Újabb orosz fegyverszállítmány érkezett Szerbiába, miközben sokan attól tartanak, hogy az ország haderejének fejlesztése a feszültségek erősödését fogja eredményezni a térségben.
„Örülök, hogy katonáink elégedettek a Kornet rakéták megvásárlásával. Ezek fontos védelmi eszközök, arra szolgálnak, hogy elrettentsenek bárkit az országunk elleni esetleges agressziótól” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök a hadsereg egyik támaszpontján, a főváros közelében.
Majd hozzátette, hogy a nemrég leszállított fegyverek a világ legjobb irányított páncéltörő rakétái közé tartoznak.
Szerbiát egyesek azzal vádolják, hogy a legfőbb szövetségesének számító Oroszországgal együtt a környező államok – Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Koszovó – destabilizálásán munkálkodik. A balkáni ország az utóbbi években erőteljes fegyverkezésbe kezdett: elsősorban Oroszországtól és Kínától szerzett be harci repülőgépeket, drónokat, légvédelmi rendszereket.
Az elmúlt néhány hónapban harminc páncélozott harckocsi és harminc páncélozott csapatszállító jármű érkezett Oroszországból Szerbiába. Belgrád emellett nemrég Pancir–Sz típusú légvédelmi rakétarendszereket, valamint támadó- és szállítóhelikoptereket vásárolt Moszkvától, illetve pilóta nélküli repülőgépeket Pekingtől.
Bár Szerbia hivatalosan európai uniós tagságra törekszik, a kormány eddig nem volt hajlandó összhangba hozni külpolitikáját a huszonhét tagú blokkal, ehelyett inkább Oroszországgal és Kínával vonta szorosabbra a szövetségét.
Mini fegyverkezési verseny
Vučić hétfőn kijelentette, hogy országa „továbbra is az európai úton halad”, ugyanakkor fenntartja baráti kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel is.
Noha számos egyéb akadálya is lenne egyelőre az EU-csatlakozásnak, ahhoz végső soron ráadásul a tagállamok egyhangú támogatására van szükség, márpedig Szerbia viszonya meglehetősen fagyos a szomszédos Horvátországgal.
Mi több, elemzők szerint egyfajta mini fegyverkezési verseny van kialakulóban a két ország között. A NATO-tag Horvátország nemrég bejelentette tizenkét darab Rafale típusú vadászrepülőgép beszerzését Franciaországtól, míg Szerbia a közelmúltban tíz darab használt MiG–29-es gépet vásárolt Oroszországtól és Belarusztól.
