Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Fogynak a szabadlábon lévő tüntetők, gondban a belarusz ellenzék


Daria Csultszova és Katsziarina Andrejeva minszki bírósági tárgyalásukon, 2021. február. 9-én. A két újságíró három év börtönt is kaphat, amiért egy nem engedélyezett tüntetésről tudósítottak.
Daria Csultszova és Katsziarina Andrejeva minszki bírósági tárgyalásukon, 2021. február. 9-én. A két újságíró három év börtönt is kaphat, amiért egy nem engedélyezett tüntetésről tudósítottak.

Egy januári felmérés alapján a többség nincs egyértelműen a tüntetők pártján Belaruszban, még úgy se, hogy az elsöprő többség Aljakszandr Lukasenka távozását szeretné. Rengeteg ember került börtönbe vagy menekült külföldre, nehéz helyzetben van az elcsalt választások miatt lassan fél éve tiltakozók csoportja.

Aljakszandr Lukasenka csütörtökön és pénteken szovjet mintájú „Összbelarusz Népi Közgyűlést” tartott, mintegy 2700 delegált támogatója előtt.

Itt meglehetősen harcias hangnemet ütött meg, szerinte az idegen hatalmak megsértették az ország szuverenitását, beavatkozva lázadást próbáltak kirobbantani. A Lukasenka távozásáért lassan fél éve békésen tüntető tömegek ellen szerinte "sikerült megtartani a hazát".

Kezdenek elfogyni a tüntetők

Pavel Latuska, korábbi belarusz karrierdiplomata szeptemberben állt át az ellenzékhez. A politikus először is azt kell leszögezni, hogy Lukasenka ezen rendezvénye alkotmányellenesnek számít az országban, írja a Szabad Európa központi szerkesztősége.

Arról is beszélt a Szabad Európa által működtetett orosz Current Time tévének, hogy miért tüntetnek mostanában egyre kevesebben a belarusz utcákon.

Szerinte ebben szerepe van a járványnak, a brutális állami fellépésnek vagy épp annak is, hogy sokan egyszerűen elmenekülhettek.

"Először is nehéz elképzelni, hogy ilyen nagyszabású, több százezres, akár milliós tüntetések folytatódjanak egy országban, ahogy ez volt a helyzet itt augusztusban, szeptemberben és még októberben is."

Emellett szerinte nem árt tudatosítani azt se, hogy négy hónap alatt több mint 32 ezer zártak el a belarusz hatóságok. Azt pedig senki sem tudja, hogy hány embert rúgtak ki vagy kényszerítettek az országból való menekülésre.

"Ukrajna adott adatokat arról, hogy mintegy 75 ezer belarusz menekült Ukrajnába. Hányan mentek Oroszországba, Lengyelországba, Litvániába, Lettországba? Ezrekről van szó"

- mondta Pavel Latuska.

Az ellenzék egyébként azt tervezi, hogy március 25-én, az ország 1918-as, rövid életű függetlenségének kikiáltásának évfordulóján tartanak újabb nagy tömegrendezvényeket.

Némileg lefulladt az ellenzék is

Ryhor Astapenia, londoni Chatham House szakértője szerint az ellenzék is gondban van, három fő ok miatt:

  • A korábbi irányító elit egységes, és Lukasenkához hű maradt.
  • A demokratikus erők nem tudták a társadalom minden szegmensét megmozdítani
  • A nemzetközi szereplők sem segítenek a segítségükre, elfogadják mostani a status quot.

A második pontot egy januári, nagy mintás, a városi lakosságot illetően reprezentatív felméréssel támasztott alá. Eszerint a városiaknak csak 37 százaléka támogatja teljesen a tüntetőket és azok vezetőit.

Lukasenkát viszont csak a válaszadók 20-25 százaléka támogatja vagy tartja jó vezetőnek. A brutális rendőri fellépést is csak nagyjából válaszolók ötöde tartotta megfelelőnek.

A többiek hiába szeretnék Lukasenka leváltását, úgy érzik, hogy a tüntetők nem az ő érdekeiket képviselik, és nem is kockáztatták meg a tüntetéseken való részvételt.

A bérek, a járvány vagy az oktatás sokkal fontosabb kérdés számukra, mint a demokrácia vagy és bármilyen ideológiai harc Lukasenka rezsimje ellen. Ryhor Astapenia szerint némelyek már azon is gondolkoznak, hogy Lukasenka legalább egy olyan típusú "rossz", amit legalább ismernek már. Az elemzés szerint stratégiai hiba az ellenzék részéről, hogy ezt a csoportot nem tudják megszólítani.

Szvjatlana Cihanouszkaja szabadlábon lévő, de Litvániából dolgozó ellenzéki jelölt egyébként nincs is a három legnépszerűbb helyi politikus között. Lényegesen többen tartják alkalmasabbnak a börtönben ülő Viktor Babarikát. Vagy épp a válaszolók többsége szerint Aljakszandr Lukasenka még több mint két évig hatalomban marad.

Ryhor Astapenia szerint a külföldi szereplők pedig azért nem avatkoznak be érdemben – például a Lukasenka elleni keményebb szankciókkal –mert nem akarják Lukasenkát még inkább Putyin karjaiba lökni.

Arzenij Szivickij a minszki Center for Strategic and Foreign Policy Studies igazgatója szerint Lukasenka külföldi és belföldi legitimitása helyrehozhatatlan károkat szenvedett.

Hozzátette azt is, hogy a Belaruszt 1994 óta vezető, 66 éves politikus régóta a kelet és a nyugat közt ingadozik, de a politikai túlélése soha nem függött annyira Putyin segítségétől, mint mostanában.

A belarusz gazdaság eleve nagyon erősen össze van nőve az orosszal, és a mélyebb integrációnak eddig maga Lukasenka állt ellen. De ha hamarosan nem kap Lukasenka egy új gazdasági mentőcsomagot Putyintól, akkor elkerülhetetlen lesz a válság Szivickij szerint. Az pedig a tiltakozások új hullámát indíthatja be.

Vlagyimir Putyin már korábban felajánlott Lukasenkának egy 1,5 milliárd dolláros gyors hitelkonstrukciót. Valamint katonai segítséget is, az orosz különleges rendőri erőket is beleértve.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG