Ez a harc lesz a végső: beindult a mozgósítás a kampányban, I. rész

„Április 3-án senki nem maradhat otthon!” A kampány utolsó két hetében mindkét oldal mozgósítani igyekszik potenciális szavazóit. Milyen eszközöket használnak ehhez, hogy látják az elmúlt fél évet a lakásokba kopogtató, szórólapozó, plakátokat ragasztó kampánystábok tagjai? Kétrészes összeállítás az ellenzéki terepmunka fortélyairól és nehézségeiről, a kommunikáció alakulásáról, a válság és a háború hatásáról és arról, hibázott-e Márki-Zay Péter.

„Ma nyertük meg a következő választást.” Nem tudhatjuk, hogy ez lesz-e az ellenzéki összefogás eredményvárójában a hangulat április 3-án éjjel, vagy az amiatti aggodalom, hogy szűk többséggel kell lebontani a Fidesz árnyékállamát.

Az utóbbi időben a – nyilvánosságra hozott – kis számú mérések enyhén erősödő Fidesz-vezetést mutattak a háromtól hat százalékig terjedő hibahatáron belül, néha azon túlnyúlva, de az ellenzéki kampányfőnökség hibahatáron belüli fej fej melletti állásról beszél.

Az októberi csodavárás után hónapokig passzívnak látszott az ellenzék, aztán idén lassan felpörgött, beindultak a helyi kampányok, ha nehezen is, de megszületett a választási program, végül a közös listát is összerakták. De a végeken, a választókerületekben (evk) halvány kedvetlenség érződik. „Lássuk már a számokat”, „Nem látom az átütő lelkesedést” – mondják. Eközben a kampányvezetés érthetően szolid optimizmust és elszántságot mutat kifelé.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje nem csak frázisként mondja, őt valóban nem érdeklik a közvélemény-kutatások. A Fidesz nagy erőkkel lövi, a két oldal erőforrás-különbsége látványos (az utolsó hétre a kormánypárt tízezer aktivista hadra fogását ígéri), de Márki-Zay Péter valóban meglepetésember, állítja még most is minden elemző. Pedig ők olyan számokat is ismernek, amelyek a közönségnek (de sokszor még a helyi kampánystáboknak is) ismeretlenek.

Emlékezetes a nagygyűlésen M.-Z. P. mellett álló jobbikos jelölt, Steinmetz Ádám arca, amikor listavezetője megint olyat mondott, amiből egy hétig élt a Fidesz kommunikációs stábja (minisztériuma). „Én néha hibázom, de nem emiatt fognak Orbánra szavazni, akik rá szavaznak” – mondja erre M.-Z. P. Kérdés, hogyan hatnak a pártválasztásukban bizonytalan szavazókra elszúrt vagy kiforgatott mondatai. Valószínűleg kevésbé, mint a meglóduló gazdasági válság. Mert most havonta újra kellene tervezni a kampányt, olyan dolgok történnek folyamatosan körülöttünk.

Egy választást végeredményben az dönt el, hogy melyik párt tud több szavazót elvinni az urnáig. Fontos a vezér, fontos az üzenet, de minden a mozgósításnál dől el, az utolsó pár napban.

A Fidesz-stáb közelébe nem tudtunk kerülni, onnan csak áttételes információink vannak. Cikkünkhöz beszéltünk három-négy helyi ellenzéki kampány vezetőjével, munkatársával, valamint elemzőkkel, és megszólalnak a központi kampány vezetői is.

„A falvakban a Fidesznek nem aktivistái vannak, hanem polgármesterei”

A kampány utolsó két hetében már nem népszerűséget kell szerezni, hanem a meglévő adatbázist elvinni szavazni. „Már nem politikai üzenet kell, mert akit megtalálsz az adatbázisodban, az már úgyis azt gondolja, hogy Orbán egy g*i” – foglalja össze keresetlenül a fókuszt egy budapesti kampányember. Egy veterán politikus így fogalmazza meg: „A saját bázis hergelését Orbán csinálja.”

