Nem csak az ellenzéki politikusok a célpontjai annak a leszámolásnak, amelyet Putyin orosz elnök kormánya indított az elmúlt években. Áldozatul esnek a független hangok, valamint azok is, akik nem felelnek meg az állam által az országra kényszerített „hagyományos értékeknek”.
A Szovjetunió összeomlása után Oroszországban virágzó szabad sajtó mostanra nagyrészt az állami irányítás alatt álló médiára vagy külföldről működő független újságírókra korlátozódott, csak kevés kritikus szerkesztőség működik az országban. Neves jogvédő csoportokat helyeztek törvényen kívül vagy soroltak a külföldi ügynökök közé. A másként gondolkodókat képviselő ügyvédek ellen eljárás indult. Az LMBTQ- aktivistákat szélsőségesnek titulálták.
Vessünk egy pillantást azokra, akiket Putyin 24 éves – és a mostani elnökválasztás után valószínűleg újabb hat évvel meghosszabbodó – kormányzása alatt támadás ért.
Független média
A független híroldalakat az ukrajnai háború első heteitől nagyrészt elérhetetlenné tették Oroszországban. Sokan külföldre költöztették a hírszerkesztőségüket, és onnét folytatják a működésüket, Oroszországban virtuális magánhálózatokon vagy VPN-eken keresztül érhetők el. Nehéz lett Oroszországon belül riportot készíteni vagy pénzt szerezni orosz hirdetőktől.
Az orosz hatóságok 2021 óta több tucat szerkesztőséget és egyéni újságírót is külföldi ügynöknek minősítettek – ez a megnevezés további kormányzati ellenőrzést jelent, és erősen pejoratív, célja a lejáratás. Egyeseket nemkívánatos szervezetként be is tiltottak egy 2015-ös törvény értelmében, amely bűncselekménynek minősíti a kapcsolatot az ilyen szervezetekkel.
Újságírókat tartóztattak le és börtönöztek be különféle vádak alapján.
„Az orosz hatóságok úgy döntöttek 2022. február 24-e után, hogy teljesen megsemmisítik a civil társadalom intézményeit és a független újságírást” – mondta Ivan Kolpakov, a legnépszerűbb független orosz híroldal, a Meduza főszerkesztője az invázió kezdetére utalva. A Meduzát 2023 januárjában nemkívánatosnak nyilvánították.
Ehhez kapcsolódóan: „Nemkívánatos szervezetnek” minősítették a Szabad Európát Oroszországban
Úgy tűnik, most újabb korlátozások jönnek. A parlament olyan törvényt fogadott el, amely megtiltja a hirdetőknek, hogy „külföldi ügynökökkel” üzleteljenek, ami valószínűleg nemcsak a híroldalakat érinti, hanem az olyan YouTube-blogokat is, amelyek népszerű hír- és elemzési források, de hirdetésekre szorulnak.
Katerina Gordejeva újságíró először közölte, hogy az új törvény miatt felfüggeszti 1,6 millió előfizetővel rendelkező YouTube-csatornáját, de aztán meggondolta magát, miután rengetegen biztosították a támogatásukról. „Most túl egyszerű és túl könnyű lenne feladni – mondta. – Megpróbálunk megmaradni.”
Jogvédő csoportok
Az elmúlt években több tucat jogvédő csoportot, jótékonysági szervezetet és más nem kormányzati szervezetet bélyegeztek külföldi ügynöknek, és helyeztek törvényen kívül nemkívánatosként. Sokuknak be is kellett szüntetniük a működésüket.
2021 decemberében egy moszkvai bíróság elrendelte Oroszország egyik legrégibb és legjelentősebb emberi jogi szervezete, a Memorial bezárását. A Memorial nemzetközi elismerést vívott ki a Szovjetunió elnyomó politikájáról szóló tanulmányaival, néhány hónappal az ítélet után elnyerte a 2022-es Nobel-békedíjat. Újabb bénító csapásként múlt hónapban két és fél év börtönre ítélték hetvenéves társelnökét, Oleg Orlovot a háború bírálata miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Nobel-díjas szervezet vezetőjét börtönözték be Oroszországban
Ugyancsak rács mögött van egy másik prominens jogvédő csoport vezetője, Grigorij Melkonyanc, az oroszországi választásokat 2000 óta figyelő Golosz társelnöke is. Előzetes letartóztatásban tartják olyan vádak miatt, amelyekben sokan nyomásgyakorlási kísérletet látnak a csoportra az elnökválasztás előtt.
Tavalyi letartóztatása nem jelentett meglepetést – mondta a csoport másik vezetője, Sztanyiszlav Andrejcsuk az Associated Pressnek adott interjúban. A Goloszon ugyanis rendszeres volt a nyomás, amióta részletesen ismertette a 2011-es parlamenti választások során elkövetett, tömeges tiltakozásokhoz vezető jogsértéseket.
A Goloszra nehezedő nyomás hullámokban jött, időnként konstruktívan együtt tudott működni a választási hatóságokkal. Még két elnöki támogatást is elnyert.
„Olyanok vagyunk, mint egy város a magasan fekvő folyóparton – mondta Andrejcsuk. – A folyó felemészti a partot, és a part lassan visszahúzódik. (…) Egyszer csak egy sziklaormon találtuk magunkat.”
Ügyvédek
A Kreml kritikusait képviselő és politikai indíttatású ügyeken dolgozó ügyvédeken is egyre nagyobb a nyomás. Néhány híres ügyvéd elhagyta Oroszországot, attól tartva, hogy bíróság elé állítják.
