A magyar kormány az utolsó ellenállók közt volt a globális minimumadó kérdésében, de úgy tűnik, meggyőzték a nagy országok, mert a külügyminiszter szerint van esély már a megegyezésre. Szijjártó Péter szerint Magyarországon fizetik az emberek és a cégek Európa legalacsonyabb adóit, de mindkettőt rosszul tudja.
Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyal magyar részről az OECD nagy adóügyi reformcsomagjáról. Ez a csomag két részből áll:
- Az egyik az óriási techcégek adóztatását fogná szorosabbra, hogy ott fizessenek adót, ahonnét a pénzük jön, ne tudjanak adóparadicsomokban elbújni.
- A másik globális minimumadót akar a cégekre, hogy sehol ne lehessen 15 százaléknál alacsonyabb a társasági adó. Ezzel a káros adóversenynek szabnának gátat.
Mindkét megoldás rengeteg buktatót rejt technikailag, már csak az országok különböző adórendszerei miatt is, vagy a globális multik sajátosságai miatt. Magyarország az első részét támogatta, a másodikat nem.
Az elutasítás egyrészt annak szólt, hogy fontos részletek voltak meglehetősen homályosan megfogalmazva, a Pénzügyminisztérium meg akarta várni a kiforrottabb verziót. Más részletek értelmetlenül hátrányosak lehettek volna például az EU-s országoknak Izer Norbert adóügyi államtitkár szerint. Harmadrészt a kormány politikai célja, hogy az egyik adófajtán, a társasági adón ne kelljen emelnie.
Valójában a kormány egyébként nagyon is készült a minimumadó eljövetelére, erről alább olvashat bővebben.
Most Szijjártó Péter azt jelentette be, hogy közeledtek az álláspontok, már látja azt a kompromisszumot, ami alapján a kormány el tudná fogadni a javaslat második részét is.
Tévedett miniszter a magyar adórendszerről
A külügyminiszter Facebookra feltöltött videójában kijelentette többek közt azt is, hogy
„Magyarországon Európa legalacsonyabb adóit kell fizetniük a magánszemélyeknek és a vállalkozóknak is”.
Ezt rosszul tudja Szijjártó Péter. Bár az adórendszerek összehasonlítása a különböző adófajták és kedvezmények miatt nem könnyű, meg lehet nézni például pont az OECD azonos módszertannal összesített adatait.
Az OECD nem így látja
A vállalatokat nézve átlagosan tényleg kevés adót fizetnek Magyarországon: az effektív adókulcs 10,2 százalék, de Európában több országban is kevesebb az ilyen elvonás, például Bulgáriában. Az effektív adókulcsot itt leegyszerűsítve úgy lehet érteni, hogy összesen egy cég mennyi adót fizet egy olyan beruházás után, aminek a gazdasági profitja pozitív.
Arányaiban így a világon az egyik legkevesebb pénz is folyik be az államkasszába Magyarországon a vállalatok adóztatásából. Azzal nem számolva, hogy ezen bevétel egy része nem is az államhoz kerül, hanem például taotámogatásokon keresztül, mondjuk, sportcégekhez.
Mindez egyébként átlagra vonatkozott, jelentős eltérések lehetnek a szereplők között Magyarországon, például a nagyvállalatok sokszor lényegesen alacsonyabb tényleges elvonással szembesülnek.
A magánemberek és a vállalatok is ki vannak téve a felsoroltak mellett más adóknak is, például a világon a legmagasabb, 27 százalékos magyar általános forgalmi adónak. Vagy azt sem szabad elfelejteni, hogy Magyarországon nem minden adót hívnak adónak, a tranzakciós adót hivatalosan tranzakciós illetékként tartják számon.
A magánszemélyeknél az adóéket szokták összehasonlítani a különböző adórendszerek összetettsége miatt. Az adóék azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek (a bruttó bér és az erre fizetendő munkaadói járulékok) hány százalékát kéri el az állam adók és járulékok címén.
Itt Európában a harmadik legmagasabb elvonási szinttel Magyarország sújtja az érintetteket.
Igaz, ez csak legjellemzőbb adózókra vonatkozik. A magas jövedelműekre a többkulcsos adórendszerekben másik kulcs vonatkozik, jellemzően ők arányosan többet adóznak. Magyarországon viszont az egykulcsos adó miatt jól járnak a gazdagok, a gazdagok adókulcsainak listáján így már inkább a középmezőnyben lenne az ország.
Még lejjebb lenne azon, ahol a sokgyerekes, házasságban élő gazdagokat néznék csak, Magyarország ugyanis a családtámogatási szintjeit is jellemzően a jövedelemhez köti, és adókedvezmények formájában adja.
Itt talál még további friss adóügyi OECD-adatokat.