Ehhez kapcsolódóan:

„Amikor Orbán Viktor helikopterrel járja a határt, azt akár Kálomista Gábor is rendezhette volna” – kampányelemzés

A Fidesz legyőzésének kulcsszavai minden elemzésben évek óta a csatatér- vagy billegő körzetek és a bizonytalan szavazók. Utóbbiakról mindenki mást mond, annyi közös bennük, hogy ezen a pártválasztásukban bizonytalan, de szavazni szándékozó polgárokat értik.

„Az előválasztáson látszott, hol erős M.-Z. P.: egyetemi városok, Buda. Meg tudta szólítani a 20–30 közötti értelmiségi bizonytalanokat, akiket azóta elvesztett. Most visszatértünk az egy évvel ezelőtti bizonytalanarányra, a 32-34 százalékra. De ez októberben lement 27 százalékra” – mondja egy kampányszakember.

M.-Z. P. a csalódott fideszeseket – talán mint saját vonatkoztatási csoportját – akarta megszólítani kitartóan. „De azok már ott ülnek a Magyar Hang szerkesztőségében – ironizál a számukon megkérdezettünk. – Inkább a bizonytalanokra kellett volna célozniuk.”

Bár a legtöbb elemző szerint a harc a bizonytalanok szavazataiért megy (vagy azért kéne folyjon), beszéltünk olyan kampányfőnökkel, aki ezt túldimenzionáltnak tartja. Az ő oevk-jukban az lett a stratégia, hogy nem rájuk kell lőni, hanem a 2018-as bázist kell a legnagyobb mértékben mobilizálni. Szerinte az ellenzéki egységgel ez náluk elég lesz a Fidesz legyőzésére. Persze ott a választók fele megyei jogú városban él, ahol elvileg össze lehet szedni annyi előnyt, ami aztán csökkenhet a környékbeli falvakban.

Merthogy a kistelepüléseken a kormánypárt várhatóan most is tarolni fog. „A falvakban a Fidesznek nem aktivistái vannak, hanem polgármesterei” – foglalja össze egy kampánystratéga. A kiépült hűbéri rendszerrel – sokszor a településvezető „fogottsága” miatt –, az állandóan a választók között lévő polgármesterrel nem lehet versenyezni.

A tíz–húszezer közti települések enyhén inkább a Fidesz, mint az ellenzék felé húznak, utóbbié a nagyvárosok jelentős része, főleg Budapest.

Akinek kistelepüléseken kell begyűjtenie az ellenzéki voksokat, az nem demográfiai, hanem konkrét szavazói csoportra lő: elsősorban azokra, akik 2018-ban a Jobbikra szavaztak. „Ha ők ellenzékiek maradtak, és nem viszi el őket a Mi Hazánk, akkor van esély. Ha elpártoltak, akkor bajban vagyunk” – mondja egy kampányfőnök. Ebből a szempontból komoly lojalitáspróba volt, és Jakab Péter Jobbik-elnök látványos sértődéséhez vezetett a magát rendszeresen keresztény-konzervatív szavazóként meghatározó M.-Z. P. időnként előhúzott pártalapítási terve.

Ha a miniszterelnök-jelölt országos kampánya húzná fölfelé a 106 helyi kampányt, akkor felértékelődnének a bizonytalanok – mondja az előbb idézett kampányfőnök. Mert bár az előválasztáson is látszott, hogy M.-Z. P. inkább a városokban erős (a megyei jogúakban és Budán tarolt), az volt a várakozás, hogy ő meg tudja szólítani a bizonytalanokat. Igaz, szavazatvonzó képességét a falvakban akkor nem is lehetett felmérni, mert az előválasztást meg lehetett nyerni a városokban, és az akkor még minimális forrásokból dolgozó jelölt ezekre is fókuszált.

„Arra számítottam, hogy általa meg lehet szólítani a vidéki bizonytalanokat, és a mozgósításukkal meglesz a siker – mondja egy olyan körzet kampányfőnöke, ahol egy város és a körülötte lévő kisebb települések vannak. – Év elején egyértelmű lett, hogy ez nem így van. A kopogtatások, utcafórumok tapasztalatai nem igazolták vissza. Látjuk, hogy működik ellene a Fidesz-kampány.” Ők ekkor váltottak a ’18-as bázis maximális kiaknázására.

