Kibertámadások, dezinformáció, európai pozíciószerzés – a NATO jövőjét elemző „NATO 2030 – Egységben egy új korszakért” címet viselő tanulmány egyebek mellett ezekben látja a Kína jelentette fenyegetést.
Kína erősödő szerepét jelzi, hogy az ország külön fejezetet kapott a jelentésben. Eszerint a távol-keleti ország „többé nem az a jóindulatú kereskedelmi partner, amit a Nyugat remélt. Évszázadunk feltörekvő hatalma... a teljes spektrumot lefedő, rendszerszintű rivális és a NATO-nak alkalmazkodnia kell a helyzethez.”
Az anyag szerint bár Kína nem jelent olyan, azonnali katonai fenyegetést, mint Oroszország, katonai hatókörzete kezdi elérni az Atlanti-térséget, a Földközi-tengert és az Északi Sarkkört. Mindeközben mélyíti katonai együttműködését Oroszországgal, nagy hatótávolságú rakétákat és repülőgépeket, valamint repülőgép-hordozó hajókat és atomcsapásra képes tengeralattjárókat fejleszt.
A szövetségesek egyre jobban érzik a kínai befolyást minden területen – jegyzik meg a szerzők, megemlítve a kínai kereskedelmi és technológiai kezdeményezéseket, - az Új Selyemutat, a Sarkvidéki Selyemutat és a Kiber Selyemutat - amelyekkel Peking gyorsan pozíciókat szerzett Európában.
Kibertámadások és dezinformáció
Több szövetséges is „kínai szereplőknek” tulajdonít kibertámadásokat és a védelemre kiható szellemi tulajdon eltulajdonítását, valamint dezinformációs kampányokat is. Megemlítik, hogy Kína 2030-ra világvezető szerepben akarja látni magát a mesterséges intelligencia terén és 2049-re a világ vezető technológiai szuperhatalma akar lenni.
A NATO-nak erre a kihívásra részben a Kínával szembeni technológiai előny fenntartásával, számítógépes hálózatai és infrastruktúrája védelmével kell reagálnia. Emellett ugyancsak fent kell tartania egységes politikai kiállását és a Kínával kapcsolatos megbeszélések platformjának kell maradnia.
Meg kell továbbá védenie a szövetségesek értékrendjét és a szabályokon alapuló világrendet. Emellett – amikor érdekeit szolgálja – a NATO-nak nyitottnak kell lennie a Kínával való párbeszédre.
Pozitív hatással lesz Kína a világra?
Technológia, klímaváltozás és a nők védelme
A NATO számára a technológiai előny fenntartása a potenciális fenyegetések elrettentésének, az ellenük való védelemnek az alapja. „Nem szabad megengedni, hogy államok, nem állami szereplők és terroristák belülről fenyegethessék társadalmainkat” – írják a szerzők.
Ezért alapvető fontosságú a Big Data, a mesterséges intelligencia, az autonóm képességek, a felhőtechnológiák, a hiperszonikus és új rakétatechnológiák valamint kvantum és biotechnológiák terén fenntartani az előnyt.
A jelentésben szóba kerül a Föld sok lakója által vészhelyzetként látott éghajlatváltozás, bár a katonai szövetség ebben a témában nem sokat ajánl. Szóba kerül az üvegházi gázok emissziójának visszafogása, a zöld technológiákba történő beruházások és a NATO-akciók esetén a környezetre gyakorolt hatások minimálisra csökkentése.
„Az emberi biztonság, nők, béke és biztonság” fejezetben említik annak fontosságát, hogy háborús konfliktusok idején óvják a polgári lakosságot. Novemberben a Szövetség számára is kellemetlen jelentést publikált a Save the Children nevű jótékonysági szervezet Afganisztánról (ahol korábban NATO harcoló, most kiképző alakulatok állomásoznak). A jelentés szerint 2005-2019. között naponta átlagban öt afgán gyerek lett az ottani konfliktus áldozata.
A Szövetség szakértői anyaga szerint „az afganisztáni akció tapasztalataira építve be kell emelni a NATO-műveletek során az emberi dimenziót a biztonság” fogalmába. A szerzők megemlítik, hogy a szövetség az utóbbi pár évben már napirendjére tűzte az emberi biztonság kérdését, amely kiterjed az embercsempészet elleni harcra és a konfliktusok-hoz kötődő szexuális erőszakra is.
Alapvető feladat a terror elleni harc, de a pandémia is szóba került
A szövetségnek ki kell dolgoznia, milyen szerepet játszhat a terrorfenyegetés ellen harcban és ezt alapvető feladatává kell tennie.
A szerzők kitérnek az energiabiztonság kérdésére is és megjegyzik, hogy az kulcsfontosságú a hibrid hadviselés elleni ellenállóképesség fenntartásában. Ugyanakkor ebben a részben nem említik név szerint Oroszországot – amely több NATO-tagállamot is földgázzal lát el és amelyet a múltban azzal vádoltak, hogy az energiaszállítás felfüggesztésével politikai nyomást tud kifejteni a tagállamokra.
A járványok kapcsán az anyag úgy fogalmaz, nem szükséges, hogy a NATO alapfeladatai közé emelje az azokra adandó választ. Ugyanakkor a jelenlegi pandémia is lökést adott a geopolitikai vetélkedésnek, ráirányította a figyelmet az ellátási láncok sebezhetőségére, növelte a bizonytalanságot és ebből a szempontból kihat a NATO-országok biztonságára.
A NATO-nak rendszeres gyakorlatokat kell tartania, amelyek során – nemzeti szinten és együttesen - begyakorolják az ember által előidézett és természeti katasztrófákra adott reagálást.
A közel hatvanoldalas tanulmányt akkor adták ki, amikor az Európában csökkenő amerikai szerepvállalásra válaszul az Európai Unió megkezdte saját „Stratégiai Iránytű” nevű katonai doktrínája kidolgozását. Ennek 2022-re kell elkészülnie – emlékeztet az Euraktív.
Ezzel párhuzamosan Európában vita folyik arról, hogy az uniós tagállamok megerősítsék-e az Egyesült Államoktól független katonai kapacitásukat.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
