Ahol pedig nem, ott az önkormányzat saját cége végzi a munkát. Szakmai tudás, évek alatt kiépített eszközpark, politikai kapcsolatok, versenytársak nélkül vagy álversenytársakkal megpályázott tenderek: ezek a nem a piaci szférában elért üzleti siker titkai Magyarországon.
„A szakmának nagyon komoly fenntartásai vannak velük kapcsolatban, de sok sikeres projektjük is volt. Szakmai kifogások nincsenek ellenük, de piaci előnyhöz jutnak – munkájuk minősége mellett – a politikai kapcsolataik révén, és nagyon sok versenyzőt kizárnak az önkormányzati piacról” – mondja egy iparági szereplő arról a cégcsoportról, amely évtizedek óta teljes mértékben uralja a budapesti önkormányzati parkfenntartó/zöldterület-kezelő piacot.
Három éve cikksorozatban mutattuk be őket (itt, itt és itt olvasható), most arra voltunk kíváncsiak, változtak-e azóta pozícióik. Akkor csak néhány kerületi önkormányzat elmúlt tíz évének zöldterület-közbeszerzéseit néztük át, most mind a 23 budapesti kerületet megkerestük. Hat nem válaszolt, de az ő elérhető szerződéseiket is átnéztük. A kutatás végeredménye szerint tíz kerületben ezek a cégek végezhetik a munkákat, tíz kerület főleg belsőben, saját cégével dolgozik, három pedig részben kiszervezve, részben belülről megoldva – de a pályázatra kiírt munkákat itt is ugyanazok a cégek nyerik.
Érdemi megrendelést tehát csak ez a céghálózat nyer el Budapesten, amelynek főbb tagjai – ahogy 2020-as sorozatunkban bemutattuk – a Parkfenntartó Kft., a Pannon Park Forest Kft., a Zöfe Kft. és a Lián Kft. E négy cég tulajdonosi szerkezete összekapcsolható, egymástól nem független. Sokszor egymás ellen indulnak a pályázatokon, sokszor konzorciumban. Tulajdonosi szerkezetükben közös, valószínűleg közvetítőcégek vannak, mint az Umbrella Holding Kft. (ötödik éve nincs árbevétele) vagy a MASAI Kft. (az elmúlt öt évben mindössze évi tíz-húszmilliós árbevétel).
A „nyerő négyes” sok vidéki önkormányzat pályázatán is befutó, például Gyöngyösön vagy Pécsett.
A budapesti zöldpiacon van még néhány nyertes cég, de egy kis keresgélés után látszik, hogy ezeknek is volt/van cégjogi kapcsolata a nyerő négyessel. Ezek a Harmat Kert, a Magyar Kőris, a Zöld Korona Garden (ők hárman például a II. kerület nyertesei), a Kobold'2003 Növénytermesztő és Parképítő Kft. és a Garden Kertészeti és Erdészeti Szolgáltató Kft. (Egyedül a legutolsónál nem találtunk az Opten céginformációs rendszerében kapcsolatot.)
Hogyan lehetnek mindig ők a befutók a kerületi közbeszerzéseken?
A Gazdasági Versenyhivatal még 2009-ben házkutatással egybekötött vizsgálatot folytatott közülük többeknél, de végül nem talált direkt bizonyítékokat a kartellezésre. A vizsgálati jelentésben olvasható, hogy „2005-2006-tól az önkormányzatoknál megfigyelhető tendencia, hogy egyben írják ki a területek fenntartását, hogy a zöldterületek egységes képet mutassanak”. Ez a kiírói gyakorlat erősen leszűkítette az egyes közbeszerzésen indulni képes parkfenntartó vállalkozások számát, ugyanis csak a nagy kapacitással rendelkező vállalkozások tudtak indulni, ami a versenyt önmagában – bár szabályosan – korlátozza. A vizsgálati jelentés megemlíti, hogy „felmerültek arra utaló információk, hogy eljárás alá vonták, befolyásolták a kiírókat, de erre vonatkozó bizonyíték nem került elő”.
