Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Jövő év végén indulhat a Szputnyik gyártása Debrecenben


Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja az egynapos munkalátogatásra érkező Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Budapesten, 2021. augusztus 24-én
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogadja az egynapos munkalátogatásra érkező Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Budapesten, 2021. augusztus 24-én

Előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a Debrecenben felépülő vakcinagyárban licenc alapján az orosz Szputnyik-oltóanyagot is gyárthassák. A tárgyalások jelenlegi állása szerint 2021 végére megtörténhet a technológiatranszfer, így 2022 végétől lehetővé válik a Szputnyik licencalapú gyártása Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az orosz diplomácia vezetőjével, Szergej Lavrovval tartott közös budapesti sajtótájékoztatón.

Magyarország az első és egyelőre az egyetlen uniós ország, amely engedélyezte az orosz Szputnyik V-vakcinát, és jelentős tételt is vásárolt belőle. Szijjártó Péter a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: az orosz vakcina nélkül Magyarország nem tudta volna „Európa legsikeresebb oltási kampányát végrehajtani”.

Az orosz vakcina licencalapú debreceni gyártása Szijjártó Péter szerint nemcsak Magyarország kiszolgáltatottságát csökkenti a járványban, hanem komoly külgazdasági előnyt is jelent, hiszen a járvány itt marad, az orosz oltóanyagra vélhetően lesz piaci igény.

Az orosz külügyminiszter egynapos munkalátogatásra érkezett Budapestre, ahol a tárgyalások mellett részt vesz a budapesti nagyköveti értekezleten.

Öt „sikertörténetről”, illetve azok folytatásáról beszélt Szijjártó Péter

A vakcinagyártás mellett négy konkrét együttműködési területről beszélt Szijjártó Péter.

  • A beruházásokat említve bejelentette, hogy a MOL négymilliárdos beruházás keretében elkezdte építeni bitumengyárát Tatárföldön. Az Arnyeszt orosz kozmetikai termékeket gyártó cég pedig 18 milliárdos beruházással gyártóbázist hozhat létre Alsózsolcán.
  • A magyar közlekedésipar történetének legnagyobb megrendeléseként említette Szijjártó Péter, hogy orosz együttműködéssel Dunakeszin ezer vasúti kocsit gyártanak Egyiptomnak. Egymilliárd eurós beruházásról van szó, az ügyletet az Eximbank finanszírozza. Hozzátette, Magyarország szeretne új megbízatást nyerni Egyiptomban kétszáz hálókocsi leszállítására.
  • Az energiabiztonságról szólva Szijjártó Péter úgy fogalmazott: az Északi Áramlat 2-ről történt megállapodás világossá tette Oroszország meghatározó szerepének fennmaradását a kontinens gázellátásában. Ezért Szijjártó szerint jó döntés volt belevágni annak a gázvezetéknek a megépítésébe, amely lehetővé teszi október elsejétől éves szinten nyolc és fél milliárd köbméter gáz beszállítását Magyarországra a szerb–magyar határtól. Mint a magyar politikus mondta, a kormány arra törekszik, hogy az idén lejáró után újabb hosszú távú, tizenöt évre szóló gázvásárlási megállapodást kössön az orosz Gazprommal, az ehhez szükséges kereskedelmi tárgyalások finisben vannak. Mint mondta, hétfőn Szentpétervárra utazik, hogy egyebek között az árról tárgyaljon. Mint mondta, olyan árat szeretnének kialkudni, amely reflektál a piaci viszonyokra és arra is, hogy Magyarország többé már nem tranzitország a Gazprom számára.
  • Megindul a légi közlekedés Budapest és Jekatyerinburg között, a WizzAir bázist hoz létre Szentpéterváron, az eddigi heti négy helyett heti hét járat üzemel a két város között.

Szergej Lavrov hangsúlyozta, Magyarország az első NATO-tagország, amely meghívta egy nagyköveti értekezletre az orosz külügyminisztert. Az orosz diplomácia vezetője szerint nagyon sikeres találkozón vannak túl „barátjával, Szijjártó Péterrel”. A két ország együttműködését értékelve arra jutottak, hogy az áruforgalom csaknem 35 százalékkal nőtt az év első öt hónapjában, amely az orosz politikus szerint nagyon jó mutató. Hozzátette, nagy közös projekteket valósítanak meg, példaként a Paks 2-beruházást említette.

Szergej Lavrov elmondta, hogy a tárgyaláson beszéltek az ukrán helyzetről is. A politikus aggasztónak nevezte a kijevi diszkriminációs politikát azokkal a népekkel szemben, akik hosszú ideje Ukrajna területén élnek.

Az orosz külügyminiszter budapesti látogatása egy napra esett Ukrajna függetlenségének 30 évvel ezelőtti kikiáltásával. Ukrajna a Szovjetunió felbomlásával vált önálló állammá, 1991. augusztus 24-én kiáltotta ki függetlenségét, amelyet egy december 1-jén megtartott népszavazáson az ukránok többsége támogatott.

Ujhelyi István: Nem vagyunk orosz gyarmat

Az MSZP-s EP-képviselő, Ujhelyi István a Szabad Európához is eljuttatott közleményben ragált a Szijjártó–Lavrov-sajtótájékoztatón elhangzottakra. Szerinte Oroszország nyíltan és vállaltan destabilizálja az európai közösséget, a magyar kormány pedig büszkén asszisztál ehhez.

A politikus úgy fogalmazott, „nem vagyunk orosz gyarmat, mi az Európai Unió tagjai vagyunk és maradunk”.

Ujhelyi szerint a Fidesz-kormány egyik első házi feladata az lett volna a találkozón, hogy a magyarok korlátozásmentes, Európán belüli utazása miatt garanciákat követeljen az orosz féltől a Szputnyik-vakcina mielőbbi európai engedélyeztetéséhez.

Az EP-képviselőn arról is beszámolt, hogy a Debrecenbe tervezett oltóanyaggyár előkészítő dokumentumait, szerződéseit és számításait hetekkel ezelőtt hivatalosan is kérte a kormánytól, de még nem kapta meg.

XS
SM
MD
LG