Hatalmas diáktüntetés, pedagógussztrájk – válaszul pedig nyugdíjemelés a hátországnak. Már a NATO-val is kekeckedik a Fidesz: a többség leszavazta, hogy parlamenti döntés szülessen Finnország és Svédország NATO-tagságáról. Az uniós átlag a GDP négy százaléka, nálunk 12 százalék megy a költségvetésből gázvásárlásra. Válogatás legérdekesebb heti anyagainkból, egyben heti hírösszefoglaló.
Szerda az ellenállás napja volt a közoktatásban. Miután előző pénteken a polgári engedetlenségre hivatkozva több tanárt is elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, a diákok még aznap estére tiltakozást szerveztek az iskola épülete előtt. Szerda reggel pedig pedagógussztrájk, Budapesten több kilométeres élőlánc és sok vidéki városban is demonstráció volt az iskolák körül. A fővárosban mentősök, autósok és BKV-sofőrök jelezték dudálással szolidaritásukat.
„Hiszel benne, hogy eléritek a céljaitokat?” „Jó lenne, de szerintem nem” – egy diáklány válaszolt így kollégánk kérdésére a szerda reggel tüntető élőláncban. Este pedig hatalmas, becslések szerint negyvenezres, főleg fiatalokból álló tüntetés volt a Parlament előtt.
Azóta tömegével küldik ki a tankerületek a tanároknak a figyelmeztetést és egyes esetekben a felmondólevelet. Van olyan budapesti iskola, ahol élőlánccal akarják védeni az egyik osztályfőnököt, máshol a tanárok a tankerületi központhoz vonulnak, hogy demonstratíve, nyilvánosan és személyesen vegyék át a levelet.
A Belső-Pesti Tankerületi Központ cáfolta azokat a sajtóban megjelent híreket, hogy bekérték volna az iskoláktól a szerdán hiányzó diákok névsorát. Korábban arról számoltunk be több lapértesülés alapján, hogy a tankerület így próbálhatja összegyűjteni, hogy mely diákok vettek részt a tiltakozásokban.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza szerint egy tankerület gyűjthet statisztikai adatot az iskolai hiányzásokról, de ha a tankerület csak a szerdai nap hiányzóira kíváncsi, amikor a diákok tiltakozóakciói zajlottak, gyanús, hogy a hivatal valójában nem a tankötelezettséget akarja ellenőrizni, hanem kifejezetten listázni akarja a tanulókat politikai véleményük alapján – mondta a Szabad Európának Hegyi Szabolcs.
Háború, háború, háború
Putyin elnök az eszkaláció mellett döntött azzal, hogy nyilvánvaló álnépszavazások nyomán Oroszországhoz csatolta Ukrajna négy megyéjét. Ez nem fogta vissza az ukrán offenzívát, a keleti (Liman visszafoglalása) sikerek után már délen is több tíz kilométert nyomultak előre csapataik.
Fotógalériában mutattuk meg, ahogy a felszabadított ukrán városok lakói fát gyűjtenek az elhagyott orosz lövészárkokból, hogy melegedhessenek, miközben az oroszok folyamatosan lövik az erőműveket és a vasútállomásokat.
Nincs áram és kevés az ennivaló: ukrán segélyszervezetek igyekeznek élelmiszerrel ellátni a visszafoglalt területeket. A helyiek mindent megtesznek, hogy felkészüljenek az elkövetkező hidegebb napokra és éjszakákra.
Az ukrán mezőgazdaság közel egynegyedét emésztette el a háború – szerepel ukrán szerkesztőségünk összeállításában.
Helyszíni riportban mutattuk be a katonakorú orosz férfiak menekülését az országból Putyin elnök mozgósítási rendelete nyomán.
Harcászat videón. Az ukrán csapatok a szeptemberi ellentámadásban mintegy négyszáz települést szabadítottak fel az orosz megszállás alól a harkivi területen. A Szabad Európának egy harckocsi legénysége beszélt arról, hogyan indítottak meglepetésszerű támadást egy Moszkva nevű megerősített orosz állás ellen. A felderítőjük egy drón volt.
Eközben Magyarországon leszavazta a kormánypárti többség azt az MSZP-s indítványt, amely október 4-e, keddre tűzte volna ki a parlamenti szavazást Finnország és Svédország NATO-tagságáról. Magyarországon kívül Törökország az egyetlen NATO-tag, amely még nem ratifikálta a két ország csatlakozását a katonai szövetséghez.
Magyarország is megszavazta az új uniós szankciós csomagot
Európában most minden az energiáról szól.
Megszületett a nyolcadik uniós, Oroszország elleni szankciós csomag. Érdekessége, hogy a magyar kormány elengedte az olajárplafont, és megszavazta. Persze ez a magyar vezetékes kőolajimportot nem érinti, Magyarország csővezetéken keresztül továbbra is behozhat orosz kőolajat és bizonyos olajipari termékeket is.
Az új intézkedés nem változtat azon a korábbi döntésen, amely alapján az EU az év végéig teljesen leállítja a tengeri orosz kőolajimportot (augusztus közepe óta pedig már nem vásárol szenet Oroszországtól). Az olajembargó alól kivételt képez a csővezetéken keresztül az EU-ba (alapvetően Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba) szállított orosz kőolaj.
Az olajársapka ezért azon harmadik országokat érintené, amelyek a szankciókkal nem törődve továbbra is vásárolnak kőolajat Moszkvától. Az intézkedés ugyanis megtiltaná az európai biztosítóknak, hogy egy bizonyos ár fölött biztosítást kössenek orosz kőolajat szállító, harmadik országbeli tankerhajókkal.
Ez jelentős bevételektől fosztaná meg az orosz költségvetést, megnehezítve az orosz hadviselés költségeinek finanszírozását. Lehetséges, hogy a Kreml megtorlásként akár el is zárhatja az EU-ba irányuló földgázszállítást, így a tovább szűkülő kínálat nyomán a gázárak tovább nőnének.
De gázársapka bevezetésére továbbra sem kerül sor.
Egyébként a korábbi szankciós csomagokhoz hasonlóan számos tagállam kivételezést kért és kapott az intézkedések alól. Kirill pátriárka megint megúszta.
Az olajtermelő államok szövetsége, az OPEC miniszterei napi kétmillió hordós kitermeléscsökkenésről egyeztek meg ülésükön. A részben Szaúd-Arábia és Oroszország által szorgalmazott termelés-visszafogással a kőolaj árának utóbbi időszakban tapasztalt csökkenését kívánják megállítani.
Ez épp ellentétes Biden elnök érdekeivel, akinek a novemberi választásokra készülve kiemelten fontos, hogy mennyibe kerül egy gallon benzin. A demokraták máris bírálják az elképzelést: „Putyin kezére játszik Szaúd-Arábia” – mondta egy képviselőjük.
Az EU27-ek elfogadták közös álláspontjukat az új pénzügyi alapot is magában foglaló tervről, amelynek célja a különösen orosz forrásból származó fosszilisenergia-import csökkentéséhez szükséges energetikai beruházások finanszírozása. (Egyedül Szlovákia tartózkodott.)
A REPowerEU-ról szóló, májusi bizottsági javaslattal összehasonlítva magyar szempontból a legkedvezőbb változás, hogy a húszmilliárd eurós pénzügyi keretből a hazánkra jutó rész duplájára nő, 346 millió euróról 701 millió euróra – írtuk meg.
Az oroszok helyett továbbra is inkább az EU-val harcolunk
Úgy fogadta el hétfőn a kormánytöbbség a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, hogy a Törvényalkotási bizottság az utolsó pillanatban minden egyeztetés nélkül még szinte teljesen átírta a jogszabályt. A Fidesz szerint minden az Európai Bizottság kérésére történt, a bizottság megkeresésünkre nem kommentált.
A törvényjavaslaton utolsó pillanatban megejtett változtatások nagy része felpuhítja a szabályozást (részletesen itt olvashatják), ezért mondhatta lapunknak Ligeti Miklós, a Transparency International korrupcióellenes civil szervezet jogi vezetője, hogy „ettől a törvénytől nyugodtan alhatnak a korruptak, nem fogja elriasztani őket attól, hogy megtegyék, amit terveztek”.
Eider Gardiazabal Rubial szociáldemokrata képviselő szerint a magyar kormány válaszút előtt áll: „Jogállamiság vagy az alapok befagyasztása: Magyarországnak kell ezt a döntést meghoznia” – mondta. Az Európai Parlament és Bizottság hét eleji, Magyarországgal kapcsolatos munkájáról írt összefoglalót tudósítónk.
Érdekes helyzet: míg a Fidesz tulajdonképpen támogatta az Európai Bizottság javaslatát, ami a Magyarországnak járó támogatások 15 százalékának felfüggesztését javasolja, ha a kormány nem teljesíti érdemben a 17 pontos korrupcióellenes vállalást, addig a magyar ellenzéki Molnár Csaba DK-s képviselő bírálta. Sok nem magyar képviselő is kevesli a 15 százalékot.
Magyar válság
Az EU GDP-je 18 ezer milliárd euró, és évente háromszázmilliárd köbméter gázt importál Oroszországból. Erre most a köbméterenként kéteurós gázárak mellett uniós szinten a GDP négy százalékát fizetjük ki, ez az érték korábban 0,5 százalék volt – hangzott el a Political Capital konferenciáján.
Magyarország ugyanakkor extrán kitett a gáznak és az energiaintenzív iparágaknak, így mi kénytelenek vagyunk jelenleg az éves bruttó nemzeti termékünk 12 százalékát gázra fordítani, ami óriási szám. Ezért a hatósági árakkal „a magyar kormány gyakorlatilag jegyrendszert vezetett be” – ezt már Zsiday Viktor gazdasági elemző mondta.
Ismét nagyot zuhant a forint árfolyama: a héten átlépte a 426-os szintet az euróval szemben. Kolba Miklós devizapiaci szakértő szerint a piac még a rossz hírt is jobban tolerálja, mint a bizonytalanságot. „Most büntiben vagyunk” – mondta lapunknak, mert még mindig nem sikerült megállapodni az EU-val a pénzügyi támogatásról.
Karácsony Gergely levélben fordult Palkovics László ipari miniszterhez, hogy vonják vissza a péntek esti Magyar Közlönyben megjelent határozatot, amely szerint átlagban 13 és félszeresére drágul a fővárosi oktatási, szociális intézmények távhődíja – jelentette be sajtótájékoztatón Karácsony Gergely főpolgármester.
A mozgósíthatóság és az a centralizálás (büntetés és jutalmazás) a lényege a belügyminiszter felügyelete alatt készülő új egészségügyi reformnak.
Mára több mint kilencszázezer magyar él olyan körzetben, ahol nincs betöltve a háziorvosi praxis – mutattuk meg látványos infografikákon és térképeken is a magyarországi alapellátás helyzetét.
A kormány a diákok és a tanárok követeléseit egyelőre nem hallja meg, de a választói hátországának számító idősek panaszát igen: nyugdíjat emel. Mégpedig 4,5 százalékkal – derült ki a szerdai Magyar Közlönyben közzétett kormányrendeletből. Az emelés januártól, visszamenőlegesen jár.
A kormánynak 1,8 százalékos újbóli emelést kellett volna megállapítania, ehhez képest jóval többet kapnak a nyugdíjasok. Persze a korábban becsültnél magasabbra, húsz százalék körülire várható a fogyasztói árak emelkedése.
Műkincsvadászaton a Szabad Európa
Angliában még a történelemkönyveket is meghamisították magyar illegális kincskeresők. A fémkeresősök érmék ezreit, szobrokat, aranytárgyakat árulnak néha a határon túl is, néha hamisítva is. Egy érdekes történelmi hobbi kulisszatitkai hétfő reggeli cikkünkben.
Már 2011 óta tudhattak arról a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei, hogy Magyarország egyik legjelentősebb éremleletének több mint fele eltűnt, de nem verték nagydobra – írtuk meg. Kérdéseink nyomán belső vizsgálatot indított a múzeum igazgatója, miután felhívtuk a figyelmét arra, hogy az 1969-ben Mohácson megtalált 1. számú éremleletből 10.450, míg a 2. számúból 3762 ezüstdénár hiányzik.
Miután vasárnap nyílt levélben jelentette be Ujhelyi István, hogy közel harminc év után kilép az MSZP-ből, távozása okairól egyedül a Szabad Európának nyilatkozott. Ez már nem az ő, hanem Molnár Zsolt pártja, mondta, és arról is beszélt, hogy szerinte mások is kiléphetnek az MSZP-ből a következő hetekben.
A Fidesz-közelinek tartott AVB Kft. rendezheti meg az adventi vásárt Budapest központjában, a Vörösmarty téren, miután a Fővárosi Önkormányzatnak nem sikerült megegyeznie az V. kerülettel – írta meg lapunk. Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester egy személyben dönthetett.
Az AVB Kft. Krskó Tibor érdekeltségébe tartozik, aki Csetényi Csabával áll szoros üzleti kapcsolatban. Közös médiacégük korábban milliárdos állami megrendelésekhez jutott. Most is százmilliós profira számíthatnak.
Jelenleg mintegy 23 ezer gyerek él nevelőszülőknél, lakás- vagy gyermekotthonban idehaza. Számuk évek óta nem változik, és a velük szemben meglévő előítéletek sem. A civil szervezet friss felméréséből kiderül, hogy az embereknek kevés a tapasztalatuk az állami gondoskodásban élőkről, de részben negatívan vélekednek róluk.
Az emberek legnagyobb lelki problémái általában a gyerekkorukra, a szüleikkel való kapcsolatukra vezethető vissza. Az állami gondozásba kerülő gyerekek egyből egy nagy traumával érkeznek: azzal, hogy elválasztották őket a szüleiktől – mondta a Szabad Európának Kőpataki Katalin, az SOS Gyermekfalvak pszichológusa. „Hatalmas erőfeszítést kell tenniük, hogy fel tudjanak állni innen, mindezt az előítéletek gyűrűjében” – ezt már Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője mondta összeállításunk készítőinek.