A zuglói önkormányzati képviselők egy része (Civil Zugló, Momentum, Kutyapárt) javasolta is, hogy a kerület kisebb területeket pályáztasson – sikertelenül. Újbudán is volt erre kísérlet, ott információink szerint a szocialista alpolgármester egyengette azt, hogy ugyanúgy, ahogy addig, egyben írják ki a pályázatot többéves keretszerződésre a kerület zöldterületeire. A 2019 óta új vezetésű Józsefváros hat részre osztotta a korábbi kiírást, de nem területileg, hanem munkatípusonként. Mégis, a hatból ötön a nyerő négyesnek ugyanaz a tagja nyert, később majd megnézzük, hogyan.
Kevésbé a zöldterület-kezelői, inkább az építőipari közbeszerzéseknél lehet a műszaki és pénzügyi feltételekkel korlátozni a lehetséges indulók számát (a sor a speciális minőségbiztosítási tanúsítványoktól kezdve bizonyos speciális gépek meglétéig tart).
Zöldterület-kezelés esetén versenyszűkítő eszközként használható a mennyiség is: például mondjuk több tíz-, sokszor több százezer négyzetméter gyep nyírásáról szóló referencia. Piaci környezetben mozgó cégek ilyet nem nagyon tudnak szerezni, legyenek bármilyen nagyok, az államnak/önkormányzatnak viszont hatalmas területei vannak.
Ezért segíthetne a monopóliumok megszüntetésén, ha a kerületek kisebb körzetekre osztanák fel a pályázatra kiírt területüket, hogy kisebb vállalkozások is el tudjanak indulni. Ezek ráadásul speciális szaktudást nem igénylő munkák, idény- és kiközvetített munkásokkal végzik el a nagy (egyébként állandóan csak néhány tucat embert alkalmazó), szokásosan nyertes cégek is.
Ahogy Tiborcz István milliárdossá válásának kezdő lépéseinél is láttuk, a kulcs a referencia-ökoszisztéma kiépítése. Orbán Viktor vejének első nagyobb megrendelését a Lázár János vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat biztosította, amire hivatkozva nyerhette meg a további közvilágítási pályázatokat az Elios. A nyerő négyes már több mint két évtizede tarol a közbeszerzéseken, úgyhogy „nekik van ilyen, óvják is ezeket, mert a referenciagyűjtemény komoly erőforrás – mondja egy, a piacot ismerő forrásunk. – Ha esetleg van még valaki, akinek van ilyen, azt megkörnyékezik, megkérik vagy presszionálják, hogy ne induljon, lépjen vissza. De olyan is van, hogy rendesen, árversenyben nyernek el valamit.”
Az is látszik a budapesti parkfenntartás esetében, hogy a látszólag egymástól független cégek valójában cégjogilag (személyektől kezdve székhelyazonosságokon át közös tulajdonos cégekig) egy hálózat részei. „Látszólag több versenyző van, de valójában csak az ő szatellitcégeik, érdekeltségeik versenyeznek” – mondja egy forrásunk.
A VIII. kerületi önkormányzat 2022-ben folytatott közbeszerzési eljárást parkfenntartásra. „Az eljárást hat részre bontottuk (munkatípusok szerint), hogy a kisebb cégeket is megcélozzuk” – írták lapunknak küldött válaszukban. Ez nem sikerült, ötöt a Zöfe nyert, egyet pedig a Garden Kft. (Az Opten cégtörténete alapján ennél az egynél nem találtunk kapcsolódást a nyerő négyeshez.) A keretszerződések 2025. március 31-ig szólnak, összesen 666 millió forint értékben.
Mind a hat pályázaton elindult még két cég: a Harmat Kert Kft. és a Vinifera Hungary Kft. Az utóbbi azóta már BRIBOOKING Számviteli Kft. néven fut, tehát nem tűnik szakmabelinek, második körre vissza is vonta VIII. kerületi ajánlatát.
A másik induló, a Harmat Kert Kft., amely például a II. kerületben nyertes, a VIII.-ban valamiért mégsem nyújtotta be a pályázati hiánypótlást, a Vinifera és a Harmat Kert kiszállásával így a Zöfe maradt.
A Harmat Kert egyik tulajdonosa volt 2005–2006 között Scheffer Ildikó. Ez idő alatt (1999–2009 között) ügyvezetője, majd cégjegyzésre jogosult vezetője volt a nyerő négyes egyik zászlóshajójának, a Pannon Park Forest Kft.-nek is, amelynek 2005-től 2011-ig vezetője volt Zámbó Zsolt, akit előző cikksorozatunkban mint a cégháló központi figuráját azonosítottunk. A két cégnek egy időben ugyanott volt a székhelye is: 2000–2003 között Budapesten, az Illatos út 38/A-ban a Pannonnak, 2003–2009 között a Harmatnak.
