Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Tranzitzónáktól a Stop Sorosig: jogilag védhetetlen a magyar kormány menekültpolitikája


Rabok építik a határkerítést Ásotthalom környékén 2016. május 31-én
Rabok építik a határkerítést Ásotthalom környékén 2016. május 31-én

Hamarosan döntést hoz az uniós bíróság arról, hogy az EU-s jog szerint elfogadható-e, ha valaki csak egy nagykövetségen benyújtott szándéknyilatkozat után kaphat lehetőséget menedékkérelem előterjesztésére. A jelenlegi magyar szabályozás egy olyan rendszert váltott fel, amelyről kimondták, hogy sérti a közösségi előírásokat. Most ugyanezt feltételezi az Európai Bizottság egy folyamatban lévő perben.

Minden jel arra mutat, hogy újabb migrációs pert veszít a magyar kormány pár hónap múlva az Európai Bíróságon. Összeszámolni is nehéz, hány alkalommal próbálkozott a kabinet jogi érvekkel alátámasztani és megvédeni álláspontját, de még egyszer sem sikerült az elmúlt körülbelül fél évtizedben. A mostani tétje az, hogy a jelenleg hatályos szabályozásról kimondja-e az uniós bíróság, hogy sérti az EU-s jogot. Amennyiben így történik, a jogszabály elődje sorsára jut, Magyarországnak pedig nem lesz olyan menekültügyi szabályozása, amely kiállja az uniós és a nemzetközi jog próbáját.

Újabb próbálkozás

A mostani ügy tárgya a Magyarországon 2020. június 17-én átmeneti jelleggel bevezetett, de azóta hatályában többször meghosszabbított menekültügyi jogi szabályozás, amelynek értelmében – kevés kivételtől eltekintve – minden olyan személynek, aki Magyarországon menedékjogi kérelmet szeretne benyújtani, először szándéknyilatkozatot kell beadnia Magyarország belgrádi vagy kijevi nagykövetségén, és csak e szándéknyilatkozat kedvező elbírálását és a beutazási engedély kiadását követően nyújthatja be kérelmét.

Az Európai Bizottság szerint ez a jogi szabályozás sérti az Eljárási irányelvnek a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseit, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bíróságon. A kifogás lényege, hogy az előbb említett irányelv értelmében mindenkinek joga van a határon menekültstátusz iránti kérelmet benyújtani, ezt azonban ez a szabályozás ellehetetleníti.

A napokban megtartott tárgyalásról kiszivárgott hírek szerint a magyar érvelés többek között arra alapul, hogy az Alaptörvényből vezethető le a megtámadott szabályozás. Az öttagú bírói tanácsban ennek hallatán kérdések merültek fel, hogy vajon ez azt jelenti-e, hogy a magyar jog egyes elemeit az uniós jog fölé helyezi Magyarország – ez alapvető kérdés, és olyan területre visz, ahol az uniós jog elsőbbsége a tét.

Ehhez kapcsolódóan: Orbánnak nem igaza van, hanem igaza lesz? Nagy Boldizsár nemzetközi jogász a határkerítésekről

Bukott ügyek sora

Ha visszatekintünk a közelmúlt történéseire, láthatjuk, hogy komoly irodalma van a magyar–EU-jogvitáknak migrációs ügyekben. Az első állomás az volt, amikor a magyar kormány nem tett eleget a belügyminiszterek 2015-ben hozott azon döntésének, hogy görög és olasz menekülttáborokból vegyen át 1294 menedékkérőt, és folytassa le a velük kapcsolatos eljárást. Ezt a pert – amelyet a szlovákokkal együtt indított a kabinet – elvesztette Magyarország. Ezt követően erre hivatkozással azért indult per, mert az ország nem hajtotta végre ezt az uniós kötelezettségét – értelemszerűen itt sem nyertünk.

Ezzel párhuzamosan folyt egy másik per, amely a külföldiek tömeges visszakényszerítésével volt kapcsolatos a szerb–magyar határon. Ezt is az Európai Bizottság kezdeményezte – az uniós szerződések őreként – a magyar menekültügyi szabályozás több elemére vonatkozóan. Idetartozik a tranzitzónákban kötelező jelleggel történő korlátlan elhelyezés, a potenciális menedékkérők szerb–magyar határon zajló tömeges rendőri visszakényszerítése, illetve az, hogy a magyar szabályozás nem teszi egyértelműen lehetővé, hogy a menedékkérők az esetleges felülvizsgálati eljárás ideje alatt is jogszerűen Magyarországon tartózkodhassanak. Ebben az ügyben 2020 decemberében született ítélet, amely kimondta, hogy a 2016 júliusában bevezetett és 2017 márciusában az egész ország területére kiterjesztett úgynevezett visszakényszerítések is az uniós jogba ütköznek. A Helsinki bizottság a rendőrség adataira támaszkodva azt mondja, hogy négy és fél év alatt a rendőrség közel ötvenezer embert kényszerített vissza Szerbiába, sokszor erőszakot alkalmazva.

