartományának számító Koszovó függetlenségének elismerése áll a középpontjában Szerbia, illetve az Egyesült Államok és az Európai Unió konfliktusának.

Nyugati szempontból emellett problémát jelent még Belgrád szoros viszonya Moszkvával, egyre fokozódó gazdasági kapcsolata Kínával, a szerb hadsereg korszerűsítése, illetve a demokratikus normák állítólagos leépítése.

Washington és Brüsszel egyebek mellett az európai uniós tagság reményével próbálja a koszovói államiság elismerésére rábírni a szerb kormányt.

Vučić elnök közeli bizalmasa

A 37 éves Đurić decemberben kezdte meg munkáját Washingtonban, amely az első külföldi állomáshelye; ő az egyik legfiatalabb nagykövet jelenleg az Egyesült Államokban.

Bár a férfi eddig még nem képviselte külföldön a hazáját, nincs külképviseleti tapasztalata, közeli bizalmasa Aleksandar Vučić elnöknek, és kiküldése elemzők szerint annak a jele, hogy Belgrád javítani szeretné a viszonyát Washingtonnal.

Đurić 2008-ban az elsők között volt, aki csatlakozott Vučić Szerb Haladó Pártjához (SNS), amelynek most is ő az egyik alelnöke. Néhány éve ő vezette a szerb tárgyalódelegációt Koszovó ügyében, illetve informális összekötőként is tevékenykedett pártja, illetve az orosz, a kínai és az izraeli kormánypártok között.

„Odafigyel rá Vučić, akit jól ismer, és szerintem ez erősségnek számít bármelyik nagykövetnél” – mondta az Egyesült Államok szerbiai külképviseletét 2016 és 2019 között vezető Kyle Scott.​ „Láthatjuk, hogy Vučić olyasvalakit akart Washingtonban, akiben teljesen megbízhat” – húzta alá.

Vuk Vuksanovic, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ elemzője úgy vélekedett, hogy a férfi kinevezése azt az üzenetet küldi Washingtonnak, hogy „nagyon érdekelt vagyok a közelebbi kapcsolatok kialakításában”.

Röviddel az új nagykövet kinevezését követően Szerbiában felmentettek két, szoros orosz kapcsolatokkal rendelkező minisztert, ami egyesek szerint szintén a Nyugatnak szánt gesztus lehetett.

A szerb vezetés Trump győzelmében bízott

Đurićot októberben nevezték ki, egy hónappal az amerikai elnökválasztás előtt, amelyen Joe Biden győzelmet aratott Donald Trump felett.

Szerbiában úgy tekintettek Trumpra, mint akivel Bidennél jobb megállapodást tudnak kötni Koszovót illetően, az ő megválasztásában reménykedett Vučić is, aki az előző amerikai kormányzatot dicsérte a Koszovó és Szerbia közötti gazdasági normalizációs egyezmény tető alá hozásáért is.

Nikola Selaković szerb külügyminiszter szerint ennek ellenére még idén sor kerülhet a találkozóra Vučić és Biden között.

„Meg kell próbálnunk elkülöníteni a nézetkülönbségeinket, amennyire csak lehet, és az átfogó képet nézni, egyszerűen azokkal a dolgokkal foglalkozni, amelyekben most is egyetértünk” – fogalmazott Đurić, aki részt vett Biden beiktatási ceremóniáján.

Jogállamisági problémák

Noha Koszovó a központi kérdés, Scott szerint Belgrádnak nem szabadna alábecsülnie a belpolitikai reformok fontosságát sem, ha javítani szeretné a kapcsolatait Washingtonnal.

A bírálók azzal vádolják Vučić-ot, hogy megpróbálja kiterjeszteni az ország feletti ellenőrzését, például a sajtószabadság korlátozásával. Biden egyebek mellett a demokrácia globális megerősítésének ígéretével kampányolt, és többször szót emelt a jogállamiság egyes európai országokban tapasztalható csorbulása ellen.

„Nem érzem úgy, hogy Szerbia olyan komolyan vette volna a reformokat az utóbbi néhány évben. Ahelyett, hogy beszélnek róla, el kellene kezdeniük a tényleges cselekvést” – hangsúlyozta a volt amerikai nagykövet.

Todd Prince írása.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG