Egy bántalmazott 14 éves menedékkérőt visszadobtak Szerbiába, egy 17 éveset három hónapig fogva tartottak, egy 28 éves, megkínzott menekültnek nem adtak megfelelő ellátást a magyar hatóságok. Ezekben az ügyekben mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága, hogy a magyar állam megsértette az érintettek emberi jogait - közölte a menekülteket képviseletét ellátó Magyar Helsinki Bizottság.
R. N. Pakisztánból menekült el 14 évesen, kísérő nélkül. 2017. június 21-én szabálytalanul lépte át a szerb–magyar határt. Ásotthalomnál mezőőrök fogták el őt és alkalmi társait, majd bántalmazták, megalázták őket. Minderről Toroczkai László, Ásotthalom akkori polgármestere diadalittasan számolt be a Facebookon - olvasható a Helsinki Bizottság szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében. R. N.-t és tíz társát a magyar rendőrök kényszerítették vissza Szerbiába. A bántalmazás következtében szerzett sérüléseket a fiú fején az Orvosok Határok Nélkül Szerbiában készített látlelete dokumentálta.
A strasbourgi bíróság csütörtökön kimondta, hogy a magyar állam megsértette R. N. alapjogait azzal, hogy kollektív kiutasítást alkalmazott vele szemben, és kísérő nélküli kiskorú menedékkérőként sem biztosított neki hatékony jogorvoslatot a hatóságok jogsértéseivel szemben.
M. M. Afganisztánból menekült, és 17 éves volt, amikor magyar területre lépett. Rögtön menedéket kért, de a hatóságok csaknem három hónapig tartották fogva. 2014-ben még olyan szabályok voltak, hogy a 18 év alatti gyerekeket nem lehetett volna elzárni, de a hatóságok nem tekintették M. M.-et kiskorúnak. Utóbb a fiú átkerült a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére szolgáló intézménybe Fótra, és ott tanult meg magyarul. Aztán a hazai bíróság menekültként ismerte el. Ma kapcsolatban él, gyereket nevel magyar párjával, és egy kis büfét működtet egyedül - derül ki a közleményből.
Ehhez kapcsolódóan: „Nevettek, miközben arra kényszerítettek minket, hogy vetkőzzünk le” – Kínzások a magyar határon, 1. rész
A szintén afgán H. N. akkor 28 éves férfi is 2014-ben menekült Magyarországra. Hazájából a tálibok üldözték el, súlyos bántalmazásokat, traumákát élt át, maradandó egészségkárosodást szenvedett, folyamatos fájdalmai voltak és gyógyszeres kezelés alatt állt. Mégis több mint három hónapon át tartották fogva a nyírbátori őrzött szálláson, azaz fogdában. Miután kiszabadult, menekültként ismerték el. Azóta is itt él és dolgozik - írta a Helsinki Bizottság.
A strasbourgi bíróság ítélete szerint a magyar állam megsértette a felperesek szabadsághoz és biztonsághoz való jogát. A menekültügyi hatóság jogalap nélkül vette őket őrizetbe, a hazai bíróságok pedig hatékony jogorvoslat biztosítása nélkül automatikusan, egyéni helyzetükre tekintet nélkül hosszabbították meg több alkalommal is a fogvatartást - közölte a jogvédő szervezet.
„A hazai hatóságoknak és bíróságoknak a menedékkérők szisztematikus és teljességgel önkényes fogvatartási gyakorlatát sok-sok strasbourgi ítélet azonosította már. Ezek az ítéletek nem csak az ügyben érintett ügyfeleinknek adnak igazságos elégtételt az őket ért méltánytalan és megalázó szenvedésért, hanem zsinórmértékül szolgálnak a jog alkalmazása során az emberi jogi egyezményben részes valamennyi államnak is” – jelentette ki a strasbourgi ítélethirdetés után Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, H. N. jogi képviselője.
Korábbi cikkünk a témában: „Leborotválták a haját, nekem meg azt parancsolták, egyem meg a cigarettámat” – Kínzások a magyar határon, 2. rész
„Különösen R. N. ítélete mérföldkő a strasbourgi bíróságnak magyar ügyekre vonatkozó gyakorlatában. A bíróság nagy hangsúlyt fektetett ügyfelünk különleges sérülékenységére. Határozott álláspontunk, hogy emberi minimum az, hogy különösen a gyerekek és a sérültek ügyeit fokozottan kell tisztelnie az államnak és a kormánynak, a politikai ideológián alapuló bebörtönzés és bántalmazás a diktatúrák sajátja” – mondta Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje, R. N. és M. M. jogi képviselője.
