Megy a politikai adok-kapok a Fudan budapesti campusának terve miatt. A sanghaji egyetem ugyan a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt áll, azonban egy többször is ott járt magyar kutató szerint az oktatók többsége liberális és ellenzéki, ezért is szigorított a kommunista rezsim a chartáján.
Újabb frontot nyitott a kormányzat a választások előtt azzal, hogy nemrég bejelentette: a Diákváros helyén inkább a kínai Fudan egyetemet építené meg. Az ellenzéki közfelháborodás után felpörögtek az események. Fürjes Balázs államtitkár néhány napja még megosztotta volna a területet a Diákváros és a Fudan között.
Karácsony Gergely főpolgármester ígérete szerint az atlétikai vb-t gáncsolja el, ha a magyar kormány a kínai érdekeket helyezi előtérbe a magyar tanulókkal ellentétben. Azóta Fürjes Balázst lepattintotta a nagypolitika az ügyről, és Palkovics Lászlót tette meg a Fudan-ügy menedzserének, akinek minisztersége alatt alakították át az MTA kutatói hálózatát és költözött Bécsbe a CEU. A miniszter szerint nem kémképző lenne az egyetem, bár bevallotta: a titkosszolgálatokhoz nem ért.
Magyar pénzből kínai egyetem
Borzolja a kedélyeket a magyar belpolitikában az, hogy a kormány a kínai Fudan Egyetem megépítésére több mint 450 milliárd forintos hitelt venne fel Kínától. A tervek szerint a sanghaji egyetem budapesti campusát a kínai állami építőipari vállalat húzná fel, méghozzá éppen ott, ahova a főváros vezetése Diákvárost álmodott a magyar tanulóknak.
A képlet jelenleg pofonegyszerű: a magyar kormány Kínától kapott állami hitelből építene campust 13 hektárnyi magyar földön, méghozzá úgy, hogy a majd' félmilliárdos kölcsönt a magyar adófizetőkkel fizettetné vissza. Ez bizony biznisznek rosszul hangzik – mondta a Szabad Európának az időközben a kormány által elüldözött CEU egyik professzora. Gergely György felháborítónak tartja, hogy a magyar kormány a sanghaji egyetemet nemcsak tárt karokkal, de pénzesővel is várja.
„Ezekben az üzletekben nagyot húznak a kölcsönt adók és azok is, akik felveszik, hiszen mi más lenne benne a hasznuk? Sok ilyet láttam már életemben. Mindemellett a kormány szisztematikusan rombolja az egyetemi autonómiát, cárokat neveznek ki az egyetemek élére, akik nem mások, mint politikai komisszárok, és persze ne felejtsük el az MTA és háttérintézményeinek bekebelezését, lenyúlását sem.”
A professzor szerint beleillik a kormány oktatási- és kultúrpolitikájába a sanghaji Fudan egyetem Magyarországra importálása.
„A cél az, hogy teljes mértékben kiéheztessék az oktatási intézményeket, emellett pedig az a tendencia, hogy gondolkodni nem képes és teljes mértékben megzsarolt és kezükben tartott intellektuális osztályt akarnak kinevelni nemzetibe öltöztetve. És akinek ez nem kell, az mehet, amerre lát”
– magyarázta a Szabad Európának Gergely György.
Lex CEU
Tavaly októberben az Európai Bíróság kimondta, hogy a lex CEU megsértette az uniós jogot. Fél éves fáziskéséssel ugyan, de ennek rendje és módja szerint néhány nappal ezelőtt a magyar kormányzat a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítására nyújtott be javaslatot a magyar Országgyűlésnek. Vagyis mindent visszacsinálnak, ami a CEU jogtalan elüldözéséhez vezetett. De, a tavaly Bécsbe költözött világhírű egyetem már nem jönne vissza Magyarországra. Indoklásuk szerint azért, mert szerintük csupán politikai döntés kérdése, hogy az országban milyen egyetemek működhetnek.
„Úgy véljük, hogy a magyar kormánynak nem áll szándékában olyan feltételeket teremteni, amelyek között a CEU-hoz hasonló nemzetközi intézmények szabadon működhetnének. Az új tervezet értelmében továbbra is politikai döntés kérdése, hogy milyen külföldi egyetemek működhetnek Magyarországon, és a döntést bizonyára a legmagasabb szinteken hozzák majd meg. A magyar kormány eddig is világossá tette, hogy mire akarja használni a hatalmát. Elüldöztek egy intézményt, amely az akadémiai szabadság nemzetközi értékeit követi, és helyette meghívtak egy intézményt, amely a Kínai Kommunista Párt abszolút irányítása alatt áll”
‒ írták közleményükben.
A keleti nyitás
Az úgynevezett keleti nyitás jegyében az elmúlt években az Orbán-kormány szorosra fűzte a kínai kapcsolatait, és több fontos üzletet is kötöttek. Az egyik ilyen a Budapest‒Belgrád vasútvonal, aminek a felújítása 700 milliárd forintba fáj az adófizetőknek. A gigatender megvalósítását Mészáros Lőrinc érdekeltségei nyerték el közösen kínai állami cégekkel. A magyar állam a beruházás 85 százalékát hitelből finanszírozza.
A koronavírus kitörése után tavaly a magyar állam a fürkészek és portyázók kiküldésével rengeteg kínai védőfelszerelést és 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt, sokszor brutálisan túlárazva, majd az Európai Unióban Magyarország lett az első, amelyik kínai vakcinát kezdett el használni. Mint utóbb kiderült a Müller Cecília vezette Nemzeti Népegészségügyi Központ kissé túlárazva vásárolta fel az 5 millió adag Sinopharmot, amelyből két dózis 63 euróba került. Vagyis a kínai vakcina 12-szer drágább, mint például a brit‒svéd AstraZeneca.
A CEU helyett Fudan
A CEU ment és vissza sem jön, helyette azonban lenne Budapesten kínai campus. A tervek szerint 2024-ben nyitná meg kapuit a világ 34. legjobb egyetemének mondott felsőoktatási intézménye. Méghozzá éppen ott, ahova korábban Diákvárost álmodott a főváros a magyar diákok számára.
Nyíri Pál, az Amszterdami Vrije Egyetem professzora többször járt a Fudanon szakmai úton. Azt mondja: a sanghaji elitegyetem a maga módján liberális.
„Az ottani házigazdám a kínai filozófiai részlegen tanít. Ott ebédeltünk együtt másokkal együtt, és ott nyilatkozott nagyon cinikusan arról, hogy a kínai kormány hogyan nyomja az ún. hagyományt, tehát hogy mindenki tanuljon klasszikus kínai filozófiát. Teljesen tisztában volt ennek az instrumentalizmusával, tehát hogy ezt a kulturális nacionalizmust most hogyan szítják, és elmondta, hogy ez abszolút nem tetszik neki, annak ellenére, hogy ő a régi kínai filozófiával foglalkozik”
– mesélte a Szabad Európának a magyar kutató.
A Fudan Egyetem chartájában is benne van, hogy az egyetem hű a Kínai Kommunista Párt vezetéséhez, és köteles végrehajtani a párt által irányba állított oktatáspolitikát, valamint a kínai pártot és a népet kell szolgálnia. Hétfőn Hszi Csin-ping kínai miniszterelnök látogatott el a pekingi Csingua Egyetemre, ahol az egyetemi charták szerinte legfontosabb pontjairól beszélt: arról, hogy a kínai egyetemeknek kíváncsi, tehetséges és teljes mértékben a KKP eszméihez hűséges generációt kell kinevelniük.
Nyíri Pál szerint már az is meglepő, hogy a Kínai Kommunista Párt csupán néhány éve kezdte el ideológiailag újra átölelni a felsőoktatási intézményeket.
