Csak a koronavírussal kapcsolatban közel félezer orosz álhírt regisztrált az EU speciális divíziója. Most az Európai Bizottság egy olyan tervvel állt elő, amely több teret adna az ilyen akciók szankcionálásának. A közösségi oldalakat is jobban számonkérnék.
Az Európai Bizottság egy új tervezettel állt elő, ami lehetővé tenné, hogy szankciókat vessenek ki azokra a szereplőkre, akik hamis információkat terjesztenek. Az EB az online felületeket is szigorúbb felügyelet alá venné.
Az Európai Demokrácia Akcióterv névre keresztelt tervezet, amelyet december 2-án mutatnak be, és amelybe lapunknak lehetősége volt betekinteni, azzal a céllal íródott, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson az uniónak az idegen befolyásolási kísérletek ellen. Ez az első alkalom, hogy az Európai Bizottság szisztematikusan is fellépne uniós szinten az álhírek terjesztése ellen.
Kína és Oroszország a két fő ludas
Az akcióterv kitér arra, hogy az Európai Unió meggyengítésében érdekelt hatalmak „fegyverként” tudják használni az álinformációkat. A tervezet szövege szerint egyes külső országok – főleg Kína és Oroszország – befolyásolási kampányokat folytattak és álhíreket terjesztettek a koronavírussal kapcsolatban az Európai Unióban és a környező országokban, de szerte a világban is, hogy aláássák a demokratikus párbeszédet, szélesítsék a megosztottságot, és hogy javítsák a saját megítélésüket.
Az Európai Külügyi Szolgálat (EEAS) speciális divíziója, az East StratCom Task Force, amely az orosz álhírek monitorozását végzi, 500 Moszkva-párti álhírt azonosított az idén a koronavírussal kapcsolatban. A szervezet 2015-ös megalakulása óta több mint 10 ezer oroszbarát álhírt fedezett fel.
A közösségi oldalak sem ússzák meg
Az Európai Bizottság azt is lehetővé tenné, hogy sokkal szigorúbban ellenőrizzék, a különböző online felületek milyen szerepet játszanak az álhírek terjesztésében. Ez főleg a közösségi platformokat jelenti, amelyek a felhasználók személyes adatait használva választják ki, hogy milyen tartalmat jelenítenek meg, a folyamat mögött működő algoritmusok azonban sokszor teljesen nélkülözik a transzparenciát.
Bár 2018-ban már született egy önkéntes megállapodás az Európai Bizottság és a technológiai cégek (köztük a Facebook, Google és Twitter) között, hogy azok rendszeresen beszámolnak róla, milyen lépéseket tettek például a hamis fiókok vagy a robotok ellen, az EB nem elégedett az eredményekkel. A Bizottság azt szeretné, hogy világos követelmények legyenek és azokat következetesen ellenőrizzék is.
Önkéntes együttműködés helyett ellenőrzés jöhet
A Digitális Szolgáltatások Törvény, amely még az idén a Bizottság elé fog kerülni, egy olyan jogi keretrendszert alakítana ki, amely segítene, hogy számon lehessen kérni a közösségi oldalakon a moderáció menetét vagy az algoritmusaik működését. A nagy közösségi oldalaknak a törvény értelmében kockázatelemzést kell majd készíteniük arról, hogy milyen fenyegetést hordoz magában a rendszerük az olyan területeken mint a közegészségügy vagy az emberi jogok.
Az új törvény kicsit szigorítana, és az önkéntes együttműködés helyett már felügyelőszervként lépne fel a technológiai cégekkel szemben.
Érdekesnek találta cikkünket? Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
