A nyilvánosság előtt ellenzi az adó ötletét a kormány, a háttérben azonban megy a matek, hogy mennyi pluszadót kell majd a Magyarországon megtelepedett külföldi leánycégeknek befizetniük. Az országok közötti adóversenynek szabna gátat a globális minimumadó, amely 15 százalékban határozná meg a társasági adó kulcsát, ez Magyarországon csak 9 százalékos. A kettő közötti különbözetet a cégeknek a székhelyük szerinti országban kell befizetniük, a Pénzügyminisztérium számításai szerint 24–160 milliárd forint lehet ez az összeg.
Mintegy két-háromezer vállalatot érinthet a formálódó globális minimumadó, vagyis ennyi, 750 millió eurós éves árbevételt elérő külföldi vállalatnak van leánycége Magyarországon – derült ki a Szabad Európa birtokába került háttéranyagból, amelyet a Pénzügyminisztérium (PM) készített.
Már biztos, hogy lesz minimumadó
A tárca szerint 24–160 milliárd forinttal kell éves szinten több adót fizetniük a Magyarországon megtelepedett multinacionális cégek hazai leányvállalatainak, ha életbe lép a globális minimumadó. A PM júniusi tanulmánya még 12,5 százalékos globális adókulccsal számolt, de azóta kiderült, hogy a minimumadó kulcsa 15 százalékos lesz, vagyis a vállalatok által fizetendő pluszadó magasabb is lehet, mint ami a tanulmányban van.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2019-ben kezdte meg egy globális minimumadó-szabályozás keretrendszerének kidolgozását. A részletes javaslatok 2020 végén láttak napvilágot, de azóta is folyamatosan alakul, formálódik a tervezett szabályozás, és várhatóan 2023-ban vagy 2024-ben lép hatályba.
Joe Biden amerikai elnök hivatalba lépése gyorsított az ügymeneten. Július 1-jén írta meg a The Wall Street Journal, hogy 130 ország támogatja az ötletet, és július 10-én a gazdaságilag legfejlettebb húsz ország (G20-as csoport) is megállapodott a globális minimumadóról, így már nem kérdés, hogy lesz-e, csak az, hogy milyen részletszabályokkal valósul meg a javaslat.
A minimumadó mögött az a globális kormányzati szándék áll, hogy a nagyvállalatok ne tudjanak kibújni az adófizetési kötelezettségük alól. „A világon sok cég a kedvezőbb adókulcsot alkalmazó országokban vallja be a jövedelmét, így jóval kevesebb társasági adót (tao) kell fizetnie, mintha ott jelentené be, ahol a valós tevékenységet végzi” – mondta a Szabad Európának Radnai Károly, az Andersen Adótanácsadó Zrt. vezérigazgatója.
A szakember szerint a globális minimumadó mögötti filozófia arról szól, hogy a világ vezető nagyhatalmai véget vessenek a művi adótervezésnek. Radnai szerint ezen túlmenően az is szálka a nagy gazdaságok szemében, hogy sok ország él az adóverseny adta lehetőséggel és kínál kedvezőbb feltételeket az adófizetésre a multinacionális cégeknek, ezáltal – véleményük szerint – káros adóversenyre ösztönöznek.
A minimumadó mellett a volt miniszter
„Egyetértek a globális minimumadóval, támogatom a bevezetését” – mondta a Szabad Európának Csillag István közgazdász, a Medgyessy-kormány gazdasági és közlekedési minisztere. Úgy véli, egy adóversenyben nem lehet jó helyezést elérni.
Csillag István szerint sok tényezőn múlik az, hogy egy multinacionális cég hol fektet be. Az adóelőnyök mellett fontos, hogy megfelelő számú szakképzett munkavállaló legyen, átlátható legyen az ország adórendszere, támogató a bürokráciája, és jó logisztikai képességekkel rendelkezzen az adott gazdaság.
A szakember szerint ezekre kellene koncentrálni, javítani a feltételeken, hiszen az adóelőny csak részben határozza meg a működő tőke áramlását.