„Nem véletlen, hogy a mostani kínai kormány kb. 5-6 évvel ezelőtt elkezdte megszorítani a csavarokat az egyetemeken. Visszavezette azt, hogy a párttitkárnak közvetlen beleszólási joga legyen az oktatás tartalmába, jóvá kell hagynia az óraterveket. Ezek korábban nem voltak. A nyolcvanas években a párt visszavonult az oktatás közvetlen irányításától, és akkor a párttitkárok szerepe már nem volt olyan fontos az egyetemeken. De egyébként a cégeknél sem. Ez 5-6 évvel ezelőtt változott meg újra, amikor a pártvezetés kimondta: de igenis a pártnak közvetlen irányítása alá kell vonnia mindazt, ami történik. Így nőtt meg újra a párttitkárok szerepe”
– magyarázta a Vrije Egyetem professzora, aki szerint ez azért is érdekes, mert az egyetemeken rengeteg a liberális oktató, akik többé-kevésbé ellenzékiek is. Bár ennek ellenére az elmúlt évtizedekben a pártállam nem tartóztatta le őket, csak megfigyelés alatt tartották az egyetemi oktatókat; azonban az erősödő ellenzéki hangulatból és liberális nézetekből elege lett a Kínai Kommunista Pártnak, ezért vonta néhány éve újra az ellenőrzése alá a teljes kínai felsőoktatási rendszert.
Nem ért hozzá, de állítja, hogy nem fognak kémkedni
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter múlt pénteken lett a Fudan Egyetem és a Budapest Diákváros projektek kivitelezéséért felelős kormánybiztosa. Három nappal később a Hír Tv-ben azt mondta: a Fudan biztosan nem kémképző lesz.
„Ha egy ország, egy nagy ország – és ebbe több más ország is beletartozhat – Magyarországon titkosszolgálati tevékenységet akar végezni, akkor ahhoz nem kell neki egyetem”
– magyarázta a miniszter annak ellenére, hogy maga is bevallotta: a titkosszolgálathoz nem ért.
A parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága biztos, ami biztos alapon meghallgatja a minisztert a Fudannal kapcsolatos titkosszolgálati kérdések ügyében. A bizottság ellenzéki tagjai közleményükben azt írták:
„A Miniszter úrnak ebben az egy dologban bizonyosan igaza van, mert ha nem így lenne, akkor tudná, hogy ha egy egyetem a Kínai Kommunista pártközpont irányítása alatt áll, diplomata képzést indít Budapesten, nemzetbiztonsági szempontból ellenőrizhetetlen kapcsolati hálókat alakít ki, akkor az bizony nagyon komoly hírszerzési tevékenységre utal. A Fudan Egyetem pont ilyen”
– áll Stummer János, Ungár Péter és Molnár Zsolt közös közleményében.
Nyíri Pál, aki kutatóként többször is járt a sanghaji Fudan Egyetemen azt mondta: az, hogy a Fudan Magyarországra jön, a kínai államnak elsősorban presztízskérdés, és szerinte sem hírszerzési tevékenységet akarnak végezni.
„Globalizálni akarják a felsőoktatásukat, hogy ha az NYU-nak és a Yale-nek vannak globális campusai, akkor legyen nekik is. Van valóban egy soft power dimenziója a dolognak, de ez nem feltétlen annyira vészjósló. Ez nem kémközpont lesz. És gazdasági célkitűzéseik is vannak. Ugyanúgy, mint a nyugati egyetemek campusai, a kínai is pénzt keresne. Kína már most a második legnagyobb fogadóországa a külföldi diákoknak. Nemcsak sok kínai diák tanul külföldön, hanem nagyon sok külföldi tanul Kínában, és nem csak Nepálból meg Afrikából, mert bizonyos dolgokban nagyon magas színvonalú az oktatásuk”
– magyarázta a Szabad Európának Nyíri Pál, a Vrije Egyetem professzora.
Azt egyelőre még nem tudni, hogy az ellenzéki városvezetőknek hogyan sikerül megállapodniuk a Fudan campusát mindenképpen megépítő kormányzattal, de a campus 2024-től már gőzerővel működne.
