Újabb embereket ítéltek el Belaruszban, amiért Lukasenka ellen tiltakoztak. A legtöbben úgynevezett nyitott börtönben letöltendő büntetést kaptak, mert tüntetéseken vettek részt; volt, akit internetes kommentek miatt ítéltek el.
Több mint 12 személy, köztük egy orosz állampolgár ellen is ítéletet hirdettek a héten, akiket mind a rezsimellenes tüntetések idején tartóztattak le Belaruszban. A most börtönre ítélt tüntetők csak kis részét adják az összes letartóztatottnak: a tiltakozások tavalyi kezdete óta több tízezer embert vettek őrizetbe, és vontak eljárás alá.
Nyitott börtön és kényszermunka
A fent említett orosz állampolgárt, Danila Csemodanovot május 7-én, Oroszországban ítélte el a bíróság. Ugyanaznap hét belarusz tüntető – Viktar Labko, Szjarhej Naulik, Kiril Lud, Uladzislau Navitszkij, Radzivon Kandratszjuk, Viktorija és Alena Liskovics – ítéletét hirdették ki, mindannyiukat úgynevezett nyitott börtönben letöltendő büntetésre ítélték.
A nyitott börtön a Szovjetunió idejéből megörökölt rendszer, amit a köznyelvben csak kimija (kémia) néven emlegetnek. A név arra utal, hogy az 1940-es évektől kezdve a nyílt börtönre ítélt rabokat veszélyes üzemekbe, például vegyipari gyárakba küldték kényszermunkára.
Ma a nyitott börtön nem mindig jelent kényszermunkát (bár a tüntetések miatt letartóztatottak jelentős részét elbocsátotta a munkahelyük), egyes elítéltek folytathatják a korábbi munkájukat, de munkán kívül otthonuk helyett egy őrzött, kollégiumszerű intézményben kell tartózkodniuk.
Rendzavarás a leggyakoribb vád
A május 7-i perekben további hat politikai fogoly – Alena Hnauk, Marija Szkakavec, Vaszil Csarnteszkij, Jurij Csubrik, Valjancina Zsukouszkaja, and Ljudmila Lutszkaja – úgynevezett szabadságkorlátozást kapott, ami a feltételes szabadlábra helyezéshez hasonlít.
A most elítélt embereket elsősorban rendzavarással vádolták, ilyen büntetést már csak azért is kiszabnak, ha valaki részt vett a kormányellenes megmozdulásokon. Egy nappal korábban, a minszki Jauhen Rapint három év nyitott börtönre ítélték, amiért állítólag megrongálta egy rendőrségi fogda biztonsági kameráját az őrizetbe vétele alatt.
Volt olyan tüntető, akit kábítószerrel való visszaéléssel is megvádoltak: a 45 éves Szjarhej Szikorszkijt, akit állítólag egy Lukasenka-ellenes tüntetés után amfetamin hatása alatt állítottak elő. A bíróság később, rendzavarás mellett drog birtoklása és terjesztése miatt 9 évre ítélte, bár Szikorszkij a tárgyaláson ártatlannak vallotta magát.
Másfél év kommentelésért
A közelmúltban felfüggesztett büntetésre ítélt tüntetők között van a breszti Szharhej Zubovics, aki ellen csak azért indult eljárás, mert az interneten megsértette az úgynevezett korrupció és szervezett bűnözés elleni intézet vezetőjét, Mikalaj Karpiankout, aki jelenleg Belarusz külügyminisztere. A szabadlábra helyezés feltételeként elkobozták Zubovics telefonját, amit a „bűnelkövetés eszközének” nyilvánított a bíróság.
Hozzá hasonló okból ítélték el LJudmila Tsaranut Pruzsani városában: a bíróság szerint az interneten hamis állításokat terjesztett egy rendőrtisztről, ezért 18 hónapos felfüggesztett büntetést kapott. Tsaranu a szóban forgó rendőrről a közösségi médiában azt írta, meghamisította a tüntetéseken őrizetbe vett emberek nyomozati jegyzőkönyveit, amiket bizonyítékként mutattak be a bíróságokon.
Belaruszban a tavaly augusztusi elnökválasztás után kezdődtek tüntetések, miután az országot 1994 óta irányító Aljakszandr Lukasenka bejelentette a győzelmét, azonban hazai és nemzetközi megfigyelők szerint is ellenfele, Szvjatlana Cihanouszkaja kapott több szavazatot. A választást követően hetente tartottak tiltakozó megmozdulásokat, amelyeket a biztonsági erők brutálisan levertek. Több mint 30 ezer tüntetőt tartóztattak le, több tiltakozó életét vesztette, további százak pedig megsebesültek.