Azt ugyan nem lehetett megmondani, hogy kitől visz el több szavazatot a Mi Hazánk, az ellenzéknek mégis jól jön, hogy okafogyottá vált a szélsőjobboldali párt Covid-diktatúra elleni kampánya. Jó kampánydöntésnek tűnik, hogy nemcsak a Fidesz, de az ellenzék is még időben kiállt a kötelező oltás ellen.

Billegő körzetbe több politikusceleb jár

A csatatérkörzetek beazonosítása változik. Úgy tudjuk, hogy a Fidesz, amely hetente mér, akkor tesz át egyik kategóriából a másikba (fideszes-ellenzéki-billegő) egy evk-t, ha ott nagyon nagy, három egymás utáni mérésben is tíz százaléknál nagyobb a különbség a két tömb között. Az utóbbi időben több forrásunk szerint is sorra kerültek át körzetek billegőből fideszesbe: Budapestről korábban csak a Hegyvidék és egy pesti körzet számított ide, most már az Újbuda/Budafok körzet is (Németh Zsolt/Tóth Endre csap össze), vagy például Szentendre.

„Mintha az előválasztás eufóriájában nagyon optimistán jelölték volna meg tavaly a kategóriákat” – mondja egy helyi kampányfőnök a pártok korábbi kalkulációiról, amelyek alapvetően a ’18-19-es választások eredményein, az ellenzéki pártok akkori szavazatainak összeadásán alapultak. A Kecskemét-központú Bács-Kiskun 2. is kiemeltként volt kezelve, említ példát, miközben az szerinte akkor is fideszes volt. Aztán egy, még az orosz háború előtt végzett kutatás nyomán az ellenzék módosított korábbi optimista várakozásain, és átsoroltak pár körzetet. „Onnan tudtuk ezt meg, hogy hirtelen bejelentkeztek az országos politikusok hozzánk is. Pedig mi korábban is mondtuk, hogy a miénk billegő körzet.”

Az erőforrásokat a körzetek felosztása alapján osztják. Amelyik billegő, arra több pénzt szántak: több országos politikus, eszköz, plakát, hirdetés, nagyobb központi támogatás jár.

Forrásunk állítása vagy inkább érzése dacára az egyesült ellenzék kampányának vezetője, Zaránd Péter nemrég azt mondta egy háttérbeszélgetésen, hogy nem változtattak a körzetek korábbi besorolásán.

Árasztás

Annamária egy éve Momentum-tag egy budapesti szervezetben. A nemrég elvégzett egyetem után Londonban dolgozik, és már onnan is call centerezett a pártnak. Két hete fizetés nélküli szabadságot vett ki, hogy hazajöhessen a kampányban segíteni. Pultozik, plakátol, call centerezik és kerületi jelöltje kampánycsapatában végez kommunikációs feladatokat. „Meghatározó élmény, hogy mennyien mondják azt, hogy támogatnak, de nem írnak alá, mert valakijük a közszférában dolgozik, és féltik az állását” – meséli.

A Momentum gyakran elküldi budapesti aktivistáit hétvégén vidékre segíteni helyi jelöltjüknek. Ezt árasztásnak nevezik: az aktivisták tömegesen (értsd: pártucatnyian) szórólapoznak, kopogtatnak, gyűlést szerveznek, kitelepülnek egy körzetben. „A momentumosok büszkék arra, hogy szeretnek kint lenni az utcán” – mondja Annamária.

Sokszor kiderült a kopogtatások során – meséli két zalai árasztásáról –, hogy mindenkinek meghalt valakije, és nem is a járvány miatt. „Ők az egészségügy mérhetetlen lezüllesztésének áldozatai. Nehéz hallgatni az újabb és újabb történeteket. Aki egyedül él, nagyon boldog, hogy ezeket meg tudja osztani valakivel. Ilyenkor csak azt tudom rá mondani, hogy mi ez ellen küzdünk.”

