Jelentős károkat okozhatnak a belarusz gazdaságnak a kormányellenes tüntetők elleni kemény hatósági fellépések és a Ryanair-gép minszki földre kényszerítése miatt elrendelt újabb európai uniós szankciók, miközben Oroszország profitálhat ezekből.
A közösség legújabb büntető intézkedései a nemzetközileg meglehetősen elszigetelt kelet-európai ország legfontosabb gazdasági szektorait, a rezsim leggazdagabb, legbefolyásosabb támogatóit célozzák. A szakértői várakozások szerint – bár ezek valóban fájdalmasak lesznek Aljakszandr Lukasenka elnök számára – e korlátozásoknak nem szándékosan lehet egy haszonélvezője is: Oroszország.
A szankciók hét ágazatra összpontosítanak, ide tartozik például a kőolaj-, a műtrágya- és a dohányipar, a pénzügyi szektor, a távközlés, illetve betiltják a fegyverek és a demonstrálók ellen bevethető megfigyelési eszközök exportját is.
Egyik szektor sem fogja azonban annyira megszenvedni a korlátozásokat, mint az ország első számú exportcikkének számító, elsősorban a szappan- és üveggyártásra használt hamuzsír (kálium-karbonát) előállításával foglalkozó vállalatok.
Az állami tulajdonú Belaruszkáli a világ legnagyobb hamuzsírgyártója. A globális termelés nagyjából egyötödét adja, eladásainak pedig mintegy nyolc százaléka az Európai Unió államaiba irányult 2020-ban. Legfőbb vetélytársa, az orosz Urálkáli szintén globális exportőrnek számít, és szándékában áll terjeszkedni.
Szakértők úgy vélik, hogy a belarusz hamuzsírszállítmányok kiesését nagy valószínűséggel majd az Urálkáli pótolhatja, amely így erősebb pozíciókra tehet szert a világpiacon.
„Arra számítunk, hogy Belarusz egyre szorosabb gazdasági és politikai függőségi viszonyba kerül Oroszországgal. A kormány nem működhet hamuzsírkivitel nélkül, valakihez fordulniuk kell majd” – mondta Botakoz Iljász, a Control Risks nevű tanácsadócég moszkvai irodájának elemzője a brüsszeli bejelentést követően.
Ez a „valaki” szerinte „nagy valószínűséggel Oroszország lesz, amely ígéretet tett arra, hogy ágazati szankciók esetén támogatást nyújt a belarusz gazdaságnak”. Hozzátette, az Urálkáli a gyártás fokozásával, a belarusz hamuzsír felvásárlásával profitálhat e korlátozásokból.
Ez ráadásul nem az egyetlen módja annak, hogy Moszkva a saját javára fordítsa a Lukasenka felelősségre vonását célzó eddigi leghatározottabb európai uniós fellépést.
Feszült helyzet
Nagy nemzetközi felzúdulást váltott ki a Ryanair légitársaság Athénból Vilniusba tartó május 23-i járatának földre kényszerítése Minszkben. A hatóságok bombafenyegetéssel indokolták a lépést. A repülőtéren őrizetbe vették a gépen utazó Raman Prataszevics belarusz ellenzéki újságíró-aktivistát és orosz barátnőjét.
Bár már korábban is folyamatban volt egy újabb, negyedik szankciós csomag kidolgozása a tüntetők elleni kemény fellépés miatt, az EU végül erre válaszul fogadta most el a friss büntető intézkedéseket, miután május végén már megtiltotta a belarusz légitársaságok számára a közösség légterének és repülőtereinek használatát, illetve felszólította az európai légi fuvarozókat, hogy kerüljék el az ország légterét.
Belaruszban a tavaly augusztusi, sokak szerint elcsalt elnökválasztást követően hónapokon át tömegdemonstrációkon követelték az emberek az országot 1994 óta vaskézzel vezető elnök, Aljakszandr Lukasenka távozását. A rendőrség keményen fellépett a tüntetők ellen, csaknem harmincezer embert őrizetbe vettek, többen meghaltak, sokan még most is rács mögött vannak.
A nyugati világ nagy része nem hajlandó legitim elnökként elismerni Lukasenkát. A 66 éves vezetővel és több magas rangú illetékessel szemben szankciókat vezettek be, és ezeket a Ryanair-incidens óta újabb intézkedések követték.
Nem szándékolt vesztesek
Az EU egyebek mellett ezzel azt is megakadályozza, hogy a jövőben a Belaruszkáli a litvániai Klaipėda kikötőjét használja, amelyen keresztül az ország hamuzsírexportjának 97 százalékát szállították eddig.
A jelenleg érvényben lévő szerződéseket még teljesítik, ezt követően azonban Oroszország lesz a Kínába, Indiába és máshova tartó belarusz hamuzsír kiindulópontja.