Az amerikaiak miatt lett a társasági adó a célpont
„Egy kicsit Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik, hiszen a 9 százalékos társasági adókulcs alacsonynak számít, ezért hátrányosan érintheti az új szabályozás. Azért a feltételes mód, mert a részletszabályokon fog múlni minden” – mondta a szakértő.
Annyit már most is tudni lehet, hogy az eredeti javaslat nem a nominális, hanem az attól sok esetben jelentősen eltérő effektív adókulcsokra vonatkozna. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a valóságban mennyi adót és járulékot fizetnek a cégek. Hiába 20 százalék valahol a társasági adó, ha a beruházások értéke és sok egyéb költség levonható az adóalapból, így a folyamat végére az effektív adókulcs csak 5 százalék.
A mostani tervek szerint a minimumadó alapját a végső anyavállalat konszolidált beszámolójából kiindulva határoznák meg. A javaslat értelmében, ha egy multinacionális vállalatcsoport leányvállalatainak adókötelezettsége egy adott országban nem éri el a minimumadó mértékét, az adókülönbözetet elsődlegesen az anyavállalat országa szedné be az anyavállalattól.
Ha például egy német vállalatcsoport magyarországi leányvállalatát a minimumadónál alacsonyabb adó terheli, a fennmaradó adót a német anyavállalattal, Németországban fizettetnék meg.
Radnai szerint a globális minimumadóval kapcsolatban a legkomolyabb szakmai kifogás az, hogy a sok adófajta közül ki lett ragadva a társasági adó. „Az Egyesült Államokban egyáltalán nincs áfa, és az egyéb adók sem magasak. Az állam a cégeket a taón keresztül adóztatja, amely az USA-ban viszonylag magas, 21 százalékos, és épp most emelnék meg 28 százalékra” – mondta Radnai.
A szakértő szerint ezt a társasági adó alapú megközelítést teszik most a globális minimumadón keresztül általános érvényűvé, holott a világ országainak különböző az adószerkezetük.
Az iparűzési adó mentheti meg Magyarországot
Magyarországon a társasági adó csak az egyik eleme az adórendszernek. A 27 százalékos áfa mellett helyi iparűzési adót (hipa), energiaadót, tranzakciós illetéket, jövedéki adót, bankadót fizetnek a cégek, de a béreket terhelő adóék a családi kedvezmények nélkül is 45 százalék körül alakul, amit a cégeknek kell befizetniük.
A tao esetében többféle kedvezményt is igénybe lehet venni, amelyek csökkentik az adóalapot. A szakember szerint jó példa erre Luxemburg, ahol húsz százalék feletti a társaságiadó-kulcs, de mire az adó megfizetésére kerülne a sor, annyi mindent le lehet vonni, hogy az effektív, vagyis a ténylegesen fizetendő adó 3 százalékra csökken.
„Nem akarok demagóg lenni, de leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy az Egyesült Államok úgy gondolkodik, hogy az a jó adórendszer, ahol magas a társasági adó kulcsa. Ha 15 százalékban határozzák meg a globális minimumadót, akkor ebből az elvből kiindulva a 9 százalékos magyar tao mellett további 6 százalékpontnyi adót kell például az amerikai vagy más nemzetiségű anyacégnek otthon befizetnie a költségvetésbe” – mondta Radnai Károly.
A szakértő szerint ez hátrányosan érintené azt a külföldi vállalatot, amely a kedvező társasági adókulcs miatt választotta Magyarországot. „A globális minimumadó bevezetésével ez az előnye eltűnne Magyarországnak” – monda a szakértő.
A nagy kérdés az, hogy milyen adókat lehet a minimumadóból levonni. A Pénzügyminisztérium jelenlegi tanulmánya arra alapoz, hogy a helyi iparűzési adót le lehet majd vonni az adóalapból.
„Ha ez megvalósul, akkor nem lesz olyan nagy baj Magyarországon. A Pénzügyminisztérium adatai szerint, ha a hipát el lehet számolni, akkor az effektív, vagyis a valódi adókulcs a cégek esetében 26 százalék lenne, ami magasabb, mint a 15 százalékosra tervezett minimumadó” – mondta.
Radnai Károly szerint azért ilyen magas a két adónak a házasítása, mert iparűzési adót a veszteséges cégek is fizetnek, míg társasági adót csak a nyereségesek.
