Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az örmények kapnak még pár napot kivonulni Hegyi-Karabahból


Cherektar faluban ég egy a ház, a menekülő örmények sokszor maguk gyújtják fel az épületeiket. Cherektar falu is Azerbajdzsánhoz fog tartozni ezentúl, a kép 2020 november 14-én készült.

A november 10-én megkötött békeszerződés következtében megkezdődött az örmény csapatok kivonulása Hegyi-Karabahból. Ennek határidejét az egyik körzetben meghosszabbították. Örményországban közben nem csitulnak az indulatok.  

Azerbajdzsán beleegyezett abba, hogy meghosszabbítsa Örményország kivonulásának határidejét az egyik körzetből, írja a Szabad Európa központi szerkesztősége.

A hat hétig tartó, hegyi-karabahi szakadár régió miatt vívott háborút Örményország katonailag lényegében elvesztette, a november 10-én megkötött béke részeként több régiót át kell adniuk a győztes azerieknek.

„Azerbajdzsán beleegyezett, hogy november 25-ig meghosszabbítsa az örmény fegyveres erők és az illegális örmény telepesek Kalbacarból való kivonulásának határidejét."

- mondta Hikmat Hadzsijev, Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök tanácsadója november 15-én, egy Bakuban tartott sajtótájékoztatón.

Szerinte Alijev elnök „humanitárius okokból” egyezett bele, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök közvetítését követően jóváhagyja az örmények hosszabbítási kérelmét.

Örményországnak november 15-én kellett volna befejeznie a kivonulást Kalbacarból (az örmény nevén Karvachar).

Hadzsijev szerint az örmény kivonulás a többi körzetben menetrendszerint történik majd: az Agdami körzetben november 20-ig, a Lacsin körzetből pedig december 1-jéig vonulnak majd ki a csapatok.

Az örmények által most hátrahagyott házakban régen azeriek éltek

Az azeri körzetnek számító Kalbacar évtizedek óta a helyi örmények irányítása alá tartozott. A békeszerződés november 10-i aláírása óta az itt élő lakosok folyamatosan hagyják el otthonaikat.

Egyesek indulás előtt felgyújtották házaikat - jelentette a Szabad Európa örmény szerkesztősége.

Kalbacar/Karvachar környékén ég egy ház 2020. november 14-én.
Kalbacar/Karvachar környékén ég egy ház 2020. november 14-én.

A most hátra hagyott lakóházak nagy többsége egykor azeriek tulajdona volt, hiszen Kalbacarban javarészt azeriek éltek egészen a kilencvenes évek háborújáig, amikor is a Szovjetunió felbomlását követően az örmények kiűzték onnan őket.

Megóvják a keresztény szentélyeket

Örmények sokasága özönlött a Dadivank kolostorba, hogy utoljára meglátogathassák mielőtt végleg átengedik a területet Azerbajdzsánnak.

A kolostor környékére november 14-én orosz békefenntartókat helyeztek ki.

Egyházi dolgozó ment éppen egy zászlót az ősi Dadivank kolostorból, 2020. november 13-án. A kolostort és környékét is át kell ádni Azerbajdzsánnak.
Egyházi dolgozó ment éppen egy zászlót az ősi Dadivank kolostorból, 2020. november 13-án. A kolostort és környékét is át kell ádni Azerbajdzsánnak.

A Kreml közölte, hogy Putyin november 14-én azt kérte Alijevtől, hogy védje meg a keresztény szentélyeket Hegyi-Karabah azon részein, amelyek Azerbajdzsán ellenőrzése alá kerülnek. Azerbajdzsán egyébként többségi muszlim ország.

Alijev megígérte, hogy megvédi a keresztény szentélyeket - áll az elnök sajtószolgálatának közleményében.

Kétezer orosz békefenntartót vetnek be

Az Oroszország által közvetített békemegállapodás kulcsfontosságú része, hogy az örmények visszaadják Kalbacart két másik körzettel együtt az azeriek számára az elkövetkező két és fél hét során.

Kalbacarhoz hasonlóan a két másik körzetet is örmény szeparatisták irányították az 1994-ben véget ért háború óta.

A harcok során mindkét oldalon majd ötezer katona és polgári személy vesztette életét. A november 10-én bejelentett békemegállapodást azonban sok örmény elutasította. A megállapodás szerint ugyanis Azerbajdzsán jelentős területeket tarthat meg Hegyi-Karabahból, a harcok során elfoglalt környező területek mellett.

A megállapodás értelmében kétezer orosz békefenntartót küldenek a régióba. A fegyverszünet bejelentése óta már több százan meg is érkeztek.

Az orosz védelmi minisztérium pedig november 15-én közölte, hogy a tűzszünet ellenőrzésére érdekében 25 „megfigyelő állomást" állítottak fel a Lacsin-folyosó nevű hegyi hágónál, - amely Hegyi-Karabahhot köti össze Örményországgal-, illetve két másik területen is.

Még nem tudni, hányan vesztették életüket

Az orosz csapatok érkezését követően a két fél november 14-én katonák holttesteit cserélte ki, ismeretlen számban.

Az örmény egészségügyi minisztérium november 14-én közölte, hogy a szeptember végén kitört háború során legalább 2300 örmény és hegyi-karabahi örmény katona halt meg.

A minisztérium szóvivője Alina Nikoghoszián elmondta, hogy ez a szám nem tartalmazza azoknak a katonáknak a számát, akiknek holtteste az Azerbajdzsán által ellenőrzött területeken maradt. "A teljes szám még nem ismert." – mondta a szóvivő.

Az azeri hatóságok még nem hozták nyilvánosságra a katonai áldozatok számát.

Ünneplés Azerbajdzsánban, kormányellenes tüntetések Örményországban

A békemegállapodás bejelentése után Azerbajdzsánban ünnepeltek, míg Örményországban kormányellenes tüntetéseket szerveztek.

Felvonuló tömegek Bakuban: győzelmet ünnepeltek
please wait

No media source currently available

0:00 0:00:49 0:00

Jerevánban november 10-én kora reggel dühös tüntetők rohamozták meg a kormányépületeket és a parlamentet.

Az ellenzéki Haza párt vezetőjét, Arthur Vanecjánt november 14-én letartóztatták, majd másnap a „kormány megdöntése” és egy „közszereplő meggyilkolásának eltervezése” címén vádat emeltek ellene. Egy nappal később viszont már szabadon is engedték.

Videón, ahogy tüntetők törnek be az örmény parlamentbe
please wait

No media source currently available

0:00 0:00:37 0:00

A vádirat azután született, hogy a Nemzetbiztonsági Szolgálat (NSS) november 14-én közölte: megakadályoztak egy merényletet Nikol Pasinján miniszterelnök ellen. Arthur Vanecján korábban az NSS élén állt. Két másik ellenzéki vezető hozzá hasonló vádakkal néz szembe.

A három vádlott ügyvédjei elutasították a vádakat, amelyeket politikai indíttatásúaknak minősítettek.

A Haza párt 17 másik ellenzéki csoporttal együtt tüntetéseket szervezett Pasinján kormánya ellen, amelyek során követelték a miniszterelnök lemondását. Ezek az ellenzéki csoportok azzal vádolják a miniszterlnököt, hogy kapitulált Azerbajdzsán előtt és árulást követett el.

Készült az AFP, a dpa, a Reuters, az Interfax és a TASS tudósításai alapján.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. 2018/19-es akadémiai évben az arizonai állami egyetem Fulbright-Humphrey ösztöndíjasa volt.

XS
SM
MD
LG