Az Agora emberi jogi és jogsegélycsoportot 2023-ban nemkívánatosnak minősítették, ami törvénytelenné tette a működését, akárcsak minden kapcsolatot vele.
Három ügyvédet, akik Alekszej Navalnijt képviselték, börtönbe zártak szélsőséges szervezetben való részvétel vádjával; a néhai ellenzéki vezető munkatársai szerint valójában azért, hogy el tudják szigetelni a börtönben Navalnijt.
Ehhez kapcsolódóan: Navalnij arra buzdítja az oroszokat, hogy a szavazóhelyiségek elözönlésével tiltakozzanak
Ivan Pavlov neves emberi jogi ügyvéd azt mondta az AP-nak, hogy a nyomás több kollégáját elriasztja a politikai ügyektől. Pavlov 2021-ben hagyta el Oroszországot, miután hazaárulási vád ellen védte Ivan Szafronov egykori újságírót. Amikor Pavlov megszólalt az ügyben, a hatóságok nyomozást indítottak ellene, és eltiltották a telefon- és internethasználattól. „Egyszerűen megbénították a munkámat” – mondta.
Dmitrij Talantovot, Szafronov másik ügyvédjét 2022-ben tartóztatták le, amiért bírálta a háborút, és most bíróság előtt áll. Akár tíz év börtönt is kaphat.
Az LMBTQ-közösség
Az LMBTQ-jogok szigorítása több mint egy évtizede folyik, és gyakran kísérik Putyin bíráló szavai a nyugati országokkal szemben, mondván: megpróbálják ráerőltetni a saját értékeiket Oroszországra. 2022-ben a hatóságok olyan törvényt fogadtak el, amely megtiltja „a nem hagyományos szexuális kapcsolatok” propagandáját a felnőttek körében, gyakorlatilag betiltva az LMBTQ-jogok nyilvános támogatását.
Egy másik, 2023-ban elfogadott törvény tiltja a nemváltási eljárásokat és a születési nem megváltoztatását a hivatalos dokumentumokban és nyilvántartásokban.
Novemberben a legfelsőbb bíróság szélsőséges szervezetnek minősítette és betiltotta az LMBTQ-mozgalmat Oroszországban, ezzel gyakorlatilag törvényen kívül helyezte az LMBTQ-aktivistákat is. Röviddel ezután a hatóságok pénzbírságot kezdtek kiszabni szivárványszínű tárgyak kihelyezéséért.
Igor Kocsetkov, az emberi jogok szószólója és az orosz LMBTQ-hálózat alapítója az AP-nek azt mondta, hogy a legfelsőbb bíróság döntése sokkal inkább az ideológiáról szól, mint bármi másról.
„Eddig nem láttunk kísérletet a meleg kapcsolatok betiltására” és kriminalizálására, ahogy a Szovjetunió idején volt – mondta Kocsetkov. A mostani eljárás sokkal inkább kísérlet arra, hogy elnyomjanak „minden független véleményt, amely nem egyezik a hivatalos állami ideológiával (…) és minden olyan szervezett civil tevékenységet, amelyet a kormány nem tud ellenőrizni” – tette hozzá.
Hívők
Talán hasonló indíttatásból az orosz ortodox egyházzal szorosan szövetséges kormány fellép a kisebb vallási felekezetek és csoportok ellen, egyeseket betiltva. A hatóságok még ennél is tovább mentek a Jehova Tanúival; hívők százai ellen indítottak eljárást országszerte – gyakran egyszerűen azért, mert összegyűltek imádkozni.
A legfelsőbb bíróság 2017-ben a Jehova Tanúit szélsőséges szervezetnek nyilvánította, és büntetőjogi eljárást helyezett kilátásba a vele kapcsolatban állókkal szemben.
A Jehova Tanúi szóvivője, Jarrod Lopes elmondta, hogy azóta több mint négyszáz hívőt zártak börtönbe, 131 férfi és nő most is ott van. Jehova csaknem nyolcszáz tanúja ellen emeltek vádat, és több mint ötszázat vettek fel a szélsőségesek és terroristák jegyzékébe.
Ehhez kapcsolódóan: Több mint négyszáz politikai foglyot tartanak nyilván Oroszországban
„Számunkra ez abszurd, mert (…) hitrendszerünk része, hogy engedelmeskedjünk a hatóságoknak. Jó állampolgárok akarunk lenni. Szeretnénk segíteni a közösségünknek – mondta Lopes az AP-nek. – Nem vagyunk kormányellenesek, semlegesek vagyunk. Nem fogunk tiltakozást szervezni.”
2018-ban maga Putyin mondta, hogy „Jehova tanúi is keresztények, nem egészen értem, miért kell szigorításokat bevezetni ellenük”, és azt ígérte, hogy kivizsgálja az ügyet, de azóta a letartóztatások és a razziák száma csak nőtt.
Putyin elhatárolódott azoktól a bűnüldöző és biztonsági struktúráktól, amelyek végrehajtják az erőszakos fellépéseket – mondta Tatiana Stanovaya, a Carnegie Russia Eurasia Center vezető munkatársa.
„Van egy bizonyos doménjük, és ezen belül felhatalmazásuk, ennek megfelelően cselekszenek – mondja Stanovaya. – Putyin tudja ezt, és egyetért vele. (…) Ez így kényelmes neki.”