„Ebben a szakaszban minél közvetlenebb kapcsolatot keresünk a választókkal – mondja egy vidéki kampányfőnök. – Az utolsó egy hét arra megy, hogy visszakopogtassuk a választókat, akiket egyszer már lekopogtattunk az elmúlt ötven napban. Most még egyszer megpróbáljuk.”

Most is nagyon fontos a jelenlétük az utcán, az emberek között, most is tartanak utcafórumokat, meséli. De ez kiegészül azzal, hogy direktben próbálják meggyőzni az embereket arról, mennyire fontos a részvétel. Ehhez a választás tétjét hangsúlyozzák, hozzátéve, hogy csak akkor sikerülhet, ha mindenki elmegy. A direkt telefonos mozgósítás a hét elejétől indul, azt az országos központ csinálja.

Az emberek megkeresése IVR-rel, robocallal (amikor rögzített felvételekkel felhívják az embereket) „már elkezdett zavaró lenni, annyi hívás megy. Az utolsó hétre kellett volna tartogatni, de kicsit korán ellőtték” – mondja egy pesti kampányember. Nem csak robothívás, sok személyes is ment ki az adatbázisokban szereplőknek, például így toboroztak résztvevőket a március 15-i nagygyűlésre.

A kopogtatást korlátozottan használják, de mások csodafegyvernek gondolják – mondja ugyanő. Szerinte kifejezetten nem szeretik az emberek, ha a lakásuk ajtaján kopogtatnak, állítja Annamáriával ellentétben, akinek jók a – főleg kistelepülési – tapasztalatai.

„Régebben egy amerikai kampányfejtágítón áradoztak a nyugati előadók a door-to-door kampányról. A közép-európai résztvevők mind felszisszentek” – meséli. Szkepszise dacára mind a Fidesz, mind több ellenzéki párt lelkesen csinálja, Ron Werber és a Kubatov-listák óta ez számít csodafegyvernek.

Van képlet is rá: a győzelemhez szükséges szavazatmennyiség (amennyivel nyert korábban a Fidesz a körzetben) nyolcvan százalékát „le kell kopogtatni” (mármint az eleve nem fideszes szavazók közül), és garantált a siker, mondja. Vagyis egy százezres körzetben, ahol a Fidesz harmincezer szavazatot szerzett, 24 ezer olyan helyre kell bekopogni, ahol gyaníthatóan ellenzéki szavazó él.

Kétszáz hadra fogható aktivista lenne ideális egy evk-ban, állítják a hozzáértők. Ahol sok párt erős, ott vannak aktivisták, de a száz mozgósítható még ott is ritka, hiába adták meg ennél többen az elérhetőségüket. Egy nyugat-magyarországi, erős fideszesként számontartott evk kampányfőnöke hétvégi csúcsban hatvan-hetven, hétközben harminc mozgatható aktivistával dolgozik.

A Fidesz az utolsó hétre tízezer aktivistát tervez hadra fogni.

A Fidesz ellenőrzi az ellenzék kampányanyagait

„A kitelepülés 2002-ben volt fontos: általa megmutatjuk, hogy nem félünk, hogy sokan vagyunk. Mára elfogyott a hatékonysága, a bizonytalanokat nem éri el, csak a törzsszavazó megy ki rá” – mondja a már idézett veterán politikus egy másik kampányeszközről. Nincsenek már a drága rendezvények sem – legalábbis az ellenzéknél, mert a Fidesznél csak a megasztáros előzenekarok elvisznek egy órát a show-ból valamelyik Fidesz-influenszer fellépése előtt.

Van még az újság, amelyből kettőt adott ki az ellenzék, most terjesztik a harmadikat, és a szórólap. Családi házas környéken hatalmas energia a szórásuk. A szórólap találati aránya 10-15 százalék, mondja a politikus, cserében olcsó. Egy pesti körzetben van 40-45 ezer postaláda, körülbelül kétszázezer a nyomda, négy–hat forint a szórás, ami már húzósabb összeg.

A szórócégek jellemzően diákmunkásokkal dolgoztattak, de ebbe erősen belelépett a kormány a Czeglédy-üggyel, mondja. (A DK-s politikust, aki az ellenzék szombathelyi jelöltje, korábban felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték többrendbeli adócsalás és okirat-hamisítás miatt. 2017 óta pedig egy, a vád szerint iskolaszövetkezetek alapítása révén elkövetett milliárdos költségvetési csalási ügy vádlottja.)

