A magyarok félelmeit is átalakította a koronavírus egy friss tanulmány szerint. A kutatásból az is kiderül, hogy a bizonytalan szavazók gondolkodása közelebb áll az ellenzékiekhez, mint a Fidesz támogatóihoz.
Mitől félnek a magyarok 2021-ben, és hogy látják saját, illetve Magyarország jövőjét? Ez a központi kérdése annak a szerdán publikált kutatásnak, melyet a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung készített. A többség nem számít saját helyzetének javulására, és előtérbe kerültek az egészségüggyel kapcsolatos félelmek. A bevándorlástól már csak a falvakban tartanak.
A fiatalok és a fideszesek optimistábbak
Ami a magyarok személyes jövőjét illeti, a lakosság 42 százaléka gondolja úgy, hogy a következő tíz évben javulni fog a helyzete. Ez azonban csak az átlag, hiszen komoly különbség adódik, ha életkor, iskolai végzettség, vagy pártszimpátia alapján nézzük az adatokat.
Míg a 30 év alattiak többsége (53 százalék) optimista a saját jövőjét illetően, a korral fogy a pozitív szemlélet, és a 60 év felettieknek már csak a 31 százaléka tekint pozitívan a jövőbe. Hasonlóan alakul a mintázat iskolázottság szerint is. A diplomások és érettségizettek körében többségben vannak azok, akik szerint jól alakulnak számukra a következő évek (55, illetve 50 százalék), és az alapfokú vagy szakmunkás végzettségűeknél már a pesszimisták vannak többségben (34 és 30 százalékuk optimista, és 38, illetve 37 százalék látja negatívan a jövőjét).
Ami az anyagi bizonytalanság veszélyét illeti, ott életkor szerint épp fordított a helyzet. Főleg a 40 év alattiak és a középkorúak félnek az anyagi bizonytalanságtól (50, illetve 45 százalék körül), a 60 év felettiek ettől már kevésbé tartanak.
Ami a jövőbe vetett bizalmat és az anyagi félelmeket illeti, a kutatás kiemeli, hogy ott a „politikai csoportok közötti különbségek különösen látványosak”. A Fidesz támogatói körében csak 37 százalék mondta azt, hogy volt olyan félelme, hogy nem tudja kifizetni a számláit, és 59 százalék számít arra, hogy személyes helyzetük javulni fog a következő években. Ezzel szemben az ellenzéki és bizonytalan szavazóknak már csak 35, illetve 30 százaléka számít anyagi helyzetének javulására, ellenben többségben vannak azok (53, illetve 50 százalékkal), akik tartanak attól, hogy problémáik lehetnek a számlák befizetésekor. Az anyagi félelmeknél megjelenő, pártszimpátia alapján tapasztalható különbségekről azt írja az elemzés, hogy „a különbségek a demográfiai és anyagi helyzetértékelés hatását kiszűrve is szignifikánsak voltak, vagyis vélhetően nem valamiféle összetételi hatás áll a mintázat mögött”.
Legnagyobb aggodalmak: egészségügyi problémák, anyagi nehézségek, kiszolgáltatottság
Nemcsak a személyes jövőbe vetett bizalomra volt hatással a koronavírus-járvány, de a magyarok félelmeire is. A legtöbben attól tartanak, hogy valamely szerettüknek baja esik (63 százalék), második helyen áll a komolyabb megbetegedéstől, kórházba kerüléstől való félelem, amitől a magyarok fele fél. Az talán kevésbé meglepő, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel fél a megbetegedéstől, de az alacsonyabb végzettségűeknél is erősebb ez a félelem.
Majdnem ugyanennyien tartanak attól, hogy kiszolgáltatottá válnak, vagy hogy olyan anyagi helyzetbe kerülnek, hogy már a számláikat sem fogják tudni kifizetni. A bevándorlástól már csak a magyarok kevesebb mint egyharmada (31 százalék) fél, és nagyjából ennyien tartanak a kivándorlástól is. Érdekes, hogy a legtöbben, 41 százaléknyian a falvakban félnek attól, hogy bevándorlók költöznek a közelükbe, míg a városokban tartanak ettől a legkevésbé (25-29 százalék).
