A magyar kormány állítása szerint az Európai Bizottság valamennyi aggályát megválaszoló, átfogó intézkedéscsomagot tartalmaz az a levél, amelyet hétfőn éjféltájban juttattak el Brüsszelbe. Az EB alaposan górcső alá veszi a választ, mielőtt egy hónapon belül az esetleges pénzügyi szankciókról döntene.
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden a kormányszóvivői tájékoztatón azt mondta, hogy a kabinet a Brüsszelnek közvetlenül a hétfő éjféli határidő lejárta előtt küldött válaszlevélben több mint tíz törvény módosítására tett ígéretet. A miniszter ugyan nem árult el részleteket a levél tartalmáról, de kormánytagok megnyilatkozásaiból arra lehet következtetni, hogy a mostani az eddigi legkomolyabb kísérlet az Európai Bizottság által a jogállamimechanizmus-eljárás keretében jelzett aggodalmak eloszlatására.
„Magyarország átfogó intézkedéscsomagot tett az asztalra, amely a bizottság valamennyi aggályát megválaszolja. Készen állunk a konstruktív párbeszédre” – szögezte le Twitteren és Facebookon Varga Judit igazságügyi miniszter, hozzátéve, hogy a felek „az elmúlt egy hónapban tíz videókonferenciát, számos megbeszélést szenteltek a témának, és több mint száz szövegtervezetről egyeztettek”.
Először beszél a kormány átfogó intézkedésekről
Johannes Hahn költségvetési biztos – aki az Európai Bizottság nevében egy július 20-án kelt levélben további engedményekre ösztönözte Budapestet, EP-képviselőknek még azt kifogásolta, hogy „a magyar kormány által javasolt korrekciós intézkedések nem küszöbölik ki átfogóan a bizottság által jelzett aggályokat”. A magyar válasz és a kormányzati kommunikáció talán nem véletlenül most épp az intézkedések átfogó jellegére helyezi a hangsúlyt.
Gulyás sajtójelentések szerint azt mondta, hogy szerinte minden ponton egyetértésre jutottak a bizottsággal, és „minden eddiginél szigorúbb és átláthatóbb rendszert hozunk létre az uniós pénzek felhasználására és elköltésére”.
„Az Európai Bizottság alaposan górcső alá veszi a magyar választ, és a rendelkezésére álló egy hónapos határidőn belül dönt az esetleges további lépésekről” – közölte a Szabad Európa kérdésére válaszolva kedden a testület illetékes szóvivője. Újvári Balázs azt is megerősítette, hogy Brüsszel ezzel nem tekinti lezártnak a párbeszédet, és a következő napokban is készen áll konzultálni a kormánnyal a részletekről.
Mit kér számon a bizottság?
Emlékezetes, hogy az Európai Bizottság április 27-én indította el az eljárást Magyarország ellen, azt vélelmezve, hogy Magyarországon jogállami hiányosságokra is visszavezethetően nincsenek átfogó garanciák az unió pénzügyi érdekeinek védelmére.
A bizottság aggályai lényegében az uniós pénzek kezelésére létrehozott magyar intézményi struktúra működésének egészét érintik: a költségvetés végrehajtásáért felelős hatóságok működését, a pénzügyi ellenőrzést, az auditot, a nyomon követő (monitoring-) rendszert és a felelős hatóságok elszámoltathatóságát. Ezen túl a bizottságnál a közbeszerzési rendszer átlátható működését sem látják biztosítottnak, és mindezek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy Magyarországon az EU pénzügyi érdekei fokozott kockázatnak vannak kitéve.
A testület súlyosbító körülményként tekint az átfogó korrupcióellenes keret hiányára és arra, hogy megítélése szerint csorbát szenved a visszaélések és csalások felderítéséért felelős nyomozati és vádhatósági tevékenység függetlensége.
Újvári Balázs bizottsági szóvivő kedden újságírói kérdésre válaszolva három elemet emelt ki. Ezek a következők: „Az állami hatóságok törvénytelen döntései megelőzésének hiánya, az összeférhetetlenség megelőzését biztosító mechanizmusok hiánya és az európai források terhére elkövetett csalások hatékony kivizsgálását és a felelősségre vonást akadályozó korlátok megléte.”
Eredmény legkésőbb szeptember végéig
Azt követően, hogy az első, június végi budapesti választ nem találta kielégítőnek, Brüsszel július 20-án kelt levelében már konkrét pénzügyi intézkedéseket is kilátásba helyezett, de ezek mibenléte és összege továbbra is titok. A kormánynak a mostani levélben mindenesetre arról is véleményt kellett formálnia, hogy arányosnak tekinti-e a belengetett szankciókat.
Az Európai Bizottságnak most egy hónapja van arra, hogy eldöntse, pénzügyi intézkedéseket javasol-e a tagállamok képviselőiből álló tanácsnak, amelynek elvileg egy hónapra rá (október végéig) minősített többséggel döntést kell hoznia a javaslatról.
Bár a bizottsági szóvivő szerint technikailag nincs összefüggés az unió pénzügyi érdekeit védeni hivatott jogállami feltételrendszer és a magyar helyreállítási terv jóváhagyása között, EU-források elismerik, hogy politikailag nagyon is szoros a kapcsolat. Amiből az is következik, hogy egy esetleges szankciós javaslat és döntés a helyreállítási pénzeket is befagyasztaná.