Orbán harcias, de a háttérben az adó bevezetésére készül
A Pénzügyminisztérium tanulmánya szerint, ha a minimumadóval kapcsolatos javaslat nem képes kellően rugalmasan kezelni az adóalapok közti technikai eltéréseket, az nem csupán az alacsony adókulcsú országokban működő vállalkozásokat érintheti.
„A magyar adatokon végzett elemzésünk azt mutatja, hogy ha a vállalkozások effektív adókulcsát egyszerűen a számviteli eredmény alapján határozzuk meg, úgy az effektív adókulcs az egyes vállalatok esetében rendkívül széles sávban szóródhat” – olvasható a dokumentumban.
Ez azt jelenti, hogy lesznek olyan vállalatok, amelyeket súlyosabban ,és lesznek, amelyeket kevésbé vagy egyáltalán nem érint a globális minimumadó bevezetése.
„Senkinek nincsen joga kívülről beavatkozni a magyar adópolitikába” – fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter az adóval kapcsolatban. Orbán Viktor miniszterelnök pedig azt mondta a Kossuth Rádióban, hogy ez az adóemelés méreg a magyar gazdaság számára. A kormányfő szerint Magyarország érdeke az, hogy ne fogadjon el kívülről ráerőltetett adószabályokat. Azt is mondta, hogy Magyarország elutasít minden olyan kezdeményezést, ami nemzetközi szinten adóemelést írna elő, és rontaná a magyar versenyképességet.
Miközben a kormány a nyilvánosság előtt elutasítja az adó ötletét, a Pénzügyminisztérium aktívan részt vesz a tárgyalásokon, és gőzerővel számol: mennyit kell a hazánkban megtelepedett multiknak pluszban fizetniük.
„A javaslat megvalósulása esetén ugyanakkor úgy látjuk, hogy annak gazdasági hatása jelentős mértékben a javaslat technikai részletein múlhat, ezért mindvégig aktívan képviseltettük magunkat a javaslattal kapcsolatos technikai szintű egyeztetéseken is” – olvasható a PM anyagában.
Külön fejezet szól arról, hogy a kormány a tárgyalások során milyen szempontok érvényesítésére törekedett:
- A minimumadóba beszámítható adók köre minél szélesebb legyen, különös tekintettel a helyi iparűzési adóra.
- A valós tevékenységhez kötődő nyereség lehetőség szerint mentesüljön a minimumadó-szabályok alól.
- A javaslat minél rugalmasabban kezelje az adóalapok közti időzítési eltéréseket, adjon átmeneti mentességet a korábban megítélt adókedvezményekre.
- Biztosítsa a lehetőséget a különbözeti adó beszedésére a leányvállalat országának is, különös tekintettel arra, hogy mivel a minimumadó alapja az anyavállalat beszámolóinak sztenderdjeire épül, a nemzeti adószabályokban nincs lehetőség annak tökéletes lekövetésére.
A részletszabályoktól függ minden
Radnai Károly szerint a magyar kormány komolyan vette a minimumadó bevezetésének a hírét, és más országokhoz képest sokkal előrébb jár a tárgyalásokban. „Ebben az is közrejátszik, hogy az elmúlt 25 év összes kormánya arra törekedett, hogy befektetőcsalogató legyen a magyar adórendszer, ami leginkább a taót jelentette” – mondta.
Radnai szerint a magyar kormány nemcsak átlagot számol, hanem azzal a reális problémával is szembesül, hogy lesznek cégek, amelyek el fogják hagyni Magyarországot. A szakember szerint ha olyan átlagok jönnek ki, mint az iparűzési adó beszámításával elért 26 százalékos effektív adókulcs, nem lehet hátradőlni és azt mondani, hogy az több mint a 15 százalék, ezért a minimumadó bevezetése nem fog gondot okozni.
„Ezek az eredmények csak átlagok, nem tudni, hogy hány cég van felette és hány alatta, melyek azok a vállalatok, amelyeket olyan érzékenyen érint a minimumadó bevezetése, hogy inkább összecsomagolnak és elmennek” – figyelmeztetett a szakértő.
Kerestük kérdéseinkkel a Pénzügyminisztériumot, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
