Az euró árfolyama átlépte a 370 forintos határt, és a dollár ára is csúcsot ért el 328 forinttal a devizapiacokon a hétfői nyitást követően.
A mélypontot követően az euró értéke visszakorrigált valamennyivel 369 forint alá, és a dollár is 327 forint közelébe gyengült. Az euróárfolyam korábbi rekordja 2020. április 1-jén dőlt meg, akkor 369,7 forintot kellett fizetni egy euróért.
"Péntek délutánra gyengülésnek indult a forint, így az euró árfolyama 368 forint felett is járt napközben, emellett a történelmi csúcs is karnyújtásnyira került az árfolyamtól. A piac továbbra is visszafogottnak ítélheti a magyar jegybank lépéseit, így ez is közrejátszhatott a gyengélkedésben, illetve a dollár erősödése is negatív hatással volt a forintra" - írta a KBC Equitas a napi.hu által idézett elemzésében.
A helyzet elemzők szerint már lépéskényszerbe hozza Magyar Nemzeti Bankot. Október végén arról beszélt Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza és befektetési igazgatója egy konferencián, hogy a magyar fizetőeszköz gyengülése várhatóan erős és tartós folyamat lesz.
Szerinte a magyar gazdaság jövőjét két fontos folyamat fogja alakítani a következő években: a magas infláció és a magyar kormány elhúzódó konfliktusa az Európai Unióval. Jakobsen szerint a várhatóan tartósan magas infláció és a kormány uniós csatározásai két-három éven belül 380 forintnál is drágább eurót eredményezhetnek.
Dan Bucsa, az UniCredit Bank kelet-közép-európáért felelős közgazdásza és Marek Drimal, a Societe Generale régiós stratégája is arról beszélt akkor, hogy az EU és a magyar kormány vitája a jogállamiságról nem fog egyhamar megoldódni. Ez egyben valószínűleg azt is jelenti, hogy amíg nem enged valamelyik fél, addig a magyar kormány nem fog tudni uniós támogatásokat elosztani, mert nem adják oda. Bucsa ezért azzal számol, hogy még 2022 második felében sem jutnak uniós támogatások Magyarországra.
Varga Mihály pénzügyminiszter azt ígérte, hogy már idén év végén megegyezik a kormány az uniós intézményekkel. Emellett szerinte a magas infláció sem lesz tartós, jövő év végére már visszacsökken évi háromszázalékosra. Nagy Márton, aki korábban Matolcsy György általános gazdasági szakértője volt és a jegybank alelnöke volt, kevésbé optimista véleményt fogalmazott meg: szerinte az infláció a következő másfél évben még négy–öt százalék között ragadhat, utána viszont csökkenhet.
Ezzel párhuzamosan a kormány óriási költekezésbe fog kezdeni a választások előtt, csak az egyszeri szja-visszatérítés ajándéka fog nagyjából hatszázmilliárd forintba kerülni.
Pesszimista EU-prognózis
Az Európa Bizottság alig tíz napja kiadott jelentésében Magyarországtól jelentősen lassuló növekedést és tartósan viszonylag magas inflációt várnak. A következő években erős lassulással számolnak az ország jelenlegi pályája alapján, két év múlva már csak 3,2 százalékot. Ez továbbra is lassú felzárkózást jelentene a fejlettebb országokhoz, Németországnak például jelenlegi jellemzői alapján 2023-ra háromszázalékos növekedést számoltak.
Emellett sokáig magas inflációt vár a brüsszeli jelentés Magyarországon. Részben azért, mert a kormány óriási pénzosztást rendez a választások előtt, a GDP több mint egy százalékát osztják ki egyszeri ajándékként a választóknak.
