Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Lakcímváltó fidelitasosok, büszke romák, kihúzott kérdések: lehet-e Kubatov-lista a népszámlálásból?


Az online kérdőív kitöltése Gödöllőn 2022. október 1-jén
Az online kérdőív kitöltése Gödöllőn 2022. október 1-jén

Ritkán van és furcsákat is kérdeznek: éppen népszámlálják az országot. Sokan erre is rávetítik a kormánnyal szembeni bizalmatlanságukat, de szakértők szerint maga a népszámlálás intézménye recseg-ropog. Főleg ebben a régióban, ahol nem bízunk meg senkiben, főleg nem az államban. (Cikkünk megjelenése után érkeztek meg egy héttel korábban feltett kérdéseinkre a KSH válaszai - ezekkel frissítettük az írást.)

Az Orbán-kormányoknak nem nagyon sikerül időben megrendezniük a tízévenkénti népszámlálást. 2001-ben az adatfeldolgozást végző cég kiválasztása miatt csúsztak át a következő évbe – mondja Mellár Tamás közgazdász, aki akkor a népszámlálást lebonyolító Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke volt.

Húsz éve még több mint negyvenezer kérdezőbiztos csöngetett be a magyarországi lakásokba. Aztán a kézzel kitöltött kérdőíveket (amelyeken csak kevés kifejtő kérdés volt, és sok beikszelendő) beszkennelték, és egy szoftver segítségével nyerték ki belőlük az adatokat. Persze sok kérdőívet személyesen is vissza kellett ellenőrizni.

„Három cég is jelentkezett a zsíros feladatra – emlékezik vissza az informatikai szoftver beszerzésére Mellár Tamás, aki ma már a Párbeszéd képviselőjeként tölti második parlamenti ciklusát. – Bizottságot állítottam össze. Aki a pontozás végén nyert, az nem tetszett a fideszeseknek, próbálták elérni, hogy töröljük a tendert. Orbán másfél évig nem is beszélt velem. Vártam, hogy ki fognak rúgni, de nem tették.” (A 2002-ben felálló szocialista–liberális kormány megtette – a munkaügyi bíróság későbbi ítélete szerint jogtalanul.)

A 2021-es népszámlálást a Covid-járványra hivatkozva 2022-re halasztotta a kormány (ahogy más országok is). Bár az adatfelvétel már vírusmentes, mert alapvetően internetes önkitöltős, de a hiányzókat igyekeznek személyesen is megkeresni majd a kérdezőbiztosok.

Hogy mikre nem kíváncsi az állam!?

„Ahhoz, hogy tudjuk, hányan vagyunk, nem is kellene népszámlálás. Népesség- és lakásösszeírást végzünk, vagyis ezt a kétféle adatot összekapcsoljuk: milyen típusú lakásban milyen típusú emberek élnek, és fordítva: milyen végzettségű, milyen foglalkozású emberek milyen lakásban élnek”mondta 2001-ben az Origónak Czibulka Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási főosztályának akkori vezetője. (Korábban a mostani elnök, Vukovich Gabriella állt a főosztály élén.)

A lényeg azóta is ez, de azért a kérdések egy része népszámlálásonként változik. Az érthető alap demográfiai és a lakásra vonatkozó adatokon kívül 2001-ben például megkérdezték, hogy milyen gyakran szállítják el szervezetten a szemetet a megkérdezett lakásától, vagy hogy az elmúlt év folyamán volt-e üdülni, nyaralni.

Az utóbbinál persze rögtön fölmerül a gyanú az államot bizalmatlanul szemlélőben: nem azért vették-e ki ezt a kérdést, mert nem nézne ki jól a nem voltam válaszok magas száma? Molnár György közgazdász, az MTA (ma már ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa szerint ez sem zárható ki, de hozzáteszi, hogy ez a kérdés szerepel a KSH rendszeres Háztartási költségvetési és életszínvonal felvételében, amely sztenderd és az EU-val harmonizált adatfelvétel. Az üdülés léte vagy hiánya az egyik összetevője a deprivációs (sokkal egyszerűbben: szegénységi) mutatónak.

„Lehet szakmailag érvelni, hogy abban a rendszeres adatfelvételben ezt a jövedelemmel és sok más mutatóval együtt látjuk, úgyhogy nem érdemes a népszámlálásban elszigetelten megkérdezni. Az egy adekvátabb felvétel, hiába kisebb minta, tízezer háztartás van benne, de kontextusban, egyszerre látjuk az egész háztartást a jövedelmével együtt, míg itt csak az egyéneket – mondja. – Abból születnek aztán az Eurostat-adatok is, vagyis emiatt nem kezdenék aggódni.”

A munkáltató fő tevékenységére vonatkozó kérdés után a kérdőív megkér, hogy nevezzem meg a céget, ahol dolgozom. Mi lehet a statisztikai jelentősége a cégnév megadásának egy folyamatosan változó piacon, ahol lehetséges, hogy az adatfeldolgozás idejére már meg is szűnt a munkáltatóm? Hogyan hasznosulhat egy ilyen adat? Hacsak úgy nem, hogy ennek segítségével egy teljesen átpolitizált gazdaságban nemcsak az állami, hanem a piaci szférában is meg lehet nehezíteni bárkinek az elhelyezkedését – támadhat a gondolat az ellenzéki érzelmű polgárban.

Molnár György szerint viszont vállalati kutatásoknál ez fontos információ lehet. A vállalatokról szóló adatok így összeköthetők a dolgozóikkal. „Nem egyénileg, hanem a jellegzetességeiket tekintve, tehát például milyen a végzettségük stb., amiből izgalmas megállapítások születhetnek. Sok olyan kutatás van, amely a cégek eredményét és a munkavállalók összetételét vizsgálja. Például hogy a külföldi, vegyes és magyar tulajdonú cégek között van-e eltérés a munkavállalók összetételét tekintve” – mondja a kutató.

Akkor persze, ha elhessegetjük az aggályt, hogy az adatot valahol valaki majd összeköti a kitöltő nevével. „Azt gondolom, hogy a KSH integritása az adatbiztonság terén biztosítja, hogy ez nem reális veszély” – mondja Molnár György.

A többi, általunk megkérdezett kutató ugyanezt mondja. Bár hozzáteszik, hogy a KSH publikálási, kommunikációs gyakorlata sokat romlott, pontosabban átpolitizálódott a Nemzeti Együttműködés Rendszerében. Hasonló információkat kaptunk az intézet működésére közelről rálátó forrásainktól is. Ismeretes, hogy 2021-22-ben, tehát az országot a Covid-járvány mellett információs zárlattal is megterhelő időszakban, a KSH-hoz kerülő korábbi jegybanki alelnök Windisch Lászlónak kommunikációért felelős elnökhelyettesi státuszt kreáltak a KSH-ban. Ő ma már egy másik, elvileg a kormányzat kontrolljáért felelős intézmény, az Állami Sámvevőszék elnöke.

Kutatók használják majd az adatokat (nem azonosítható módon persze), de cégek közvetlenül piackutatásra nem. Kovács Marcell, a KSH-nak a népszámlálásért felelős projektvezetője viszont többek között azt nyilatkozta a Hirado.hu-nak, hogy „a vállalatok is ezen adatok alapján döntenek egy új beruházásról”. Molnár György ezt azzal magyarázza, hogy bár piackutatás cégre nem lehetséges, de régióra igen, és nem haszontalan, ha kiderül, hogy egy területen milyen vagyoni és jövedelmi helyzetű emberek élnek.

A KSH lapunknak küldött válasza szerint két kérdés (a munkáltató fő tevékenysége és a cég neve) "közül az egyik válasszal megválaszolható a kérdés. A válaszadóra bízzuk, hogy a munkáltató fő tevékenységét adja meg vagy a cég nevét."

Egy másik válaszuk megerősíti a Molnár György által mondottakat: "az adatok területi részletessége lehetővé teszi a helyi ellátási, szolgáltatási igények kimutatását...A piaci szereplők legtöbbször új üzlet vagy üzem helyének tervezéskor fordulnak a népszámlálás adataihoz, mert azokból tájékozódnak a helyi demográfiai, munkaerőpiaci helyzetről."

Torzítják-e a valóságot a választás előtt a Várnegyedbe átjelentkező fidelitasosok?

Miután a választás előtt a parlament eltörölte a szabályt, hogy állandó lakcímnek az számít, ahol életvitelszerűen él az ember, jogos a kérdés, hogy mennyire lesznek pontosak a népszámlálás adatai arról, hogy ki hol él valójában – ami mégiscsak az egyik alapcélja a cenzusnak.

Egy névtelenséget kérő demográfus szerint valamennyire pontosak lesznek. Sokan korábban sem a bejelentett címükön laktak, a népszámlálás pedig azt várja, hogy pontosan adjuk meg életvitelszerű lakhatásunk helyét, vagyis ha megtesszük, ez követhető.

Magyarországon egyébként két adat is van arra, hogy egy településen hányan élnek. A lakosságnyilvántartó megmutatja, hányan vannak oda bejelentkezve, a másik a KSH lakosságszámadata. Ezt népszámlálásról népszámlálásra vezeti az intézet, és elérhető a honlapjukon is. De nem kell ezt figyelembe venni, egy helyi rendelet vagy egy közegészségügyi intézkedés a lakosságnyilvántartó alapján működik.

És mi a helyzet a fidelitasosokkal? – kérdeztem a szakembert.

„Ha abból indulunk ki, hogy becsületesek, akkor nem torzítanak az adatokon, mert a kérdőívre azt kell beírni, ahol tényleges lakhelyén, életvitelszerűen lakik az ember.” A népszámlálás egy címre vonatkozik, ott kapja meg a delikvens a borítékot, és kitölti, ha tényleg ott él. Ha nem, akkor megadja a valós lakcímét, ahol lakik. Az pedig nem érdekes, hogy mi a hivatalos lakcíme.

Például van a Balatonon egy házam, de Budapesten lakom, és ide is, oda is bedobták a levelet egy-egy kóddal, amelyet beütve kezdhetem kitölteni a kérdőívet. Úgy járok el jogszabályszerűen, ha a balatonira beírom, hogy üres lakás, nem él ott életvitelszerűen senki, és akkor arra egy sokkal rövidebb, a lakásra vonatkozó kérdéssor nyílik csak meg. Majd bevallom, hogy Budapesten lakom, és ettől függetlenül lehet egy harmadik, bejelentett hivatalos lakcímem, ahol viszont albérlők laknak. Akik, ha szintén becsületesek, kitöltik ott az oda, abba a postaládába érkező levelet.

„A népszámlálás logikája, hogy mindenki arra a címre töltse ki, ahol életvitelszerűen él” – mondja a demográfus.

A népszavazás kérdéseinek jelentős része egyébként uniós kötelezettség az adatszolgáltatások harmonizálhatóságának érdekében.

A KSH-nak a lapunk kérdéseire a cikk megjelenése után érkezett válasza a következő, nem uniós előírás kérdéseket sorolta föl: a nemzetiségre, anyanyelvre, a családi baráti körben beszélt nyelvre, vallásra, egészségi állapotra, a fogyatékosságra vonatkozó kérdések - ezekre önkéntes a válaszadás. Ezeken kívül "a munkahelyre közlekedés, a nyelvismeret és a született gyermekek száma is hazai kérdés, ezek hagyományosan szerepelnek a magyar népszámlálási kérdőíven. És a két új kérdés, a digitális jártasságra és az energiahatékony fűtési eszközökre vonatkozó kérdések tartoznak még ebbe a körbe."

Mire jók az adataink?

Például pénzszerzésre. Minden EU-tagország abban érdekelt, hogy minél nagyobb lélekszámot mutasson ki, hiszen ez számít az uniós pénzek lehívásánál, a szavazati jogoknál (bizonyos szavazásoknál a lélekszámot is figyelembe veszik) vagy akár az európai parlamenti képviselők országonkénti számának meghatározásánál.

Alacsonyabb szinten az országok részszabályozásától függ a haszon. Például ha tízezer fő alatt csökken a lélekszám egy településen, és akkor csökken az önkormányzati képviselők száma, vagy akkor már nem kötelező bölcsődét működtetni, jelentősége van pár tucat lakosnak is.

A magyar népszámlálás projektvezetőjének már idézett nyilatkozata szerint „a következő években a fejlesztési támogatási programokat a népszámlálás eredményei alapján tervezik majd meg”. Vagyis a kormány uniós fejlesztési vagy saját költségvetési programjaihoz is számít a népszámlálási makroadatokra. Ez indokolhatja például a lakás/ház napelemmel, hőszivattyúval való ellátottságára vonatkozó kérdést.

Romániában, ahol még a magyarországinál is nagyobb az intézmények iránti állampolgári bizalmatlanság, botrány volt a népszavazásnak a lakások felújítására, energiahatékonysági korszerűsítésére vonatkozó kérdései miatt: miért turkál a zsebünkben az állam, milyen adóhatósági vizsgálatok jöhetnek majd, ha bevallom?

A kérdés oka csak annyi volt, hogy a román kormány szeretne (úgy tűnik, hasonlóan a magyarhoz) nagyobb uniós lakáskorszerűsítési támogatáshoz jutni, de nem tudja, milyen állapotban vannak a lakások, hiszen az emberek nem jelentik be a korszerűsítést. A cenzus eredménye nyomán pedig lehet azzal érvelni az EU-nál, hogy milyen sok romániai lakás energiapazarló.

Ahol nagyobb számban élnek nemzetiségek, ott a települési lélekszámhoz bizonyos kisebbségi jogok is társulnak, például a kisebbség nyelve hivatalos nyelvként is használható lesz a hivatalokban. Így például a tavalyi szlovákiai népszámlálás nyomán nőtt azon települések száma, ahol a magyart hivatalosan is, nem csak az utcán vagy otthonukban használhatják beszélői. Ugyanis nagy viták után felvették a népszámlálási kérdőívbe a második identitás választásának lehetőségét is, ami pár tízezer fővel megemelte a fogyatkozó magyarság számát. Ilyen lehetőség a magyar népszámlálási kérdőívben is van.

Érdekeltek az egyházak is. A nagyok főleg az állami támogatás miatt, a kisebbek pedig arra törekedtek, hogy bekerülhessenek a vallásosságra vonatkozó kérdések, most a legördülő válaszlehetőségek közé.

2001-ben római katolikusnak vallotta megát a megkérdezettek 52 százaléka, 2011-ben 37 százaléka.

Reformátusnak 16, majd tíz év múlva 11 százalék. Evangélikusnak három, majd 2,16 százalék.

Felekezethez nem tartozónak 14, majd 18 százalék. 2001-ben tíz, míg 2011-ben már a megkérdezettek 27 százaléka nem felelt erre a kérdésre.

A 2001-es népszámláláson összesen 7,6 millió magyar vallotta magát valamilyen felekezethez tartozónak, de ez leginkább csak a megkereszteltséget (már ahol van ilyen), és nem a vallásgyakorlást vagy a hitet mutatja.


Visszatérve a népszámlálási adatok hasznosulásához: a kutatók, tudósok (és persze munkájuk nyomán az egész társadalom, sőt optimális esetben a döntéshozók) számára a haszon nyilvánvaló, hiszen ilyen nagymintás kutatást egyébként senki sem finanszírozna.

Kérdésünkre, hogy mi van, ha kevesen vallják majd magukat romának, egy névtelenséget kérő roma politikus mégis azt válaszolta: „A szociológusok most nem fogják tudni, hogy mondjuk településsorosan milyen a szegregáció. Sajnálom. De tudják azt mondani a cigányoknak, hogy azon az alapon, hogy valahol x számú nyomortelep van, a közeljövőben várható, hogy kicsit is szellősebb lesz ott az élet? Hogy lesz egy kicsi ösvény a falu felé, és be lehet oda somfordálni?”

És ha már nemzetiségi önbevallás: a cenzus kevésbé békés célokra is használható. A magyarországi németek II. világháború utáni kitelepítését a magyar állam részben az 1941-es népszámlálás adatai alapján végezte.

Érzékeny adatok

Vallás, nemzetiség és anyanyelv, egészségi állapot: az ezekre a témákra vonatkozó kérdések kitöltése korábban sem volt, most sem kötelező. 2001-ben és 2011-ben az adatok nem is voltak azonosíthatók az egyes személyekkel, a Hit Gyülekezete 2001-ben mégis nyilatkozatban szólította fel híveit, hogy ne válaszoljanak a vallást firtató kérdésre.

Akkori szóvivőjük szerint több olyan jelzés is érkezett hozzájuk, hogy akik vallási kisebbséghez tartozónak vallották magukat, azok „az adóhatóság kitüntetett figyelmét vonták magukra”, vagy a munkahelyükön diszkriminálták őket. „A Nemzetbiztonsági Hivatal tavalyi évkönyve kockázatként tüntette fel a növekvő új vallási mozgalmakat. Ezek után ki tudja, kit milyen retorzió érhet magánemberként is” – mondta.

Svábok kitelepítése Békásmegyeren 1946 januárjában
Svábok kitelepítése Békásmegyeren 1946 januárjában

A KSH elnöke, Mellár Tamás az adatvédelmi biztossal (aki akkor Majtényi László volt) folytatott egyeztetést követően úgy módosította a számlálóbiztosoknak szóló utasítását, hogy a kérdőívek utca, házszám, emelet, ajtó rovatait, tehát a részletes címmegjelölést is hagyják üresen. Vagyis nemhogy anonim volt a bevallás, de még címhez sem kötötték.

A roma közéleti szereplők egy része régebben – például az uniós fejlesztési pénzek célzása miatt – a romaság felvállalására buzdított. 2011-ben az azóta elhunyt polgárjogi aktivista, Setét Jenő kezdeményezésére kampány is folyt ezért, amelyet a Soros György-féle OSI finanszírozott, de a kormány is támogatta.

A Magyarországi Roma Parlament civil szervezet most olyan állásfoglalást adott ki, amelyben az identitásra vonatkozó népszámlálási kérdés válasz nélkül hagyására szólította fel a cigány embereket.

Megkérdeztük a szervezet elnökét, hogy miért. „Mi nem tartjuk legitimnek ezt a kormányt, amely zsarolással és manipulációkkal nyert választást. És annak a kormánynak, amelyben nem bízunk, nem adunk ki érzékeny információt” – mondta Horváth Aladár hivatkozva arra is, hogy egész Európában és Magyarországon is egyre erősebbek a szélsőjobboldali pártok. Hozzátette: „A cigány öntudatnak ma nem az a bátor megnyilvánulása, hogy ide lőjetek, és vállaljuk minél többen a romaságunkat. Még akkor is, ha a cigányok jelentős része hűséges alattvalóként cigányként és kettős identitásúként fogja magát meghatározni. Ma az a büszke cigány, aki azt mondja, hogy nem adok ki erről információt, ez magánügy, nem lesz attól jobb nekem, ha cigányként beazonosíthatnak. Hiszen most mindenki beazonosítható, ami nagy különbség 2011-hez képest.”

Kinél van a hashkód?

Nem csak roma politikusok, sok ellenzéki meggyőződésű ember is szkeptikus a népszámlálás adatainak legális célokhoz kötöttségével kapcsolatban – a Facebook tanúsága szerint. Erre ellenhatásként – egyébként sokszor szintén ellenzéki érzelmű – társadalomkutatók is megszólaltak ugyanott, kiállva a kérdőív pontos kitöltése mellett. „Egész véleménycunami volt – mondja megkeresésünkre egyikük –, pesti értelmiségiek pattognak. És nem is csak az ellen, hogy miért akarják tudni, hogy mi a vallásom, hanem hogy ezeknek már minden kellene? Miért akarják tudni a lakásom méretét? A népszámlálás intézménye közérdek, ne romboljuk már le” – teszi hozzá.

A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók fel – írja a www.nepszamlalas2022.hu oldal adatkezelési tájékoztatója.

  • „Az eredményeket csak összesített formában hozzuk nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével.
  • A kérdőívek lezárásakor az adatokat automatikusan titkosítjuk.
  • A gyűjtött adatok közvetlenül a KSH zárt szervereire érkeznek, ahol külön tároljuk el a névadatokat, a lakcímadatokat, illetve a kérdőív többi adatát, és csak szigorú feltételek mellett, meghatározott ideig, kizárólag a népszámlálási adatok feldolgozása céljából történhet meg az összekapcsolásuk.
  • A KSH sem a népszámlálási kérdőíven felvett személyes adatokat, sem az adminisztratív adatforrásból származó, személyes adatnak minősülő információkat nem továbbíthatja harmadik fél részére.
  • A KSH hatósági megkeresésre sem ad ki személyes adatot.
  • Az adatokat kizárólag hivatalos statisztikai célból kezeli, nem használja fel konkrét személyre vonatkozó intézkedés vagy döntés alátámasztására.”

Romániában rögtön a személyi számmal indul a kérdőív, de nálunk most az eddigiektől eltérően nem anonim az adatfelvétel. De a névből az adatbevitelkor egy szoftver azonnal sokjegyű kódot generál. Ezt nevezik hashkódnak, amely lényegében egy nagyon hosszú random karaktersorozat.

Mivel gyakorlatilag minden hash egyedi, ezt szinte minden weboldal használja a jelszavak biztonságosabb tárolására, de ilyen van például a NAV által is látott elektronikus számláinkon, és ez sztenderd gyakorlat a kutatásoknál is az alanyok anonimitásának védelmére.

A név- és kódgenerálást a KSH végzi. Létrejön egy hatalmas névlista, mellé rendelt sokjegyű kódokkal, amely egy titkosított fájlban van tárolva a KSH-ban. Forrásunk, aki megbízik a népszámlálás anonim feldolgozásában, azért hozzátette: „Persze arra nincs garancia, hogy ezt nem kéri el valaki három év múlva a KSH-tól.”

„A KSH a www.nepszamlalas2022.hu és a www.ksh.hu domainnevek alatti oldalak és aloldalak látogatottságának méréséhez és látogatóinak viselkedésének figyeléséhez, statisztikák készítéséhez és más honlapokon elhelyezett hirdetései eredményességének méréséhez, elősegítéséhez Google Analytics rendszert alkalmaz. A kezelt adatok: a honlapra és a kérdőívkitöltőbe látogatók számítógépének IP-címe, a látogatás dátuma és időpontja” – áll az adatkezelési nyilatkozatban.

Az adatfeldolgozó a New Land Media és a Lounge Design Kft. konzorciuma. Ez a két cég nyeri évek óta az összes állami média- és reklámköltésre kiírt, már központosított tendert. De itt csak a számítógépünk IP-címéhez jut hozzá, ha az önkitöltést választottuk.

De nem csak ez a közös név- és kódlista keletkezik.

Nem csak mi adunk meg adatokat magunkról a KSH-nak, hanem az intézet kikérte sok állami nyilvántartás (nyugdíjtól egészségbiztosításig, adóhivatalig) adatait is a népszámláláshoz. A népszámlálási törvény lehetővé teszi, hogy ezeket - az adatfeldolgozás lezárásáig - összekapcsolhassa egymással és a népszámlálás során felvett adatokkal, így teljes és pontos személyiségprofilunk áll majd rendelkezésére.

„Az összekapcsolás technikailag csak abban az esetben valósítható meg, ha az egyes kérdőíveket kitöltő személyek azonosíthatók, azaz a népszámlálás során rögzítésre kerül olyan személyazonosító adat, amely a KSH által az adatgazda szervezetektől átvett adminisztratív adatállományokban is megtalálható. Ez indokolja a név felvételének kötelezettségét” – írja a népszámlálás adatkezelési tájékoztatója.

Az adatok és a nyilvántartások összekapcsolása a KSH által képzett technikai azonosító, a hash segítségével történik. Ez az összekapcsolás azonban „nem folyamatos tevékenység, hanem a népszámlálási adatok előkészítésének, feldolgozásának idejére korlátozódik. Az álnevesítéssel a feldolgozás idejére a kapcsolat azonban végig helyreállítható az érintett és az adatok között, mert a kapcsolat hivatalos statisztikai célból, az adott statisztikai cél eléréséig, ideiglenesen szükséges a népszámlálási adatok előkészítése, feldolgozása miatt” – írják.

Az adat-előkészítési, adatfeldolgozási folyamat legkésőbb 2023. november 28-ig tart.

Megkérdeztük a KSH-tól, hogy az adatfölvételtől az adat feldolgozásáig tartó időszakban (ami sok adat esetében akár több mint egy év is lehet) ki és hogyan, milyen módon juthat, férhet hozzá az adatokhoz, de egy hete nem kaptunk választ. Ha megjön, frissítjük a cikket.

Ahogy már kiderült, időközben megjött a KSH válasza is. Eszerint: "A népszámlálási kérdőíven felvett adatokat a KSH nem továbbítja, nem adja át, azokba nem enged betekintést sem természetes, sem jogi személy, sem belföldi, sem külföldi szervezet részére."

A népszámlálás jövője

„Jó lenne, ha fönnmaradna a hagyományos kérdezőbiztosos népszámlálás, de nem fog, mert költséges” – mondja egy megkérdezett demográfus, aki szerint bizonyos társadalmi csoportokat online nem lehet elérni.

Az online kitöltési mód után várhatóan nálunk is jön majd a különféle állami regiszterekből történő adatösszevetés és -összesítés. Ez több nyugati országban már működik, amire ugyanő azt mondja, hogy „regiszterekből nem olvasható ki, hogy hol lakom”.

Hasonlóan vélekedik másik megkérdezett demográfusunk is. „A klasszikus népszámlálás műfaja megszűnik, az állami adatokból dolgozás pedig másképp rossz.” De szerinte is ez a jövő. „Minden kelet-európai ország le fogja vonni a következtetést a mostani után, hogy rendes népszámlálás többé nem lesz, és majd összerakjuk az állami adatokat, amelyek nálunk nyilvánvalóan ugyanolyan pontatlanok, de az már nem lesz annyira nyilvánvaló.”

Szerinte most alulszámlálás várható, az emberek jelentős része nem vagy pontatlanul tölti majd ki a kérdőívet, és „kínos lesz, hogy jelentkezik majd több ezer ember, hogy őt nem kereste senki. De ez nem magyar specifikum, maga a műfaj recseg-ropog.”

Nyugaton már régebben a mostanihoz hasonló, gördülő és regiszteralapú népszámlálásokat tartanak, de ott sokkal megbízhatóbbak az adatbázisok – mondják megkérdezettjeink.

Akkor most féljünk vagy ne féljünk?

„Sehol sem védettek az adatok – lep meg az egyik szakember. – Csak úgy lehet megakadályozni, hogy valamiről ne tudjon az állam, ha a kérdés nem szerepel a kérdőíven.”

Így tettek Romániában az állampolgársággal. A kormányon lévő RMDSZ elérte, hogy a második állampolgárságra vonatkozó kérdést kihúzzák, így nem lett dilemma a kitöltőben, hogy bevallja-e magyar útlevelét, vagy sem, hogy aztán húsz év múlva esetleg ne kapjon meg egy állást - a félelme szerint.

„Nemes magyar tradíció volt az anonimitás – mondja egy demográfus, hozzátéve, hogy most már itt is mindenki beazonosítható. – De Európában mindenütt így csinálják. Enélkül gond lenne az összekapcsolás más adatbázisokkal, és a duplumok sem lennének kiválthatók.”

Mellár Tamás szerint viszont a mostani népszámlálás legnagyobb veszélye a név szerinti számbavétel. „Hiába mondják, hogy nem visszakereshető, de az. A nevekből generált kódot visszafelé is lehet fejteni, ha valakinek a kezébe kerül. Élek a gyanúperrel, hogy akár a kormány is használhatja ezeket, de az is elképzelhető, hogy illetéktelen kezekbe kerül, ami életveszélyes lehet. Biztonságot az ad, amikor nincsenek meg a nevek. Ezt meg lehet tenni, mind a két előző népszámlálás ilyen volt, és azóta csak javult a számítástechnika.”

Ellenvetésünkre, hogy Európában mindenütt így csinálják (már ahol még nem regiszterekből összegeznek), a parlamenti képviselő a demokrácia eltérő szintjére hivatkozik. „Először olyan miliőt kéne teremteni, ahol van bizalom, ahol jó szívvel bízom az adataimat a kutatókra, hivatalra. De ahol Kubatov-listák vannak, meggondolom.”

Ő egyébként azt javasolja, hogy a szenzitív adatokra vonatkozó kérdésekre (vallás, nemzetiség, egészségi állapot) ne válaszoljanak, akik hozzá hasonlóan bizalmatlanok.

Míg Svédországban az adóbevallások is nyilvánosak, ebben a régióban az intézményekbe vetett bizalom valóban nagyon alacsony, és nem is nálunk a legalacsonyabb. Nálunk ehhez társul még a politikai törzsiesedés előrehaladott állapota, és a magyar állam, közigazgatás pártérdek vezérelte működésének időről időre felbukkanó bizonyítékai.

Úgyhogy a címben megfogalmazott kérdésre nincs más válasz, mint hogy bízzunk a KSH integritásában.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Kerényi György közel harmincéves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz-, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth rádió főszerkesztője és három évig dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. Tíz évig tanított az ELTE médiatanszékén. 

XS
SM
MD
LG