Támogató ajánlatnak nevezik azokat a felkérésre születő ajánlatokat, amelyeket drágábbra írnak a remélt nyertesénél. Ezt a technikát nehéz, szinte lehetetlen kiszűrni – mondja egy névtelenséget kérő közbeszerzési szakértő.
„Akkor lehetne, ha három-öt kerület írná ki ugyanazt a pályázatot, és egymás után több kerületben is kirajzolódna ez a mintázat: nagyjából mindig ugyanazok indulnak, és rendre nem nyernek, mert rendre drágábbak. De egy-egy esettel nem lehet mit kezdeni” – mondja egy közbeszerzési szakértő.
Akkor már nagy valószínűséggel a Gazdasági Versenyhivatal előtt megállhatna az összejátszás gyanúja – mondja. „Mert vagy egy cégcsoportról van szó, és akkor nem kartelleznek, de megsértik a közbeszerzési törvényt, vagy önálló cégek, amelyek összebeszéltek, akkor pedig a versenyjogot. Így lehetne ilyen csiki-csukit csinálni.”
Esetünkben persze legalább hat-nyolc cégről van szó, tehát nem szükségszerű, hogy ugyanaz a kettő adjon be mindig támogató ajánlatot.
Kiszervezés vagy saját cég?
Tíz kerület saját cégével oldja meg a zöldterületek kezelését. (Azokat a kerületeket számoltuk ide, akik nem fizetnek külsős cégnek ilyen munkákra évente pár tízmilliónál nagyobb összeget.) A fűnyírás vagy a lomb összegyűjtése mindenütt ugyanúgy történik, de nehéz megmondani, hogyan, kiszervezve vagy saját erőforrással éri meg jobban, nincs ugyanis összehasonlítási alap az évtizedes monopolhelyzet miatt. Zuglóban például a pályázati kiírásban meghirdetett ár megalapozottságát firtató képviselők annyit tudtak elérni, hogy évi majdnem háromszázmillióval, húsz százalékkal kisebb összegre írta ki az önkormányzat az új pályázatot a keretszerződésre, de a nyerő négyes konzorciumban induló tagjainak így is megérte.
Az akkor még a helyi szocialisták hitbizományának számító Zuglói Zrt. 2019-ben készített egy összehasonlító tanulmányt, amelyben a saját erőforrással történő feladatellátás költségeit (létszám, gépbeszerzés és anyagköltség) hasonlította össze a külső partnerrel történő feladatellátással. A tanulmány kedvezőbb költségekkel kalkulál outsourcing esetén.
2021. január 19-én alá is írták a felek (vállalkozói oldalon a Parkfenntartó- Kertészeti és Szolgáltató Kft., a DeerGarden Kertészeti és Szolgáltató Kft. és a Szurdokvölgy Kft.) a két évre szóló keretszerződést, 2022 decemberében pedig újból velük kötött szerződést az önkormányzat. Ebben ugyan nincs lehívási kötelezettség, tehát a kerület továbbra is megoldhatná belsőben, de új közbeszerzés kiírása nem lehetséges.
Született egy átvilágítási tanulmány a Zuglói Zrt.-ről, amely – ellentétben a cég saját, a kiszervezést pártoló álláspontjával – azt írja, hogy „a tételes munkanemek körülbelül 65 százalékát tudja a Zuglói Zrt. szakmunkások és mérnökök nélkül ellátni (segédmunkások) […] az érvényben lévő szerződésben foglalt árakhoz képest vélelmezhetően 20-25 százalékkal olcsóbban”. Ez az alacsony(abb) gép- és szakemberigényű munkák (például fűnyírás, lombgyűjtés) esetében lenne megoldható.
