Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Félévente megszavaztatnák a veszélyhelyzet meghosszabbítását a parlamenttel


Áder János akkori köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén 2022. május 2-án
Áder János akkori köztársasági elnök az Országgyűlés alakuló ülésén 2022. május 2-án

A Fidesz 180 naponta megszavaztatná a parlamentet a veszélyhelyzet meghosszabbításáról egy új módosító javaslat szerint. Ezután nem lehet azt mondani majd, hogy nincs semmilyen időbeli korlátja a veszélyhelyzeti kormányzásuknak, miközben a kétharmados Fidesz-kormánynak ez semmilyen valódi időbeli korlátot nem fog jelenteni.

„Áttekintve az európai országok különleges jogrendi szabályozását, megállapítást nyert, hogy több ország is időbeli korlátot állapít meg a veszélyhelyzet, illetve az annak megfeleltethető különleges jogrendi kategóriának az elrendelése és a meghosszabbítása tekintetében is” – áll annak a módosító javaslatnak az indoklásában, amelyet kedden nyújtott be a fideszes Kocsis Máté, a Telex pedig észrevette. A kormánypárti javaslat fő célja ezért, hogy bevezessen egy időbeli korlátot a veszélyhelyzeti kormányzáshoz.

Így 180 naponta a parlamenttel hosszabbíttatnák meg a veszélyhelyzeti időszakot. Ezt pedig a kétharmados többségben lévő kormánypárt akárhányszor meg is teheti. Így

a változtatás semmilyen új, érdemi kontrollt nem hoz be

a veszélyhelyzet meghosszabbítása kapcsán. Korábban többször érte kritika a kormányt az ügyben, hogy nincs sem érdemi időbeli, sem tartalmi korlátja a veszélyhelyzeti szabályozásnak.

Rákapott a kormány a különleges jogkörökre

A koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet május 31-én megszűnt, a kormány közvetlenül előtte bejelentette, hogy a szerintük szükség lesz újabbra, ezúttal az Ukrajnában nyolcadik éve tartó háború miatt. Ennek érdekében pedig az alkotmányt, hivatalos nevén az Alaptörvényt is újra módosították.

Az akkori módosítás értelmében a kormány veszélyhelyzetet hirdethet egy szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is. A fogalmakat máig nem határozták meg pontosan, nincsenek egyértelmű tartalmi korlátai ennek a különleges szabálynak.

Így hiába volt szinte teljhatalma a kétharmados kormánynak, a veszélyhelyzettel további jogköröket kapott, lényegében teljesen kiiktathatják a parlamentet, és

a veszélyhelyzet alatt egyfajta alkotmányos diktatúrával kormányozhatnak.

Átlagos időszakban elfogadhatatlan lenne, hogy a kormány lényegében pusztán rendeletekkel kormányozzon, amelyekkel egyes létező törvényeket is felülírhat. Számos állampolgári jogot is korlátozhatnak, például lefoglalhatnak magántulajdont, megtilthatják a tüntetéseket vagy a népszavazásokat.

A TASZ szerint külön problémát jelent, hogy a különleges jogrendet a kormány már a járvány alatt is számos esetben a saját hatalmi céljainak elérésére használta.

Ez a szabályozás pedig azért is szokatlan, mert a rendszerváltás óta eltelt idő nagyjából felében nagyon komoly fegyveres konfliktusok zajlottak a szomszédos országokban. Mégsem kért egyetlen kormány se rendkívüli hatalmat erre hivatkozva. Erről alább olvashat bővebben.

Hivatalosan egyébként most sincs háború Ukrajnában, az orosz hadsereg hadüzenet nélkül próbálta meg lerohanni az országot 2022. február 24-én. Komoly harcok pedig a 2014-es orosz támadás óta folynak Ukrajnában. Az pedig önmagában is bizonytalan, hogy mi számít háborúnak vagy „fennálló fegyveres konfliktusnak”, nincs erre egyértelmű jogi megoldás.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG