Nagy felhajtás közepette, egymás után indultak el a gabonával megrakott teherhajók Ukrajnából, miután csaknem fél évre leállt a export a háború miatt, és az áru az ország fekete-tengeri kikötőiben rekedt. Csendben, egy párhuzamos háborús megállapodással Moszkva követelése is teljesült, hogy az orosz búza előtt is tegyék szabaddá az utat, hogy eljusson a világpiacra, fellendítve az orosz gazdaság számára is létfontosságú iparágat.
Miközben az Egyesült Államok és európai szövetségesei azon dolgoznak, hogy az Ukrajna lerohanása miatt meghozott szankciókkal szétverjék Oroszország pénzügyeit és gazdaságát, elkerülték, hogy szankciókkal sújtsák az orosz gabonát és más, az embereket világszerte élelemmel ellátó árukat.
Az orosz és ukrán búza, árpa, kukorica és napraforgóolaj fontos Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet országai számára, ahol milliók túlélése függ a támogatott kenyértől. Mivel a háború miatt az élelmiszer- és energiaárak jelentősen emelkedtek, emberek milliói kerültek szegénységbe vagy az éhhalál küszöbére.
Az ENSZ és Törökország múlt hónapban az élelmiszer-szállítások akadálymentesítésére két, egymástól függő megállapodást kötött: az egyik az ukrán gabonát a Fekete-tengeren keresztül exportáló hajókat védi, a másik pedig biztosítja Oroszországot, hogy élelmiszer- és műtrágyaszállítmányait nem fogják szankciókkal sújtani, ami megvédi gazdasága egyik pillérét, és segít enyhíteni a biztosítók és bankok aggodalmait.
A megállapodás lehetővé tette egy nyugati szállítmányozócég számára, hogy néhány hét alatt kéthajónyi gabonát szállítson ki Oroszországból. Korábban ez hónapokig tartott, mert a nyugati bankok nem voltak hajlandók átutalni a kifizetéseket Oroszországba.
„Időt kell szánni a bankokra, hogy megértessük velük ezt a helyzetet, mert a hatóság azt mondja, hogy csak rajta, nincs szankció, de a bankok önszankciót is alkalmaznak” – mondta Gaurav Srivastava, akinek a Harvest Commodities nevű cége gabonát vásárol, szállít és ad el a fekete-tengeri régióból.
Az alku azért fontos Moszkva számára, mert Oroszország a világ legnagyobb búzaexportőre, a világpiaci szállítások csaknem ötödét adja, és idén úgy néz ki, hogy minden idők egyik legjobb termését várja. A Világbank szerint a mezőgazdaság Oroszország GDP-jének mintegy négy százalékát adja.
„Ami ennél is fontosabb, az a foglalkoztatás – mondta Szergej Alekszasenko orosz közgazdász, utalva a mezőgazdaság által biztosított munkahelyekre. – Ez a foglalkoztatás hét-nyolc százalékát teszi ki” – tette hozzá.
A mezőgazdaság öt-hatmillió orosznak ad munkahelyet, egyes régiókban szinte teljesen ettől függ a megélhetés – mondta.
Srivastava, akinek cége Los Angelesből és Genfből működik, reméli, hogy a következő évben 10-15 millió tonna orosz gabonát tud majd kiszállítani.
Két bérelt hajót is tud már mozgatni, amelyek a háború kezdete óta az ukrán kikötőkben rekedtek. Elmondta, hogy a cég célja, hogy a négy hónapra szóló ENSZ-megállapodás ideje alatt egymillió tonna gabonát vegyen Ukrajnából.
„Mi kereskedelmi vállalkozás vagyunk, de megpróbálunk segíteni a gazdák helyzetén mind Oroszországban, mind Ukrajnában – mondta Srivastava. – Nagyon optimista vagyok, különösen az elmúlt hetek óta” – tette hozzá.
Oroszország követelései közé tartozott az alku érdekében, hogy az USA és az EU nyilvános nyilatkozatban mondja ki: a szankciók nem vonatkoznak az orosz élelmiszerekre és műtrágyára. Emellett kérdéseket vetett fel az Orosz Mezőgazdasági Bank pénzügyi tranzakcióival, az orosz lobogó alatt közlekedő hajók kikötőbe jutásával és a műtrágyagyártáshoz szükséges ammóniaexporttal kapcsolatban.
Egy héttel a megállapodás aláírása előtt az amerikai pénzügyminisztérium ilyen biztosítékokat tartalmazó nyilatkozatokat adott ki. Egyértelművé tette, hogy Washington nem vezetett be szankciókat az Oroszországból származó mezőgazdasági termékek vagy gyógyszerek ellen.
A pénzügyminisztérium emellett széles körű engedélyt adott ki bizonyos mezőgazdasági árucikkekkel kapcsolatos tranzakciók engedélyezésére, mondván, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja az ENSZ erőfeszítéseit, hogy mind az ukrán, mind az orosz gabonát eljuttassák a világpiacra, ezzel is csökkentve az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború hatásait a globális élelmiszer-ellátásra és az árakra.
Az Európai Unió is megerősítette, hogy az orosz mezőgazdaságot nem szankcionálták, és az élelmiszerárak globális megugrását a háborúnak tulajdonították, valamint annak, hogy a Kreml belföldi piacának védelme érdekében korlátozza a mezőgazdasági exportot. Brüsszel közölte, hogy szankciói kivételeket tartalmaznak, például lehetővé teszik az uniós országok számára, hogy engedélyezzék az orosz lobogó alatt közlekedő hajóknak a belépést a kikötőkbe, ha mezőgazdasági vagy élelmiszeripari terméket szállítanak.
Az orosz mezőgazdasági minisztérium ugyanakkor arról panaszkodott, hogy nehézségbe ütközik a közvetlenül nem szankcionált mezőgazdasági eszközök importja, ami már a gabonatermést is veszélyezteti. Azt mondta, hogy a belföldi szükségleteket ki fogják elégíteni, de az exportot ez befolyásolhatja.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter még az alku aláírása után is szidta a nyugati biztosítékokat, miszerint a mezőgazdaság mentesül a szankciók alól. Az élelmiszerexporttal kapcsolatos afrikai diplomáciai körútján azt mondta, hogy „a féligazság rosszabb, mint a hazugság”, miközben rámutatott a szankciók dermesztő hatására.
António Guterres ENSZ-főtitkár „kötelezettséget vállalt arra, hogy nyomást gyakorol a nyugati országokra, hogy oldják fel ezeket a korlátozásokat – mondta Lavrov. – Meglátjuk, hogy sikerrel jár-e” – tette hozzá.
Eközben az orosz és ukrán gabona egyre fontosabb szerephez jut a fejlődő országok éhínségének elhárításában. Az S&P Global Commodity Insights egy júniusi jelentésében azt írta, hogy idén 41 millió tonna orosz búza kerülhet exportra.
De összességében a világ várhatóan 12,2 millió tonnával kevesebb búzát és 19 millió tonnával kevesebb kukoricát fog termelni a 2022–2023-as betakarításkor az előző évhez képest – mondta Arnaud Petit, a Nemzetközi Gabonatanács ügyvezető igazgatója. Ez részben az ukrajnai háború és az európai aszály miatt van – magyarázta.
Miközben az erős amerikai dollár és az infláció arra késztethet néhány országot, hogy korlátozza az élelmiszerimportot, Petit megjegyezte, hogy más országok pedig exportkorlátozást vezethetnek be, ami hatással lehet a gabonafélék elérhetőségére a szubszaharai Afrikában és a Közel-Keleten.