Rózsa András momentumos alpolgármester szerint Horváth Csaba már 2000-ben megígérte, hogy születik egy külön hatástanulmány a zöldterület-kezelés gazdaságosságáról a kerületben, ennek utolsó határideje idén április volt, de máig csak az előzetesét mutatta meg nekik a polgármester, akinek egyébként – mondja Rózsa András – áprilisban arról volt egy előterjesztése, hogy a Zuglói Városgazdálkodási Zrt. kapjon ötvenmillió forintot egy járdatakarító gép beszerzésére. Rózsa módosító javaslata ezt levitte 36 millióra, és csatolta hozzá a dokumentumokat, miszerint Józsefváros önkormányzata ennyiért (nettó harmincmillióért) vett 2021-ben ilyen gépet. A zuglói önkormányzat nem válaszolt kérdéseinkre.
Nem válaszolt a VII. kerületi önkormányzat sem, de honlapja tanúsága szerint saját cégével, az Erzsébetváros Kft.-vel végzi zöldterületei karbantartását. Az önkormányzatnak ez 2020-ban csak 362 milliójába került, igaz, a kerület nem sok zöldfelülettel rendelkezik.
Még egy kerület, a kispesti önkormányzat zöldfenntartási költségeit néztük át a külső vagy belső feladatvégzés összehasonlítására. Ők is saját céggel dolgoznak: 2019-ben 370 milliót fizettek neki a „közterületeken közlekedésbiztonsági, köztisztasági, valamint közcélú zöldterületeken kertészeti és szakipari feladatok ellátására, közterületek rendben tartására” (tehát nem csak parkfenntartásra). 2020-ban 355 milliót, 2021-ben 310-et. 2022-ben és 2023-ban a Közpark Kispesti Köztisztasági és Közfoglalkoztatási Nonprofit Kft. egymilliárdot kapott a „kispesti zöldprogram működésére, közfoglalkoztatottak ellátására”.
Bár a fenntartási munkákat belsős céggel végzik, egyes projektekre az általunk vizsgált cégháló is nyer szerződéseket. Például 2019-ban nettó 163 millió forintot nyert a KRESZ Park rehabilitációjára a Harmat Kert Parkfenntartó és Parképítő Kft.
Politika
Információink szerint a cégek pályázati együtt mozgása a Lián Kft.-ből indult, a másik vonal pedig a főváros kertészeti cégének, a FŐKERT-nek a részbeni menedzserprivatizációja volt a kétezres évek végén. „Mindenki, aki vitte valamire ebben a körben, onnan nőtt ki, utána meg a FŐKERT-hez is be lettek csatornázva” – mondja egy forrásunk.
Budapesten a XIII. kerület volt a kiindulás, velük nagyon régi és jó együttműködésük van. Bár a kerület sajtóosztálya megkeresésünkre azt írta, hogy ők részben belsőben oldják meg a zöldterületi feladatokat, mégis itt találtuk a kiugróan legmagasabb összegű zöldközbeszerzést: három évre kilencmilliárd forintot. Ez nyílt közbeszerzés volt, amelyre egy ajánlat jött, a Parfenntartó Kft.-é.
„A parkfenntartó nagyon jól illeszkedett a kerületi ambíciókhoz. A XIII. a mai napig az egyik mintakerület Magyarországon a zöldfelület-gazdálkodásban – mondja egy forrásunk. – Ők voltak az egyik első olyan kerület, amelyik tudatosan elkezdte fejleszteni a zöldinfrastruktúrát, és ezt a politikai kommunikáció részévé is tette. Náluk stratégiai elemmé vált a zöldfelület, ez a Parkfenntartó Kft. jelentős együttműködésével egy kiemelkedő sikertörténet Budapesten.”
Forrásaink szerint a hálózat működésében kulcsszereplő a Parkfenntartó Kft. vezetője, Szarka Attila. Van olyan megkérdezettünk, aki szerint a háttérben maradó és a cégpapírokban ritkábban előbukkanó Zámbó Zsolt a piacot hozza, a kerületi önkormányzatokat, és ehhez ápolja a politikai kapcsolatokat. Ezek a cégek ugyanis az önkormányzati piacon tarolnak, más, piaci cégek nagyberuházásain nem találkozunk a nevükkel.
Politikus megkérdezettjeink mind Zámbó nevét említették, illetve hozzá kapcsolódó politikusokét, Újbudán például Hintsch György szocialista alpolgármestert, akit a volt budapesti MSZP-elnök, most pártigazgató Molnár Zsolt köréhez sorolnak. Ő – ahogy egy korábbi cikkünkben írtuk – a XI. kerületi Fidesz egyik politikai vállalkozó képviselőjével, Junghausz Rajmunddal is jó kapcsolatokat ápol. Kerületi forrásunk a parkolási biznisz újbudai menedzselése kapcsán is Hintsch nevét említi.
