Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Reagált az Orvosi Kamara az EMMI kétnapos „konzultációjára”


A Szent László kórház egy ápolója munka közben, április 15-én
A Szent László kórház egy ápolója munka közben, április 15-én

Két munkanap alatt kért javaslatot a kormány az Orvosi Kamarától az egészségügy országos átalakításáról. A MOK szerint a határidő jelzi a kérés komolytalanságát, látszat-konzultációról beszélnek.

„A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége a médiahírekből értesült arról, hogy az EMMI vezetése a Szakmai Kollégium tagozataitól 4 napos (két munkanapos) határidővel kért javaslatot arra, hogy szakmájukban országos lefedettségben milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség” – olvasható a MOK honlapján megjelent közleményben.

Megszüntethetik a kisebb kórházakat

A kamara közleménye arra a pénteken, kiszivárgott levél alapján megjelent hírre utal, amely szerint a Kollár Lajos professzor, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének tanácsadója levélben kérte az Egészségügyi Szakmai Kollégiumok tagjait, hogy tegyenek javaslatokat a szakterületük fejlesztésére.

A levélben arra kérdeznek rá, hogy az adott szakmában hány fekvő- és járóbeteg intézményre van szükség, milyen kapacitással és geográfiai elhelyezkedéssel. A levél hozzáteszi, „amennyiben számszerű adatokra van szükség, az a neak adatbázisból lekérhető". A levélre május 18-ig várják a választ a minisztériumban, azaz alig két munkanapot kaptak az orvosok a javaslataik elkészítésére.

Szombaton a Portfolio azt írta, hogy a tervezett egészségügyi reformnak köze lehet az EU járvány utáni segélycsomagjához. A források felhasználására kiírt eredeti Helyreállítási Alap magyar terveiben szerepelt egy kórházreform, amely alapján átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Egyelőre nem tudni, hogy az Európai Bizottságnak benyújtott tervben ugyanez szerepelt-e, de elképzelhető, hogy az EMMI által most elindított "felmérés" ezzel az átalakítási kísérlettel függ össze.

„Komolytalan, látszatkonzultáció”

A MOK honlapjára kikerült válaszüzenet kifogásolja, hogy a szakma lényegében most sem szólhat bele az egészségügy átalakításába. Mint írták, a kamara korábban többször is tett javaslatot az ellátórendszer komplex átalakítására, de eddig erre nem kaptak választ, és maga a MOK a mostani levelet sem kapta meg, arról csak a tagságtól és a sajtóhírekből értesülhettek.

A kamara közleménye szerint a két munkanapos határidő jelzi a kérés komolytalanságát, ráadásul nem látni, hogy szakértőket is bevonnának a komplex ellátás- és kapacitástervezési feladatba. „Így, mindezek nélkül ez csupán látszat-konzultációnak, felelősség-áthárításnak tekinthető” – írták. A szervezet közleménye szerint az ellátás átalakítása halaszthatatlan feladat, de nem valószínű, hogy az egyes szakmák saját hatáskörükben meg tudnának szervezni ekkora reformokat, ez pedig a jelenlegi rendszer konzerválódásához vezethet.

Rejtett áldozatok

A MOK vezető a közelmúltban többször bírálták az EMMI és a kormány egészségügyi politikáját. Május elején például Dr. Lénárd Rita, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke egy interjúban azt mondta, Kásler Miklós miniszter kijelentésével ellentétben nagyon is megrendült az egészségügy, és a járvány lecsengése után a dolgozók akár harmada is felmondhat, többek között az új, állami- és magánpraxist szétválasztó egészségügyi jogviszonyról szóló szerződés.

Lénárd Rita beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány túlságosan leterhelte az egészségügyet, és a covidos betegek ellátása érdekében sok létfontosságú szűrést és kezelést kellett leállítani. Ez számtalan „láthatatlan áldozathoz” vezetett, ám erről az Országos Kórházi Főigazgatóság nem hajlandó adatokat kiadni.

Rosszabb helyzetben a női betegek

Az egészségügyi praxisokról szóló törvény kifejezetten érzékenyen érintheti például a női betegeket, köztük azokat, akik endometriózisban, a méh belső felszínét borító szövetet érintő betegségben szenvednek. Az endometriózis népbetegségnek számít Magyarországon, a nők csaknem tizede érintett lehet, és a meddőségek 40-50 százalékában e betegség szövődményei állnak.

A Szabad Európa cikkéből kiderül, hogy számos, endometriózisos pácienst kezelő nőgyógyász a magánpraxist választotta az állami egészségügyi rendszer helyett, ami miatt sok beteg nem jut megfelelő ellátáshoz, mivel nem tudják megfizetni a magánklinikai kezelés költségeit.

XS
SM
MD
LG