A Szabad Európának adott interjújában Závecz Tibor is beszélt arról, hogy milyen félelmei vannak a magyaroknak az ő felméréseik szerint. A kutató úgy fogalmazott, hogy a „koronavírus-járvány miatt elementáris erővel tör elő az emberekből a félelem és sérelem, hogy magukra vannak hagyva... A két legfontosabb problémának a megélhetés magas költségeit és az alacsony fizetéseket tartják a magyarok. Most először mértünk ilyet, hogy a személyes, megélhetési nehézségek vannak elől. Ráadásul ez nem köthető egyetlen társadalmi réteghez, ugyanúgy jelen van Budapesten, nagyvárosokban és kisvárosokban, és nemcsak a legalacsonyabb jövedelműek említették első helyen a megélhetési nehézségeket, hanem a felső-középosztályba tartozók is. A nyugdíjasok is azt érzik, hogy jelentős problémát okoz az alacsony nyugdíj. Az általános gazdasági nehézségek most már egzisztenciális problémákat jelentenek az emberek számára.”
Magyarország problémái: szegénység, rossz egészségügyi ellátás
A legnagyobb probléma Magyarországon a legtöbbek szerint az anyagi nehézségekhez kötődik. A megélhetés magas költségeit és az alacsony fizetéseket komoly problémának nevezte a megkérdezettek több mint fele (55 és 52 százalék), míg az egészségügy helyzetét 42 százalék tartja komoly problémának. A túl nagy társadalmi egyenlőtlenséget (29 százalék), az alacsony nyugdíjakat (23 százalék) már jóval kevesebben tartják problémának. Még kevesebben vannak azok, akik hírekben sokat szereplő korrupciót (16 százalék) az oktatás alacsony színvonalát (13 százalék), vagy a demokrácia romló helyzetét (9 százalék) problémának tekintik. 10 százalék nevezte problémának azt, hogy a jövőben sok migráns költözhet az országba.
Iskolázottság szerint jelentős különbségek vannak a legnagyobb problémák említésének szintjén (a magasabb végzettségűek kevésbé tartják problémának a megélhetéssel kapcsolatos nehézségeket).
Érdekes ugyanakkor, hogy míg a jövőt illető félelmek terén jelentős különbségek vannak pártszimpátia alapján, addig a jelenlegi helyzetet már nagyon hasonlóan ítélik meg a kormánypártiak és a nem kormánypártiak. Az öt legfontosabb probléma a fideszes, az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében is ugyanaz. Különbség azonban, hogy a kormány szimpatizánsai sokkal kevésbé tartják problémának a korrupciót és az oktatás alacsony színvonalát az ellenzéki szavazókhoz képest, viszont a bevándorlást inkább annak tekintik.
Tovább romolhat az egészségügy, nőhet a szegénység
Az ország jövőjét illetően már nem a gazdasági félelmek a legerősebbek a felmérés szerint. Elsősorban az egészségügy helyzetének romlásától (70%), az egyenlőtlenségek növekedésétől (67%) és az emberek elszegényedésétől (66%) félnek a magyarok, valamint attól, hogy a következő generációknak nem lesz nyugdíja (63%). A magyarok többsége attól is tart, hogy tovább romlik a környezet állapota (55%), és hogy sokak nem fognak tudni lakáshoz jutni (52%).
Ennél a kérdésnél is kiderült, hogy a jövőt illetően a Fidesz támogatói optimistábbak: csupán 52 százalékuk tart attól, hogy elszegényednek a magyarok, míg a bizonytalanok 71 százaléka, az ellenzékieknek pedig 75 százaléka fél ettől. Nagyjából ugyanez a különbség jelent meg akkor is, amikor a növekvő társadalmi különbségekről kellett véleményt alkotni.
Globális veszélyek
Ami pedig a globális veszélyeket jelenti, a magyarok attól tartanak a legjobban, hogy a jövőben újabb világjárványok üthetik fel a fejüket (59 százalék). Ezt követi egy esetleges gazdasági válságtól való félelem (38 százalék), a klímaválság (33 százalék) és a migráció (30 százalék).