„Ha valaki megnyer egy ilyen hosszú távú beruházást, azzal megalapozza, hogy a következőt is megnyerje, és beépüljön. Vannak olyan üzletágak, amiből akkor is nehezen száll ki egy önkormányzat, ha nem tételezünk fel semmilyen bűnös összefonódást – mondja közbeszerzési szakértő forrásunk. – Velük épül fel a számlázási rendszer, kialakul az adminisztratív kapcsolat, és mindenkinek bizalma lesz bennük: hiszen őket már ismerjük.”
Bár az önkormányzati szférában egymilliárd forint nem juthat el A-ból B-be pusztán szakmai/gazdasági alapon, a politika tudta nélkül – mondta egyik előző cikkünk forrása –, de még ha feltételezzük is, hogy a pályázat kiírójának oldalán ügyködő politikusok nem a gazdasági jövőjüket (és pártjukat) építik, „ennek az együttműködésnek vagy a közbeszerzés kijátszásának vannak előnyei is” – mondja egy másik forrásunk.
A kerület is jobban tud működni egy beszállítóval, egyszerűbbek a napi szintű feladatok, rugalmasabb a működés. „Lehet, hogy lényegesen drágábbá és gyengébb minőségűvé tenné, ha csak pénzügyi alapon döntenének. Nem tudom, milyen a jó konstrukció” – mondja egy iparági forrás.
Általában – a terület méretétől függően – évi négy-ötszázmilliótól 1,2 milliárd forintig terjed a kerületi zöldterület-fenntartás évente. Újabban néhány önkormányzat az útfenntartást is hozzácsapja a parkfenntartáshoz a tenderkiírásokban. Ilyenkor az azokon rendszeres nyertes Penta Kft.-vel konzorciumban indulnak és nyernek a zöldterületesek: például a XII. kerületben, ahol a Pannon Park és a Penta 2021-ben három évre nyerte el a munkákat bruttó 3,8, nettó hárommilliárdért.
Újbudán, a Parkfenntartó és a Pannon Park a Vianova 87 Közmű- és Útépítő Kft.-vel állt konzorciumba, és nyert 5, 8 milliárd forintot négy évre.
Hogy állnak pénzügyileg ezek a cégek?
„Nem gondolom, hogy ezeknél a kerületi közbeszerzéseknél kétszeres-háromszoros árak vannak. A mi ágazatunknak viszonylag alacsony a jövedelmezősége, leszámítva az elmúlt négy-öt évet, mert akkor kialakult a hiánygazdálkodás is, nagyon sok projekt volt – mondja egy forrásunk. Szerinte versenypiaci körülmények között a zöldfelület-gazdálkodásban alacsonyabb a jövedelmezőség és a bérek szintje más ágazatokénál. – Ha kivesszük a 2017 utáni, erősen konjunktúrás időszakot, az ágazat jövedelmezősége bőven tíz százalék alatt volt, de ezé a csoporté mindig fölötte. Tehát ott van egy extra ár.”
„Csak legendákat hallunk, és nemcsak velük kapcsolatban, hanem más területen is: azt, hogy az elmúlt 10-12 évben jelentősen megemelkedett a korrupciós felár” – teszi hozzá.
Nézzük meg, milyen számokat mutatnak a notórius tendergyőztes kertészeti cégek nyilvános kimutatásai.
A Harmat Kert Kft. 2021-ig hat-hétszázmilliós árbevétele 2022-ben közel 1,7 milliárdra nőtt. Adózott eredménye ekkor 170 millió volt.
A szintén a nyertesek között szereplő Zöld Korona Garden Kft. csak három-négyszázmilliós éves árbevételt szokott elérni. A Zámbó/Szarka-birodalomba tartozó, felszámolás alatt álló Palota-Kert Kft. egyik tulajdonosa volt a Zöld Line Kft., amelynek székhely-, valamint ügyvezetői és tulajdonosi kapcsolódásai is vannak a Zöld Korona Kft.-vel.
