Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elfelejthetjük az előválasztást 2024-ben, de már megy az asztal alatti lábrugdosás a pártok között


Önkéntes szavazatszámlálók 2021 októberében, az előválasztás második fordulójában
Önkéntes szavazatszámlálók 2021 októberében, az előválasztás második fordulójában

Minimumra szeretnék szorítani az előválasztások számát a 2024-es önkormányzati választás előtt az ellenzéki pártok, a DK viszont szeretné, ha 2023 szeptember végéig mindenhol eldőlne, ki indul. Karácsony Gergely támogatása korántsem egyértelmű az ellenzék részéről Budapesten.

Családi okokra hivatkozva még júniusban mondott le listás mandátumáról Székesfehérváron a Momentum önkormányzati képviselője, Barlabás András. Azt gondolhatnánk, egy listás mandátum pótlása nem jelenthet túl bonyolult feladatot, ehhez képest a Momentum, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a DK, a Jobbik, az LMP, a Párbeszéd és az MSZP közös kompenzációs listájáról csak október végére sikerült betölteni a megürült képviselői helyet.

A pártok eleve csak augusztusban állapodtak meg arról, hogy a közös lista nyolcadik helyén álló Rédei Norbert üljön be a székesfehérvári közgyűlésbe, ráadásul az erről szóló döntést két olyan személy is aláírta, akinek nem volt erre jogosultsága, így a helyi választási bizottság első körben a közös lista ötödik helyén álló Szabó Lászlónak adta a mandátumot.

Ellenzékért „aggódó” Fidesz

Ő azonban visszalépett, mint ahogy később a hatodik és a hetedik helyen álló jelöltek is, így lett képviselő Rédei Norbert a nyolcadik helyről (egyébként szintén a Momentum színeiben). A folyamat viszont négy hónapig tartott, ami akkor sem kevés, ha beleszámítjuk a két nyári hónapot.

„Négy hónapba telt egy listás mandátum pótlása. Hogy fognak így megegyezni időben ennél sokkal kényesebb és bonyolultabb ügyekről?” – mondta lapunknak egy helyi fideszes politikus.

Márpedig a megegyezési kényszer elég széles lesz a 2024-es önkormányzati választások előtt: az elmúlt időszakban több ellenzéki párt képviselőivel is folytattunk háttérbeszélgetéseket, a megszólalók kevés dologban értettek egyet, de abban igen, hogy az áprilisi parlamenti választásokat megelőző, országosnak mondható előválasztásra biztosan nem kerül majd sor a 2024-es helyhatósági voksolás előtt.

Konstruktív bizalmatlanság címmel podcastsorozatban foglalkoztunk az előválasztással, itt lehet ismét meghallgatni.

Nemcsak azért, mert a 106 egyéni képviselőjelölt helyett ezúttal akár sok ezres nagyságrendű helyi választókörzetben kellene ezt megszervezni, ami pénzügyileg és logisztikailag is lehetetlen feladat lenne az ellenzék számára, hanem azért, mert a legfontosabb szereplők részéről politikai szándék sincs már, sőt inkább kifejezetten az ellenkezője.

Adott pillanatban jó ötletnek tűnt

Információink szerint a DK-ban, a Momentumban, az LMP-ben és a Jobbikban kifejezetten azt szeretnék, hogy a legminimálisabbra szorítsák le az előválasztások számát. Az okok változatosak: a DK-ban úgy látják például, hogy az egész előválasztásba túl sok energiát fektetett a hat ellenzéki párt, ezenkívül nagyon drága volt, és láthatóan mégsem sikerült mindenhol a legalkalmasabb jelölteket kiválasztani.

„Az egyik fő érv az volt az előválasztás mellett, hogy majd fokozza a részvételi kedvet, de ez nyilvánvalóan nem történt meg, semmivel nem mentek el a többen a választóink közül április 3-án, mint ahányan előválasztás nélkül is megtették volna. Ráadásul az online szavazás egyértelműen torzította az eredményt, és jól látható volt, hogy ha egy-egy jelölt az online szavazatokkal nyert is ugyan, azt később nem tudta valós voksokra konvertálni, tehát attól, hogy sokan otthon a karosszékükből klikkeltek egy általuk támogathatónak vélt jelöltre, még nem váltak igazi szavazókká, és április 3-án sokan otthon maradtak közülük” – mondta lapunknak egy vezető DK-s politikus.

A párt a kezdetektől nem támogatta az online szavazást, amivel kapcsolatban a Momentummal volt a legtöbb vitája, a „lilák” ugyanis kifejezetten ragaszkodtak hozzá, mondván, a fiatal választókat így lehet a legjobban mobilizálni. Most a Momentum is kritikusan áll utólag az előválasztáshoz, igaz, más szempontból. Egy parlamenti képviselőjük szerint azzal, hogy az előválasztáson sok ismert politikus elbukott (például Kálmán Olga vagy Molnár Gyula), a pártok attól a lehetőségtől is megfosztották magukat, hogy ezeket a jelölteket – megegyezéses alapon – esetleg más körzetben elindítsák.

Kérdés, lesz-e még egyszer annyi civil önkéntes szavazatszámláló egy választáson, mint áprilisban volt.

Előválasztással így csak néhány polgármesteri helyről döntenek majd a jelen állás szerint a pártok (az nyilván fel sem merül, hogy egy települési egyéni választókörzetben tartsanak ilyet), ezzel viszont egy nagyon kiterjedt alkudozás veheti majd kezdetét, mert – bár az „egyesült ellenzéket” mint olyat már sokan eltemették a választások óta, legutóbb Ungár Péter – azt minden beszélgetőpartnerünk elismerte, hogy hiába van vitája egymással számos kérdésben a pártoknak, a legjobb eredmény elérésére mégis akkor van lehetőségük, ha a lehető legtöbb helyen lesz egyetlen, általuk támogatott induló a Fidesz és a többi riválissal szemben.

Szeptemberre dönteni kell?

Ugyan ebből a szempontból még korainak tűnhet a 2024 május, amikor a helyhatósági (és vele együtt az európai parlamenti) választások lesznek, de ha abból indulunk ki, hogy a DK szeretné, ha már 2023 szeptember 30-ra mindenhol tiszta lenne az ellenzéki induló(k) személye, akkor már szinte késésben vannak a szereplők. (A dátumot a párt egyik vezetője mondta lapunk munkatársának, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy még a párton belül is volt olyan, aki szerint ez túl optimista határidő.)

Főleg ha figyelembe vesszük az elrettentő példaként beidézett székesfehérvári esetet, amikor egy listás mandátumot is csak négy hónap alatt sikerült pótolni.

Ugyanakkor mintha maguk a főszereplők, a jelenleg hivatalban lévő ellenzéki politikusok is éreznének valamilyen időnyomást: az elmúlt napokban előbb Baranyi Krisztina IX. kerületi független, majd László Imre, a XI. kerület DK-s színekben megválasztott polgármestere jelentette be, hogy újraindul 2024-ben.

Baranyi Krisztina ehhez még azt is hozzátette, hogy amennyiben nem támogatják a helyi ellenzéki pártok, akkor is ringbe száll immár teljesen függetlenként, ami jelezheti, hogy egyáltalán nem biztos az előbbiben. Erre abból a szempontból meg is van az oka, hogy a polgármester többször konfrontálódott a helyi MSZP–DK–Jobbik–Párbeszéd-frakcióval, legutóbb nyáron, amikor a képviselők eltávolították tisztségéből a kerületi lap főszerkeszőjét, Vágvölgyi B. Andrást.

Konfliktus a bástyán

Újbudán ilyen konfliktusok nincsenek a polgármester és a képviselő-testület között, ellenben úgy értesültünk, a Momentum szerette volna megszerezni magának a polgármesterjelölt-állítás lehetőségét 2024-re, mivel úgy kalkuláltak, a most 76 éves László Imre már nem indul újra. A Momentum ambícióit táplálhatta, hogy április 3-án az ellenzék Orosz Annával itt érte el messze a legjobb eredményét.

Egy friss cikkünkben is foglalkoztunk a XI. kerülettel, ahol nem csak fideszes belharc, de fura ingatlanügyek is vannak.

A kerületi vezető viszont másképp gondolta, és bejelentette indulását, sőt azt is, hogy a volt MSZP-s (azóta a DK-ba gravitált egykori pártelnök) polgármester és képviselő, Molnár Gyula lesz a kabinetfőnöke, és Lakos Imre korábbi SZDSZ-es képviselő a helyettese. (Cikkünk megjelenése után derült ki, hogy Lakos Imre mégsem lesz Molnár Gyula helyettese – a szerk.)

Ha már DK és Momentum: információink szerint utóbbi szívesen megszerezné magának a jogot arra is, hogy Erzsébetvárosban állíthasson 2024-ben polgármesterjelöltet. A már idézett politikusuk arra hivatkozott, hogy információik szerint konfliktus van Niedermüller Péter DK-s képviselő és a kerület (valamint Terézváros) országgyűlési képviselője, a szintén DK-s Oláh Lajos között. A DK-ban ugyanakkor hevesen cáfolták és dezinformációnak minősítették ezt az állítást.

A kicsik feje fölött?

A Momentum azt is szeretné, ha Pikó András VIII. kerületi polgármesterrel szorosabbra vonnák a kapcsolatot – ő a Momentum felkérésére, de a Civilek Józsefvárosért egyesület vezetőjeként, a többi párt támogatásával indult és nyert 2019-ben. (Mivel Terézvárosnak eleve momentumos polgármestere van Soproni Tamás személyében, így a párt ambícióinak teljesülése esetén valóságos kis, három kerületre kiterjedő „város a városban” jönne létre Pest szívében.)

A kisebb pártok körében ugyanakkor – több forrásból is hallottuk – terjed egy összeesküvés-elmélet, miszerint a DK és a Momentum már elkezdte felosztani a budapesti kerületeket egymás között és a többiek feje fölött. Érdekes, hogy háttérbeszélgetéseinken mindkét párt képviselői azt mondták, hogy a másik részéről valóban volt ilyen kezdeményezés, de ezt visszautasították. (Nemrég ugyanakkor a 444 is a „DK és a Momentum nagy összefeszüléséről” írt a Molnár Gyula és Lakos Imre kinevezése körül kirobbant vita kapcsán.)

A DK legutóbb az árnyékkormány létrehozásával lepte meg a többi ellenzéki pártot.

Ambíciói viszont a DK-nak is vannak, így a kicsiknek valóban igyekezniük kell, ha térképen akarnak maradni. Úgy tudjuk, a Párbeszéd például kapaszkodhat, hogy egyetlen kerületi polgármesteri helyét megtartsa: V. Naszály Márta egy nyári időszaki választásnak és belső vitáknak köszönhetően elveszítette a többségét a kerületben, és nem kizárt, hogy a helyi Fidesz kierőszakolja a képviselő-testület feloszlatását és egy új választást. Ha ezen V. Naszály Márta esetleg veszítene, több forrásunk szerint a Párbeszéd elveszíthetné a jogot 2024-re, hogy ő jelöljön polgármestert a Várnegyedben.

Szintén kemény menet elé néz az MSZP, mivel a párttal kapcsolatban még az ellenzéki térfélen is az a percepció, hogy nincs jövőjük. A szocialistáknak ezért még ahhoz is keményen küzdeniük kell, hogy jelenlegi polgármestereiket megtarthassák. Úgy tudjuk, a II. kerületet vezető Örsi Gergelyt a DK és a Momentum is szívesen látná soraiban legkésőbb 2024-ben, ami nyilván érzékeny veszteség lenne az MSZP-nek.

Ráadásul kétségesnek látszik Horváth Csaba újraindulása Zuglóban, mivel a helyi DK teljesen ellene fordult, de ugyanez a helyzet az MSZP-s Gajda Péterrel Kispesten, mivel a személyéhez és a helyi szocialistákhoz is köthető botrányok miatt itt is erősen kétséges a többi párt támogatása.

Helyezkedik, aki tud

Ugyanakkor az LMP és a Jobbik információink szerint eleve nem ambicionálja, hogy legyen saját budapesti kerületi polgármesterjelöltje, helyette más településeken szeretnének maguknak előnyösebb pozíciókat, illetve a zöld párt esetében felmerült az is, hogy az EP-választásokon egy negyedik – jelen állás szerint biztos befutónak számító – helyet kapjanak a DK listáján.

Olyan kerületeket is szeretne megszerezni az ellenzék, amelyeket ugyan most nem ők vezetnek, de látnak esélyt választási sikerre. Nagy harc lesz például a XX. kerületért, ahol az egykor szocialista, 2019-ben viszont már a Fidesz színeiben újraválasztott Szabados Ákos a szavazatok 51,37 százalékával nyert. Hasonló a helyzet Soroksáron, ahol Bese Ferenc – szintén függetlenként, de Fidesz-támogatással – 48 százalékot kapott.

Érdekes lehet még Csepel, ahol ugyan Borbély Lénárd fideszesként stabilan hozza a kerületet 2010 óta (előbb képviselőként, majd polgármesterként), de még nem tudni, mire fut ki a vitája Németh Szilárddal, aki képviselőjelöltként veszített ugyan 2018-ban, de a Fidesz alelnökeként – mint ahogy egy pártbeli forrásunk fogalmazott – „ő az erősebb kutya kettőjük közül a párthierarchiában, és valószínűleg sok mindent megtehet még, hogy Borbély Lénárd ne induljon újra”.

Nem kedvelik Karácsony Gergelyt, de…

Nagy kérdés még a főpolgármester-jelölt személye. A DK és az LMP egyáltalán nincs megelégedve Karácsony Gergely eddig elért eredményeivel. Ungár Péter már többször nyilvánosan hangoztatta, hogy nekik „Karácsony Gergely nem elég zöld”, a DK-ban pedig egy forrásunk úgy érvelt, hogy „ellenzékben ugyanebből a helyzetből Demszky Gábor annak idején sokkal többet ki tudott hozni városvezetőként és ellenzéki politikusként is”. Alternatív javaslata ugyanakkor egyik pártnak sincs egyelőre, és mivel a többiek számára – akár a legkisebb közös többszörösként is – elfogadható Karácsony Gergely személye, jelen állás szerint neki van a legnagyobb esélye az újraindulásra.

A fontosabb nem budapesti helyszíneken forrásaink szerint alapvetően ugyanaz az algoritmus, mint a fővárosban: egy hivatalban lévő polgármester (hacsak nem esett szét mögötte az ellenzéki koalíció, mint például Fóton vagy Egerben) újraindul, ellenkező esetben elképzelhető előválasztás, ha a tárgyalások nem hoznak megoldást.

Persze az egyik legnagyobb probléma ellenzéki szempontból ebben az esetben is a káderhiány: a cikkünk elején már említett Székesfehérváron például – több forrásunk szerint is – csak két, helyben valóban látszó és ismert ellenzéki politikus van: a DK-s Ráczné Földi Judit, illetve az MSZP-s Márton Roland. Előbbi az előválasztási kampányban kisebb offshore-botrányba keveredett, így aligha támogatnák a polgármester-jelöltségét a pártok, utóbbi kikapott egyéniben áprilisban a fideszes Vargha Tamástól.

Igaz, a helyi erőviszonyokat látva mindketten az esélytelenek nyugalmával készülhetnének a várost 2006 óta a Fidesznek parlamenti képviselőként és polgármesterként is biztosan hozó Cser-Palkovics Andrással szemben.

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

XS
SM
MD
LG