Párizsból, Londonból és Washingtonból nézve az ukrajnai események egy Európában formálódó új hidegháborúnak tűnhetnek. Ám a balti országokból az egész ennél sokkal rosszabbul néz ki.
Az észteket, letteket és litvánokat – különösen azokat, akik elég idősek ahhoz, hogy szovjet hatalom alatt éltek – aggodalommal tölti el Oroszország Ukrajnával szembeni ellenséges viselkedése. Többen attól tartanak, hogy ők lehetnek a következő célpont. A feszültségek felidézik a tömeges deportálások és az elnyomás emlékeit.
„A nagyszüleimet Szibériába küldték. Apámat a KGB üldözte. Most egy szabad és demokratikus országban élek, de úgy tűnik, semmit sem lehet magától értetődőnek venni” – mondta Jaunius Kazlauskas ötvenéves tanár Vilniusban, Litvánia fővárosában.
Ha nem fizettetnek vele, továbbgurulnak a tankok
Sztálin mindhárom balti országot elfoglalta és annektálta a második világháború alatt. A Szovjetunió felbomlása után, 1991-ben ismét elnyerték függetlenségüket. 2004-ben csatlakoztak a NATO-hoz, így az Egyesült Államok és nyugati szövetségesei katonai védelme alá helyezték magukat. Ukrajna nem része a NATO-nak.
A balti országok és a szintén NATO-tag Lengyelország a Moszkva elleni erőteljes szankciók és a NATO-csapaterősítések leghangosabb szószólói közt voltak a szövetség keleti szárnyán. A balti országok kormányainak vezetői az elmúlt hetekben európai fővárosokba repültek, és arra figyelmeztettek, hogy a Nyugatnak meg kell fizettetnie Vlagyimir Putyin orosz elnökkel annak az árát, ha megtámadja Ukrajnát, máskülönben tankjai továbbgurulnak az egykori szovjet birodalom más részei felé.
Egész Európáért vívják
„Az Ukrajnáért vívott ütközet Európáért vívott ütközet. Ha Putyint ott nem állítják meg, akkor továbbmegy” – figyelmeztetett a múlt héten Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján.
Két nappal azelőtt, hogy Oroszország megindította előre várható támadását Ukrajna ellen, Joe Biden elnök bejelentette, hogy néhány, Európába telepített amerikai erőt, köztük nyolcszáz gyalogos katonát, F–35-ös vadászgépet és Apache helikoptert a három balti államba vezényelnek át. A lépést teljességgel védekező jellegűnek jellemezte.
A hírt lelkesedéssel fogadták a balti fővárosokban. Miután a NATO alapszerződése minden szövetségest arra kötelez, hogy megvédje a szövetség bármely tagját, ha támadás éri, a balti országok szerint elengedhetetlen, hogy a NATO ne csak szavakban mutasson elszántságot, hanem haderejével is.
Ha gyengeséget látnak, támadnak
„Oroszország mindig mérlegeli a katonai erőt, de az országok harckészségét is – mondta Jānis Garisons, a lett védelmi minisztérium államtitkára. – Amint gyengeséget látnak, kihasználják.”
Jóllehet Putyin nyilvánosan nem fejezte ki ambícióit a balti országok feletti orosz ellenőrzés visszaállítására, sok észt, lett és litván aggódik amiatt, hogy vissza akarja szerezni befolyását a Szovjetunió valamennyi volt köztársaságában. Korábban Putyin az orosz nép tragédiájaként írta le a Szovjetunió összeomlását.
Az orosz elnök a hét elején mondott beszédében, amelyben megágyazott a katonai beavatkozásnak, kijelentette, hogy Ukrajna „nemcsak egy szomszédos ország számunkra, hanem saját történelmünk, kultúránk és lelkivilágunk elidegeníthetetlen része”.
Ott is élnek szép számmal oroszok
A kulturálisan és nyelvükben is különböző balti országoknak más a kapcsolatuk az orosz történelemmel és identitással. Az elmúlt kétszáz év nagy részében Moszkva uralta őket, először az Orosz Birodalom, majd a második világháborút követő fél évszázadban a Szovjetunió. Mindhárom országban van orosz etnikai kisebbség; Lettországban és Észtországban a lakosság körülbelül negyedét teszi ki.
Bár sokan jól beilleszkedtek, a feszültségek 2007-ben fellángoltak. Több száz orosz lázadt fel a kormány terve ellen, hogy új helyre vigyék Tallinnban, Észtország fővárosában a szovjet háborús emlékművet. Észtország Oroszországot gyanúsította a zavargások szításával és a kormányzati számítógépes hálózatokat megbénító kibertámadások szervezésével.
Az üzenet nem csak Ukrajnáról szól
„Amikor azt halljuk, hogy Putyin alázza Ukrajnát, és mesterséges államnak nevezi, melynek nincs történelme, az arra emlékeztet bennünket, amit évek óta ismételgetnek az összes volt szovjet köztársaságról” – mondta Nerijus Maliukevičius, a Vilniusi Egyetem politikai elemzője. Az orosz „állami propagandagépezet most soha nem látott intenzitással dolgozik, és az üzenet nem csak Ukrajnáról szól” – tette hozzá.
Litvánia határos Kalinyingráddal, azzal az oroszországi régióval, ahol az ország balti-tengeri flottája állomásozik, és Belarusszal, a volt szovjet köztársasággal, ahova több tízezer orosz katonát vezényeltek közös gyakorlatokra. Belarusz nemrég bejelentette, hogy a hadgyakorlatok folytatódnak a kelet-ukrajnai feszültség miatt.
A számok nem jelentenek mindent
„Úgy tűnik, nem fognak távozni – mondta Arvydas Anušauskas litván védelmi miniszter, mielőtt Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. – De meg kell értenünk, hogy a számok nem jelentenek mindent. Technikailag nagyon fejlett csapatok vannak a határ felénk eső oldalán. Fő feladatuk az elrettentés – és szükség esetén a védekezés.”
A balti országok határozott támogatásukról biztosították Ukrajnát. A balti vezetők Kijevbe utaztak, hogy kifejezzék szolidaritásukat, és fegyvereket, valamint humanitárius segélyeket is küldtek Ukrajnának. Észtország, amely szoros politikai és gazdasági kapcsolatokat ápol Ukrajnával, szintén felajánlotta, hogy segít Ukrajnának kiberbiztonsága megerősítésében.
Észtország, amely csütörtökön ünnepli a függetlenség napját, határozott álláspontot képvisel a konfliktusban, de nem azért, mert félti a biztonságát – mondta Kersti Kaljulaid volt elnök, aki az első nőként töltötte be ezt a tisztet.
Berlin annyira van messze Kijevtől, mint Tallinn
„Azért tesszük, mert úgy találjuk, hogy erkölcsi kötelességünk – mondta. – Nagyon határozottan úgy érezzük, hogy (…) minden nemzetnek jogában áll döntenie a jövőjéről.”
Miután a balti országok Oroszország közvetlen szomszédai, szerinte a többi európai országnak is ugyanígy kellene aggódnia az ukrajnai válság miatt.
„Őszintén szólva nem hiszem, hogy ez jobban érintené a Baltikumot – mondta. – Ha Kijevből nézed, ugyanakkora távolságra van Berlin, mint Tallinn.”