Igor Udovickij, a klaipėdai kikötőt üzemeltető Biriu kroviniu terminalas (BKT) tulajdonosa úgy vélekedett, hogy elképzelhető a Belaruszkáli és az Urálkáli összeolvadása, és az így újonnan létrejövő vállalatóriás monopolhelyzetbe kerülhetne a világpiacon, az oroszországi Ust-Luga és Szentpétervár kikötője pedig felválthatná a BKT-t.
„A lépés egyértelmű vesztesei nem az orosz kikötők, a Belaruszkáli vagy az Urálkáli. Egyedül Litvánia veszít minden forgatókönyv szerint. Mert ha a belarusz hamuzsír egyszer átkerül az orosz kikötőkbe, akkor örökké ott is marad” – írta a Facebookon.
„A szankciók legfőbb haszonélvezője Oroszország” – hangsúlyozta Udovickij.
Célkeresztben a dohányexport
Az Európát csempészcigarettákkal elárasztó, rendkívül jól jövedelmező belarusz dohányipar ellen is korlátozásokat rendeltek el, így például tilos lesz azon termékek kivitele, amelyeket dohánytermékek előállításához használhatnak fel. Ilyen a cigarettapapír és -filter, illetve a dohány feldolgozására, ízesítésére vagy előkészítésére használt gépek.
A dohányipar révén a volt szovjet tagköztársaság, valamint annak egyik leggazdagabb embere, Aljakszej Alekszin nagy bevételekhez jut. Utóbbi felkerült arra a 165 másik nevet tartalmazó európai uniós jegyzékre is, amely a blokk által vagyonbefagyasztással és utazási korlátozással sújtott személyeket listázza.
Az Európai Unió Tanácsa szerint Alekszinnek jelentős üzleti érdekeltségei vannak a kőolaj- és energiaszektorban, az ingatlanfejlesztésben, illetve a dohányiparban. Mint kiemelték, a férfi a „Lukasenka-rezsim haszonélvezője”.
Alekszin, akinek cége nemrég részt vett egy új dohánygyár felépítésében Minszkben, fontos szereplő a dohánytermékek belföldi kereskedelmében is. Egy elnöki rendelet nyomán kizárólagos jogokat élvez a dohányimportra és az ország legnagyobb dohánygyártójának számító Grodnói Dohánygyár termékeinek hazai és külföldi árusítására vonatkozóan.
A Szabad Európa oroszországi szolgálatának tényfeltáró cikke szerint Belarusz meghatározó szereplője a cigarettacsempészetnek, amely a közelmúltban újra felpörgött a dohánytermékek jövedéki adójának megemelése, valamint a mentolos és ízesített cigaretták EU-n belüli betiltása nyomán.
Belaruszban egy doboz cigaretta átlagosan 80 centbe kerül, míg Lettországban 4,3 dollárba, más európai uniós tagállamokban pedig még ennél is sokkal többe, így a csempészet nagy hasznot hajt, ennek egy számottevő része pedig végső soron Lukasenka rezsimjét gazdagítja.
Hatástalan szankciók?
A Grodnói Dohánygyárnak a lengyel és litván határhoz közeli létesítményében tett, múlt heti látogatásán Lukasenka bagatellizálni próbálta az új szankciókat, mondván, azok nyilvánvalóvá fogják tenni, hogy a Nyugat nem tud érdemben hatni országára.
Kijelentette, hogy nem készülnek a hátrányosan érintett vállalatok állami megsegítésére, és azt bizonygatta, hogy az intézkedéseknek az a fő oka, hogy egyes országok védeni akarják a saját dohánypiacukat. „Meg kell mutatnunk ezeknek a gazembereknek a határ másik oldalán, hogy a szankcióik hatástalanok” – fogalmazott.
Az EU célja, hogy a Lukasenka belső körébe tartozó személyeket és a rezsimmel összefonódó gazdasági szektorokat vegye célba, és így megpróbálja megfizettetni a hatalom támogatóival a másként gondolkodókkal, tüntetőkkel szembeni brutális fellépés, illetve például a Ryanair-gép eltérítésének árát.
A pénzügyi szankciókkal korlátozzák a belarusz kormány és az állami tulajdonú pénzintézetek hozzáférését az EU tőkepiacaihoz. Tilos lesz az országba exportálni olyan eszközöket, amelyek nemcsak civil, hanem katonai célokra is használhatók, illetve minden olyan technológiát, szoftvert és felszerelést, amelyet az internetes és telefonos kommunikáció megfigyelésére használhatnak.
Lukasenka lekicsinylő szavai ellenére sokan erős üzenetként értékelték az Európai Unió legújabb szankciós csomagját.
Botakoz Iljász szerint a lépés „a Belarusszal szembeni szankciók éles fokozódását jelenti”, Szvjatlana Cihanouszkaja, a Litvániába menekült belarusz ellenzéki vezető pedig reményét fejezte ki, hogy az párbeszédre kényszeríti majd az államot a civil társadalommal.
A minszki külügyminisztérium június 25-én közölte: nem fogják csendben tűrni a nyugati országok „közös támadását”, hamarosan válaszintézkedéseket fogadnak el.