Több helyi forrásunk is jelezte, hogy a Fidesz (illetve a párthoz közeli cégközpont) kiszórás előtt bekérte az ellenzéki anyagokat, és volt, amelynek megtiltotta a terjesztését. A csak mozgósító, nulla politikai tartalommal bíró szórólap mehetett, a kampánylap nem. Olyan körzetben/megyében, ahol nincs jelentősebb ellenzéki város, nem is találtak ezután szórócéget az ellenzéki kampánystábok, amelyik kivitte volna az anyagaikat.

Az utcán mindenki láthatja: nagyjából tíz százalék ellenzéki plakátot engedett a Fidesz. Az engedett szó használata nem véletlen: az ellenzéki háttérbeszélgetés szervezői nemrég nemcsak a kisebb szóró-, de az olyan nagy plakátcégek esetében is kontrollt említettek, mint a JCDecaux. Az ellenzéki kampányfőnök szerint a cégtől ígéretük volt ezer óriás- és ezer Citylight-plakátra, amiből végül nem lett semmi.

Ugyanakkor Anonymous nemrég bemutatott egy felvételt, amelyen a Key Price Kft. nevében eljáró Patek Gábor szerepel Karácsony Gergely előválasztási kampányának szervezőjeként. A plakátvásárlásról szóló számla szerint a JCDecaux közel 46 millió forint engedményt adott az 51 millió forintos árból.

Az ellenzéki plakátok a még megmaradt kisebb független cégek plakáthelyein láthatók, amelyekből nincs sok. Amióta az Alkotmánybíróság 2014-ben felszabadította a lámpaoszlopokat, azon megy a versengés, kié legyen följebb, kié lejjebb. Vagy ne legyen ott egyáltalán, és akkor éjszaka jönnek a létrás emberek.

Az ellenzéki kampány vezetői a Fidesz tíz-tizenkétszeres előnyéről beszélnek az utcai plakáthelyek kapcsán. Nekik óriásposzteren és Citylighton kétezer üzenetük látható, a kormánypártnak huszonnégyezer.

Ezer óriásplakátja és ezer Citylightja felén az ellenzék a helyi jelöltjeit népszerűsíti, a másik ezren országos üzeneteket terít (ötszáz pozitív, ötszáz negatív tartalmút). B1-es méretű plakátjuk körülbelül százötvenezer van az országban.

Tavaly nyár óta az addig megfizethető áron dolgozó posta nem szállít ki címzett nélküli küldeményt, tehát reklámújságot, szórólapot. Mivel a szórócégek sok helyen nem hajlandók az ellenzéki anyagokat kivinni, egy száztelepüléses evk-ban komoly túra ezt aktivistákkal megoldani. „Ha egy hétvége alatt akarom teríteni, akkor kell ötven ember naponta. Nehéz ennyi aktivistát összeszedni” – mondja egy kampányfőnök.

Adat – Datadat

Az előválasztáson gyűjtött nyolcszázezer kontakt adataihoz mindegyik párt hozzáfér, mert a felvételüknél mindegyikük meg volt jelölve adatkezelőként. De a pártok sok más módon, időben, esemény kapcsán gyűjtöttek már választói adatokat, amelyek összefésülése adatvédelmi kérdés. Ezért is mondta több forrásunk, hogy ezeket nem tették be a közösbe. Egyikük szerint „az a jelölt fér hozzá, aki ügyes és van lobbiereje”.

A jelölteknek a saját pártjuk adatbázisához van teljes hozzáférésük. „Én nem tudom megnézni a jobbikosok választókerület telefonszámait. Nem is ők küldik ki nekik az üzeneteket, hanem a központ.”

