Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Mesterterv – Oroszországról is tanácskoznak a NATO-miniszterek


A Zapad-2021 közös orosz–belorusz hadgyakorlat egyik jelenete Kalinyingrád térségében 2021. szeptember 11-én
A Zapad-2021 közös orosz–belorusz hadgyakorlat egyik jelenete Kalinyingrád térségében 2021. szeptember 11-én

A NATO védelmi miniszterei október 21-én vitatják meg az úgynevezett mestertervet, amelynek célja a szövetség védelme bármilyen lehetséges orosz támadással szemben, miután a NATO megfosztotta akkreditációjától a szövetség mellett működő orosz képviselet több munkatársát.

A vita nem szerepel a kétnapos brüsszeli értekezlet napirendjén, a harminc szövetséges ország minisztereinek meg kell tárgyalniuk más fontos kérdéseket is, beleértve a közös elrettentési és védelmi stratégiát, az új technológiákba történő befektetést és az Afganisztánban „megtanult leckék” értékelését.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelezte, hogy a miniszterek megvitatják a kollektív védelem erősítését és a tagállamok területének védelmét.

Többet költenek és gyorsítanak

„A szövetségesek többet fektetnek be, több csúcskategóriás képességet kínálnak és nem utolsósorban olyan új területeken is gyorsítanak, mint a kibernetika, a hibrid- és az űrtechnológia” – mondta az október 20-án tartott tájékoztatón.

„Mindez sokat számít a biztonságunk szempontjából. Ez más, mint azok a fenyegetések és kihívások, amelyekkel a hidegháború során szembesültünk.”

Az elrettentés és védelem koncepciója az euroatlanti térségben – amely mestertervként ismert – bizalmas dokumentum, ám a Reuters olyan meg nem nevezett tisztviselőket és NATO-diplomatákat idéz, akik szerint túlmutat a meglévő regionális védelmi terveken, és célja, hogy felkészítse a szövetséget bármilyen egyidejű támadásra a Baltikumban és a Fekete-tenger térségében.

Elrettentés és védelem

Az új tervre azért van szükség, mert Oroszország fejlett fegyverrendszereket fejleszt, valamint csapatokat és felszereléseket telepít a határok vagy a NATO-tagállamok közelébe – közölték a tisztviselők.

Oroszország tagadja, hogy bármilyen háborús szándéka volna, és azt mondja, hogy épp a NATO destabilizálja Európát az ilyen előkészületekkel.

Nyugati tisztviselők szerint májusban Oroszország mintegy százezer katonát telepített az Ukrajnával közös határára, a legtöbbet azóta, hogy 2014-ben annektálta a Krím félszigetet és konfliktusokat gerjesztett Kelet-Ukrajnában.

Szeptemberben Oroszország új harci robotokat használt a Belarusszal közösen tartott nagy hadgyakorlatain, ami riadóztatta a balti szövetségeseket.

Kiutasítások és bezárás

Oroszország a szovjet katonai űrrendszereket is korszerűsíti vagy lecseréli támadó műholdak pályára állításával, és „szuperfegyvereket” fejleszt, köztük nukleáris hiperszonikus cirkálórakétákat, amelyek kikerülhetik a riasztó jelzőrendszereket.

A NATO-t aggasztja Oroszország behatolása is a NATO légterébe, valamint a szövetséges hajók zavarása orosz harci repülőgépekről és hadihajókról.

A hónap elején a NATO úgy döntött, hogy kiutasít nyolc, a szövetséghez akkreditált orosz képviselőt, azt állítva, hogy titokban az orosz hírszerzésnek dolgoztak. A NATO megfelezte, tízre csökkentette az Oroszország rendelkezésére álló pozíciók számát is.

Oroszország válaszul felfüggesztette NATO-képviselete tevékenységét, elrendelte a szövetség moszkvai irodájának bezárását, és arra figyelmeztetett, hogy a NATO döntése „szinte teljesen” aláásott minden reményt a kapcsolatok javítására.

A NATO folytatná a dialógust

„Sajnáljuk a mostani helyzetet – mondta Stoltenberg a tájékoztatón. – Erőteljes meggyőződésünk, hogy éppen erős feszültség és nehéz helyzet esetén fontos a párbeszéd.”

„Ezért folytatjuk a dialógust Oroszországgal, beleértve a NATO–Oroszország Tanácsot is. Az ajánlat, hogy találkozzunk a NATO–Oroszország Tanácsban, még mindig áll.”

A két fél közötti párbeszéd fő fóruma, a NATO–Oroszország Tanács 2014 óta csak szórványosan ülésezik.

Afganisztán – korlátozott küldetésből nemzetépítő erőfeszítés

Stoltenberg Afganisztánról azt mondta, hogy a miniszterek még a tanulságok levonásának közepén vannak, miután a tálibok villámoffenzíva után augusztus közepén megszerezték Kabul irányítását a nemzetközileg elismert kormánytól, miközben az amerikai vezetésű erőket kapkodva kivonták, hogy véget vessenek a húsz éve tartó háborúnak.

A miniszterek megvizsgálják, hogyan vált a terrorizmus elleni küzdelem korlátozott küldetése „meglehetősen nagy és ambiciózus nemzetépítő erőfeszítéssé” – mondta a főtitkár.

Le kell vonni annak a tanulságait, hogy az ambíciók fokozatosan bővülhetnek a célok megváltoztatásával kapcsolatos kockázatokkal és kihívásokkal együtt – fogalmazott.

Készült a Reuters és a dpa tudósításainak felhasználásával.
XS
SM
MD
LG