A Magyar Kőris Kft. százszázalékos tulajdonosa Szarvas Gábor Imre. Ő a DeerGarden Kertészeti és Szolgáltató Betéti Társaság beltagja volt, amely bt. alakult át DeerGarden Kft.-vé, a nyerő négyes egyik tagjává. 2011-ben lett a bt. beltagja Bubla Szabolcs, akkor került át a cég székhelye az Anna utcai központba.
A bt. 2012-ig létezett, Szarvas azóta viszi a Magyar Kőrist.
Az Opten szerint 2022-re a Magyar Kőris értékesítésből származó árbevétele megháromszorozódott az előtte lévő négy év bármelyikéhez képest: közel 2 milliárd 700 ezer forint lett. Adózott eredménye pár tízmillióról 237 millióra nőtt.
A Szurdokvölgy Kft. Zuglóban tagja a nyertes konzorciumnak már egy évtizede. A 2018-as kilencszázmillióról 2022-re 1,36 milliárdra nőtt árbevétele, profitja is majdnem megháromszorozódott: 335 millióra.
És ott vagyunk a korábbi cikksorozatunkban nyerő négyesként megnevezett vállalkozásoknál.
A DeerGarden Kft. nettó árbevétele a 2018-as 1,8 milliárdról 2022-re négymilliárdra nőtt. Adózott eredménye megnégyszereződött: 453 millióra.
A 17 embert foglalkoztató Pannon Park Forest Parkfenntartó és Parképítő Kft. árbevétele négymilliárd forint volt 2018-ban, 2022-ben már 6,3. Adózott eredménye 418-ról 532 millióra nőtt, a tagok 510 millió forint osztalékot vettek föl. Egyébként általában két–ötszázmillió forint közötti osztalékot vesznek ki évente a cégből a tagok.
A Zöfe Zöldterület-fenntartó és Fejlesztő Kft. árbevétele 2018-ban kétmilliárd forint, 2022-ben 3,7 volt. A nyereség 376 millióról 261-re csökkent.
A Parkfenntartó Kertészeti és Szolgáltató Kft. árbevétele 3,6-ról majdnem ötmilliárdra nőtt, adózott nyeresége 402 millióról 489-re. Összehasonlításképpen: Mészáros Lőrinc két építőipari cégének (Mészáros és Mészáros, valamint R-Kord) 2022-ben 74, illetve hatvanmilliárd volt az árbevétele.
Vannak tehát látható cégjogi kapcsolódások a bemutatott cégek között, de egyik forrásunk szerint hálózatként működésük alapja inkább a megegyezés és az, hogy az önálló entitásként létező kisebb cégek a nagyok állandó alvállalkozói (és néha ők is nyernek tendereket). „A cégcsoport folyamatosan ad nekik munkát, tulajdonképpen ez évtizedek óta egy alvállalkozói hálózat.”
Politikai preferenciájuk nem látszik, mind bal-, mind jobboldali vezetésű kerületekben be vannak ágyazva. Egyik forrásunk szerint jellemzően inkább régi szocialista kapcsolatokkal rendelkeztek a kilencvenes években, amikor az önkormányzatok nagy része baloldali volt, de aztán sikeresen építettek ki kapcsolatot a másik oldalon is.
Minden megkérdezettünk hangsúlyozza, hogy jó szolgáltatást nyújtanak. „Ez is a feltétele annak, ha valaki ilyen sokáig be van ágyazódva és ilyen pozíciót el tud érni. Ügyeltek arra, hogy ne lehessen belekötni a szakmai munkájukba, hogy ne kerüljenek ki a fénybe. Persze megfelelő anyagiakkal ez nem is nehéz.”
Közbeszerzési szakértő forrásunk szerint az is erősíti az ilyen monopolhelyzeteket, hogy közben ki tudják építeni a teljes struktúrát gépekkel, elszámolórendszerrel. „Ilyenből egy önkormányzat egyébként sem könnyen tud kilépni. Az csak akkor lehetséges, ha szisztematikusan, évekig dolgoznak rajta, hogy kisebb, más szereplőket is behúzzanak. De a megrendelők érthetően kényelmesek: rájuk bízzuk, ők már régóta csinálják, aztán el van kapálva az egész.”
Már ha a kényelmesség mögött nem tételezünk fel egyéb motivációt.