Hozzáteszi, hogy „vannak pártok, amelyek máshogy kezelik az adataikat, mint a többiek. Főleg a DK és Jobbik kezeli nagyon külön a sajátját.” Ha egy körzetben más akar robocallt vagy e-mailt intézni velük, fizetni kell érte (jogszabályi, nem haszonszerzési okokból), az adatbázist nem kaphatják meg. Ha egy körzetben X párt jelöltje indul, akkor az a párt, amelyik ott a kampány motorja, megkéri Y pártot, hogy a jelölt e-mailjét küldje ki a saját címlistájára. A közös adatbázist az ellenzéki központ kezeli, ők bonyolítják az adott körzetben élő választókkal való telefonos, mailes kapcsolattartást is.

A DK különféle netes platformjain már évek óta a részben a korábbi miniszterelnök Bajnai Gordon és volt munkatársa, Szigetvári Viktor által is tulajdonolt Datadat cégháló szerepel adatkezelőként. Így lehetséges, hogy ezeket az adatokat nem a párt, pláne nem az ellenzéki kampányközpont gépein tárolják.

Az Egységben Magyarországért oldalán regisztrálók közös adatkezelője a hat párt. De itt is megjelennek adatfeldolgozóként olyan amerikai és német cégek, amelyek korábban a Datadat-cégcsoport a Demokratikus Koalíció és más ellenzéki site-ok különböző online platformjain szerepeltek.

Az ellenzék kampányfőnöke, Zaránd Péter 850 ezer, az előválasztáson részt vevő embert tartalmazó adatbázist említett, amelynek január közepéig tartott a GDPR-kompatibilis feldolgozása.

Szigetvári Viktor, aki részben tulajdonosa a Datadatnak, részben vezetője, tagja a közös ellenzéki kampánytanácsnak. Ahogy Vető Balázs, Káló Máté, Marosi Gergő, a kampány kreatív igazgatója, és Karácsony Gergely delegáltjaként Gál J. Zoltán is.

A nemzeti konzultációk során vagy a koronavírus kormányzati oldalán gyűjtött adatok kezelése egyszerűbb: a Fidesz már az Alkotmánybíróság által is megerősítve kiszervezheti a kormánynak a saját üzenetei eljuttatását a választókhoz. Az AB nemrég kimondta, hogy csak kormánytájékoztatásnak kell nevezni ezeket. Hasonló a helyzet az úgynevezett társadalmi célú reklámokkal is az elektronikus médiában: az NMHH és az ügyészség rendben találta, hogy ilyen formában jelenjenek meg a párt/kormány politikai üzenetei.

Bár a Datadat támogatja a kampány közösségi médiás megjelenését, helyben „magunknak célzunk” a Facebookon – mondja az egyik kampányfőnök.

„Sajnos a célzás nagyon ki van herélve a Facebook jóvoltából. 2018-ban még minőségileg másképp célozhattunk. Például tudtunk lőni az egy-egy politikust kedvelők körére. Ezek egy részét maguk a szereplők akadályozzák meg, másrészt a Facebook folyamatos munkája, hogy visszaszorítsa a platformon a politikát. Így már csak nagyon általános témára lehet célozni.”

Ehhez kapcsolódóan:

Belakta a Facebookot a politika – kövesse velünk a kampányköltéseket!

A központi kampányt segítő Datadat és a hasonló specialisták módszere már az, hogy próbálnak hasonmásközönséget összeállítani. Tehát úgy nézzen ki a célcsoport, ahogy egy másik oldal rajongótábora kinéz. „De olyan precizitás, hogy mondjuk a fideszes szavazóknak akarok üzenetet eljuttatni, már nem létezik.”

Az úgynevezett kopogtatószofvert most kapják meg az aktivisták a telefonjukra, tabletjükre: ez alapján keresik fel az embereket az utolsó szavazásra-buzdításra vagy az elmaradók vasárnapi riasztására.

„Kubatov nyomán most az adatbázis és a személyes megkeresés a kampány Szent Grálja. Ez lassan változik, mert lecsökkent a hatékonysága, annyira bemerevedtek a táborok, hogy ugyanazokat lehet elérni. A két tábor között ingadozó zömöt nem, erre új eszközök kellenek” – mondja egy helyi kampány főnöke.

A következő részben a mérésekről, az ellenzéki kommunikációról és a kampány szereplőinek összhangjáról lesz szó.