Ebben a perben védekezett azzal a magyar kormány, hogy Szerbiából jöttek a menekültek, az pedig biztonságos tranzitországnak számít. Az Európai Bizottság azonban rámutatott, hogy a biztonságos tranzitország kifejezést a nemzetközi jog nem ismeri, így erre nem is lehet hivatkozni.

Mivel ennek az ítéletnek egyes elemeit nem hajtotta végre a kormány, ezért a bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indított, amely szintén az Európai Bíróság előtt van már. Ebben az eljárásban a bizottság pénzbüntetés kiszabását kéri. Ez napi átalányt jelent a mulasztás beálltától kezdve a kiküszöbölésééig. Az összeg igen tetemes is lehet, több év alatt pedig komoly büntetés halmozódhat fel. Szintén ennek az ügynek a hozadéka, hogy az uniós határ- és partvédelmi ügynökség kivonult Magyarországról, mert nem akart részesévé válni annak, hogy Magyarország folytatólagosan szegi meg az uniós jogot.

A magyar kormány által elbukott perek sorát gyarapítja, hogy az uniós bíróság több menedékkérő beadványa kapcsán megállapította, hogy a tranzitzónákban történő elhelyezés körülményei szintén jogellenesek. Erre a kormány felszámolta a tranzitzónákat, holott erre az ítélet nem kötelezte Magyarországot, mindössze a méltányos bánásmódot kellett volna biztosítani.

Meg kell még említeni a Stop, Soros-csomag egyes részeit. Ebben a menedékkérőknek történő segítségnyújtást kriminalizálta a magyar parlament, azt akarták megakadályozni – egyébként sikerrel –, hogy a civil szervezetek képviselői kapcsolatba lépjenek a menedékkérőkkel, tájékoztatást adjanak nekik a jogaikról, és segítsék őket a menekültügyi eljárás során.

E szabályozás korlátozza egyrészt a nemzetközi védelmet kérelmező személyekkel való találkozás és a velük való kommunikáció jogát, másrészt a menedékkérő számára biztosított azon jog tényleges érvényesülését, hogy saját költségén jogi vagy egyéb tanácsadóval konzultálhasson” – áll az ítéletben. A bíróság megállapította, hogy az ilyen korlátozás nem igazolható a magyar jogalkotó által hivatkozott célokkal, nevezetesen a menedékjogi eljárás visszaélésszerű igénybevételéhez nyújtott segítség és a megtévesztésen alapuló, jogellenes bevándorlás elleni küzdelemmel.

Utoljára tavaly szeptemberben bukott el Magyarország egy menekültügyi pert az Európai Bíróságon. A magyar hatóságok ugyanis egy szír menekülttől visszavonták menekültstátuszát, mert veszélyt jelent a nemzetbiztonságra, de nem indokolták meg részletesen, sőt az érintett sem tudhatta meg, mi alapján fosztották meg szerzett jogosultságától. Az Európai Bíróság szerint a magyar hatóságok sokszorosan megsértették a vonatkozó uniós jogot.

Ehhez kapcsolódóan: Az EU több embert küldene vissza Afrikába, a Közel-Keletre és Ázsiába

Baljós árnyak

Írásunk elején utaltunk arra, hogy nem áll jól a magyar kormány a folyamatban lévő ügyben az Európai Bíróságon. Ezt közvetve támasztja alá az a körülmény, hogy az ügyben nem jelöltek ki főtanácsnokot, így nem is lesz főtanácsnoki indítvány. A főtanácsnok az eljáró bírói tanács egy tagja, aki előzetesen kifejti jogi álláspontját a témában. Ez az álláspont nem köti a bíróságot, de gyakorlatilag a vélemény és a majdani ítélet szinte mindig fedi egymást. Ha nincs főtanácsnok, az arra utal, hogy a bíróság jogi szempontból nem látja túlzottan bonyolultnak az ügyet. Emiatt valószínűsíthető, hogy még a nyári ítélkezési szünet előtt döntést hoz ebben a kérdésben az Európai Bíróság.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG